Agrár-környezetgazdálkodási támogatások vonatkozó előírásai

A tápanyag-gazdálkodási tervet évente a talajvizsgálati eredmények, valamint – amennyiben releváns, pl. ültetvényes célcsoportok esetében – a levélanalízis eredménye alapján kell elkészíteni. Ha még nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, úgy az egyszerűsített mérlegszámítási módszerrel a tervezett termésátlag alapján meghatározott tápanyagigénnyel kell elkészíteni a tápanyag-gazdálkodási tervet, figyelemmel az 59/2008 FVM rendeletben foglalt határértékekre.

A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése során meg kell határozni a kijuttatható elem(ek)re vonatkozó hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét.

A tápanyag-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a tápanyagok típusát (műtrágya, szervestrágya, egyéb termésnövelő anyag) és

• műtrágya esetén az N, P, K elemre,
• szervestrágya esetén a N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag – hasznosulási értékekre és a maximálisan alkalmazható hatóanyag-mennyiségre vonatkoztatott határértékek figyelembe vételével megállapított – hektáronkénti maximális mennyiségét.

Amennyiben az adott évben ugyanazon táblán egymást követően több növénykultúra kerül termesztésre, minden növénykultúra esetében külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A tápanyag-gazdálkodási tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a következő évre vonatkozóan. Amennyiben az adott növénykultúra betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, a következő növényre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet a betakarítást követően 30 napon belül kell elkészíteni.

A tápanyag-gazdálkodási tervek, a talajvizsgálattal és a levélanalízissel kapcsolatos valamennyi dokumentum eredeti példányát a támogatási időszak végét követő tizedik év végéig meg kell őrizni.

A támogatást igénylő köteles a teljes támogatási időszak alatt minden évre vizsgálhatóan 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményekkel rendelkezni a szántó és az ültetvény tematikus előíráscsoportok esetében, azaz a talajvizsgálati eredmények meglétének folyamatosnak kell lennie. Alapkövetelmény, hogy a gazdálkodó szűkített, vagy választható előírásként bővített talajvizsgálattal rendelkezzen a kötelezettségvállalás időszakára vonatkozóan. A folyamatosság szempontjából, amíg nem áll rendelkezésre talajvizsgálati eredmény, a talajminta leadásáról a laboratórium által kiállított átvételi igazolás is elfogadható. A folyamatosság szempontjából a talajminta leadásának időpontja számít.

Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása

A szántó és ültetvény földhasználati kategória esetében a tápanyag-gazdálkodási tervet évente szükséges elkészíteni, vagy talajvizsgálati eredmények, amennyiben releváns levélanalízis alapján, vagy egyszerűsített mérlegszámítási módszer alapján a tervezett termésátlaghoz meghatározott tápanyagigény figyelembevételével.

A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése során meg kell határozni a kijuttatható elem(ek)re vonatkozó hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét.

A tápanyag-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a növénytáplálás céljára kijuttatandó anyagok típusát (ökológiai gazdálkodásban engedélyezett műtrágyák és termésnövelő anyagok, valamint szervestárgya)

• ökológiai gazdálkodásban engedélyezett műtrágyák esetén az N, P, K elemre,
• szervestrágya esetén a N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag – hasznosulási értékekre és a maximálisan alkalmazható hatóanyag-mennyiségre vonatkoztatott határértékek figyelembe vételével megállapított – hektáronkénti maximális mennyiségét.

Amennyiben az adott évben ugyanazon táblán több növénykultúra kerül termesztésre, minden növénykultúra esetében külön táp­anyag-gazdálkodási tervet kell készíteni.

A tápanyag-gazdálkodási tervet évente szeptember 30-ig kell elkészíteni a következő évre vonatkozóan. Amennyiben az adott növénykultúra betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, a következő növényre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet a betakarítást követően 30 napon belül kell elkészíteni.

A tápanyag-gazdálkodási tervek, a talajvizsgálattal és a levélanalízissel kapcsolatos valamennyi dokumentum eredeti példányát a támogatási időszak végét követő tizedik év végéig meg kell őrizni.

Nitrátérzékeny területekre vonatkozó előírások

A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó táp­anyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét.

A kijuttatandó tápanyagok mennyiségének kiszámításánál az alkalmazott értékek nem haladhatják meg az 59/2008 FVM rendelet 1–4. számú mellékleteiben szereplő értékeket.

A tenyészidőszak alatt maximálisan kijuttatható N hatóanyagot (kg/ha) főbb szántóföldi növények esetén termőhelyenként a talaj tápanyag-ellátottságának függvényében, átlagos termőhelyenkénti átlagtermésre számolva az 59/2008 FVM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

A cikk szerzője: Bányai Tibor