Az arató-cséplő gépeknek, a kalászosok után, ez a második legnagyobb betakarítási feladata. Igaz ilyenkor nem kell valamennyi kombájnnak munkába állnia, de amelyek bevetésre kerülnek, azoknak maximálisan kell teljesíteniük, hogy az időjárás miatti kieséseket is figyelembe véve a tervezett idő alatt a szárítóra, majd magtárba kerüljön a hazai takarmányellátás, a bioetanol gyártás és az export szempontjából is fontos kukorica.

Ahhoz, hogy mindezek teljesüljenek, jól felkészített, megfelelő műszaki állapotú, a kukorica-betakarítási szezont meghibásodás nélkül végigdolgozó kombájnokra és kukoricacső-törő adapterekre lesz szükség. Ezért időben kell gondoskodni a gabonakombájnok és az adapterek felkészítéséről, vagy a megbízhatatlan, elöregedett, rossz műszaki állapotú kombájnok és csőtörő adapterek cseréjéről, ha nem akarjuk, hogy a betakarítási szezon közepén nehéz helyzetbe kerüljünk.

A szemes kukorica betakarítása során az arató-cséplő gépek leginkább igénybe vett részegysége a kukoricacső-törő adapter, amelynek a teljes kukoricanövény learatásáról, a kombájn cséplőrendszerébe kerülő csövek leválasztásáról, és a ferdefelhordóra juttatásáról, valamint a kukoricaszár felaprításáról és kezeléséről kell gondoskodnia. Legalább 2,0–2,2-szer nagyobb a terhelése (áteresztőképessége), mint a kombájn cséplőszerkezetének. Nagymértékben befolyásolják a kombájn teljesítményét, a kukoricaszár kezelésével pedig a betakarítás után következő munkák minőségét és teljesítményét is. A következőkben a kukoricacső-törő adapterek főbb fejlesztési irányaival, a kiválasztás feltételeivel és hazai piaci kínálatával foglalkozunk részletesebben. Magyarországon szinte valamennyi kombájngyártó kínál a kombájnjaihoz saját gyártású kukoricacső-törő adaptereket, rajtuk kívül még mintegy tíz adaptergyártónak több mint 120 féle csőtörő adaptere található a hazai piacon. Ezeket vettük bonckés alá a cikkünkben.

A kukoricacső-törő adapterek a kombájnok teljesítményének függvényében többnyire 4/6/8/10 vagy 12 soros, ritkábban 16, 18 vagy 24 soros fix- vagy hidraulikusan összecsukható alvázas kivitelben, fix 70/75 vagy 76,2 cm-es, ill. 80 és 100 cm között állítható, újabban pedig 37,5/40,0/50,0 cm sortávolsággal is készülnek adapterek (Geringhoff, Olimac).

A gabonakombájnok ferdefelhordójához csatlakoztatható önálló egységet képeznek, a ferdefelhordóról kapják a meghajtásukat, a kisebb munkaszélességű változatok egyoldali, a nagyobbak kétoldali biztonsági tengelykapcsolós behajtással. Egyes gyártók 2–4 fokozatban állítható hajtóművet is beiktatnak a meghajtásba, a bemeneti csőtörő szerkezet, ill. a gyűjtőcsiga fordulatszámának változtatásához.

Gőzerővel folynak már a kísérletek az elektromos meghajtású és vezérlésű adapterekkel is. A csőtörő adapterek ma már (a súlycsökkentés miatt is) kedvező csúszási tulajdonságokkal bíró, felhajtható robusztus műanyag sorválasztó szárterelő kúpokkal, ill. sima-, vagy bordázott műanyag gyűjtőasztalokkal készülnek és csökkenő az acéllemezből készült sorválasztók alkalmazása. A műanyag felületek kialakításánál arra törekednek, hogy minimális legyen a levélfeltapadás és az eltömődés veszélye, minél kevesebb levél kerüljön be a kombájn cséplőszerkezetébe, mert rontja annak hatékonyságát, és a hátulján biztosítva a torlódásmentes anyagáramlást. A gyártók zöme a csőtörő adapter két oldalán oldalmagasítókat helyez el, amelyek felfogják az esetlegesen oldalra kirepülő kukoricacsöveket. Egyes gyártók (Dominoni, Geringhoff, Olimac stb.) az oldalmagasítók mellett/helyett aktív, kúpos-csigás rendválasztókkal szerelik fel (standard felszerelésként, vagy opcióban) az adapterüket, amelyek határozottan választják el az álló és a betakarításra kerülő kukoricasorokat, ill. fogó mozgásukkal jobban beterelik a bedőlő kukoricaszárakat, és a kirepülni szándékozó kukoricacsöveket. A szárterelő kúpok és asztalok között dolgoznak a füles-láncos behúzó és a hengeres, vagy késes bordás csőtörő szerkezetek, amelyek leválasztják és a gyűjtő-középre hordó csigára juttatják a kukoricacsöveket. A behúzó füles láncokat újabban erős, kopásálló az idegen testeknek is ellenálló anyagból készítik, automata láncfeszítővel és gyors cserélési lehetőséggel.

 A hagyományos öntöttvas behúzó-törőhengerek helyett a gyártók ma már a cserélhető acélbordás, ill. a 4 vagy 8 szárzúzókéses törőhengereket részesítik előnyben (CLAAS, Corio és Cornspeed, Geringhoff Mais Star, Oros Cornado, Optigép OptiCorn stb.). Ez utóbbiak a hengerek között áthúzott, a kukoricacsőtől megszabadított kukoricaszárat nagyobbrészt fel is darabolják. A csőtörő hengerek lehetnek párhuzamos egyenes kialakításúak, vagy kúposak, ill. ezek kombinációjából képzett hibrid hengerek, amelyek egyes adaptereknél választható megoldásként jelennek meg (CLAAS).

A csőtörő hengerek kopásának legjobban kitett orrészét, cserélhető kivitelben kopásállóbb acélból készítik. A késes-bordás törőhengerek közül a több késes kivitelek (John Deere) hatékonyabb behúzással dolgoznak, jobban darabolják a kukoricaszárat is. A törőhengerek általában 1000 f/min körüli fordulatszámmal dolgoznak, egyes modelleknél a törőhengerek fordulatszáma is változtatható (John Deere 600C, Geringhoff Mais Star, Optigép OptiCorn Premium 1270).

Az adapter biztonságát a meghajtásnál beépített biztonsági tengelykapcsolóval védik, ezen túl soronként az egyes törőegységeknél és a gyűjtőcsiga meghajtásához is beépítenek túlterhelés elleni védelmet szolgáló biztonsági tengelykapcsolót.

A törőszerkezeteket a legújabb modelleken gondozás nélküli olajban futó biztonsági kapcsolók védik. A kukoricacsövek leválasztásában fontos a szerepük a törőhengerek fölött található, a korszerű adaptereken központilag hidraulikusan, vagy elektromechanikusan, ill. automatikusan állítható (Olimac Drago), cserélhető kivitelű törőléceknek is, amelyeknek egyes típusainál a bemeneti- és kimeneti rések egymástól függetlenül és fokozatmentesen változtathatók, ezekhez az esetek többségében öntisztító rendszer is kapcsolódik.

Egyedüli megoldást kínál a csőtöréssel kombinált szárzúzásra a Geringhoff Rota Disc rendszere, amelynél az egyik törőhenger helyébe 15 db önélezős, hullámos élű vágótárcsából felépülő vágó rotort építenek be, amely képes finomra aprítani az áthúzott kukoricaszárat.

A kukoricacső-törő adaptereknek fontos szerkezeti egysége a gyűjtő, vagy középre hordó csiga, amely kétoldali csapágyazású és jobb, ill. bal bekezdéses nagy menetemelkedésű csigalevelekkel rendelkezik. A gyűjtőcsigák általában 450 mm körüli csőtengely- és 650–680 mm közötti levélátmérővel rendelkeznek és változtatható a fordulatszámuk, ill. állítható a magasságuk a fenéklemezhez képest. A gyártók többsége soronkénti csőtörő szerkezet alatt dolgozó, függőleges tengelyű szárzúzó egységgel felszerelt változatban is kínálja a kukoricacső-törő adaptereit. Ezek a hajtását a csőtörő szerkezetek hajtásrendszerébe integrálják ki- és bekapcsoló egység közbeiktatásával.

Az elhelyezésük alapján lehetnek első vagy hátsó (közvetlenül a törőhengerek alatti vagy mögötti) elrendezésűek. A tapasztalatok szerint az elülső elrendezésű megoldások (Oros HSA, Geringhoff Horizon Star II) száraprítási munkája kedvezőbb. Általában rotoronként két cserélhető és fordítható lengő száraprító késsel dolgoznak 2000 f/min fordulatszámmal. Az intenzívebb száraprításhoz soronként két (elülső és hátsó) azonos síkban dolgozó szárzúzót épít be az Olimac, a Dragon GT kukoricacső-törőjébe.

A Geringhoff pedig a Rota Disc szárbehúzós száraprító rendszerét kombinálja középállású függőleges tengelyű szárzúzóval a Horizon Star II adapterén. Ritkábban alkalmaznak külön egységet képező szárzúzó berendezéseket is a csőtörőkön. Az utóbbiak előnye, hogy különböző tarlómagassággal képesek dolgozni és hajtásuk könnyen kiiktatható, ha nincs szükség a munkájukra. Egyes függőleges tengelyű késes szárzúzóknál a jobb- és baloldali rotorok forgásiránya változtatható és így terítő vagy rendrakó üzemmódban is használhatók. A Gerighoff Meis Star Collect adapterén a késes szárbehúzó hengerek és az alattuk hajlított forgókéses szárzúzó mögött gyűjtőcsiga rakja rendre a feldarabolt kukoricaszárat. Az így rendre rakott kukoricaszár apríték tetejére kerül a kombájnból kikerülő csuhé- és csutkatörmelék és ezek együtt a rendről bálázóval vagy szecskázóval viszonylag jó hatékonyság mellett begyűjthetők. A kukoricacső-törőknél új, egyedüli innovációként jelent meg az állítható magasságú sorválasztó (a kukoricaszárakat magasan megtámasztó és terelő), ívelt műanyagujjas motolla (Geringhoff Crop Sweeper) használata.

Legújabb fejlesztésként megjelentek már a sorfüggetlen kukoricacső-törő adapterek is (Geringhoff, Olimac). Ezek először levágják a kukoricaszárat és utána húzzák át a csőtörő szerkezeten. A legkorszerűbb kukoricacső-törő adapterek napjainkban már meghajtó láncok nélküli, karbantartást nem igénylő alumíniumházas hajtóművekkel összekötő tengelyhajtásokkal, biztonsági kapcsolókkal és rugalmas kuplungszerkezetekkel készülnek (Linamar Oros Cornado, Olimac Dragon, Optigép OptiCorn Premium stb.). A hajtásokba többfokozatú váltókapcsolókat is beépítenek, amelyekkel a törőszerkezet, a gyűjtőcsiga, vagy a szárzúzó egységek fordulatszáma is változtatható (Geringhoff Mais Star Horizon). Az adaptereket talajkopírozó rendszerrel és a kombájn gumiabroncsait kímélő, rugós terhelésű tarló- vagy csonktaposóval is felszerelik.

 A gyártók a kukoricacső-törő adapterek geometriai méreteinek (kinyúlásának) és tömegének csökkentésére törekednek, ebben iránymutató megoldással rukkolt ki a profi adaptergyártó Kemper, amely egy új, rövid kukoricacső-törő adaptert alkotott. Ennél a hosszú sorválasztó kúpok, behúzóláncok és csőtörő hengerek helyett rövid kúpokat, terelőujjas forgó dobot és egymás fölött elhelyezkedő rövid törőhengereket, ill. törőléceket alkalmaznak, amelyek közvetlenül a gyűjtőcsigára dolgoznak. A forgó terelődobok alatt szárzúzó kések aprítják fel a kukoricaszárat. A profi gyártók külön a kombájnok vezetőfülkéjébe telepíthető, elektromos távvezérlő és ellenőrző egységet is kínálnak az adapterükhöz (Geringhoff). Ezen keresztül állítható be a törőlécek távolsága, a törőhengerek és csiga fordulatszáma, vagy az összecsukható adaptereknél a hidraulikus összecsukási, ill. kinyitási (munkahelyzet) működtetések. A fedélzeti terminál gyűjti az adapterre vonatkozó üzemóraszámot és a betakarítási teljesítéseket is (ha, ha/h). Ma a legkorszerűbb technikai megoldásokat a szemeskukorica betakarításához a Geringhoff ICF-integrált terményáramlási rendszere kínálja, amely a Mais Star és Horizon Star II. csőtörő adaptereken található meg. Ez nyolc speciálisan a kukoricacső-törőkre hangolt és optimalizált funkciót tartalmaz. Ezek az optimalizált, hosszú élettartamú, automata utánállítású behordó láncok, a központilag állítható törőlécek, a különféle szárzúzók, az állítható sortávolságú, állítható középre hordó csiga, aktív sorválasztók, és a Crop Sweeper speciális szárterelő motolla, valamint fedélzeti adapter terminál. A korábbi hagyományos építésű és felszereltségű kukoricacső-törő adapterekkel általában 5–6 km/h munkasebességgel lehetett dolgozni 0,3 ha/h/sor fajlagos teljesítmény mellett (ez egy hatsoros csőtörőnél 1,8–2,0 ha/h produktív területteljesítményt jelentett). Az új fejlesztésű, korszerű adapterek napjainkban már akár dupla (10–12 km/h) sebességgel is dolgozhatnak, a területteljesítményük a kétszerese is lehet a korábbiaknak.

A kukoricacső-törő adapterek fejlesztésénél érvényesülő főbb tendenciák

• Az arató-cséplő gépek növekvő teljesítményéhez igazodva a kukoricacső-törő adapterek munkaszélessége és áteresztőképessége is növekszik.
• Cél az adapterveszteségek mérséklése, a betakarított kukorica minőségének megőrzése.
• Az áteresztőképesség növeléséhez és a veszteségek csökkentéséhez újabb konstrukciójú, szabályozhatóságú kukoricacső-törő szerkezeteket alkalmaznak.
• A kukoricaszár hatékonyabb kezelését szolgáló konstrukciók – száraprítók, zúzók, terítők, rendre rakók stb. – alkalmazása felgyorsult.
• Központi beállító szerkezetek, távszabályzók, automatikák, sorvezetők használata.
• A kukoricacső-törő adapterek szerkezeti tömegének csökkentése, a hajtásláncok egyszerűsítése, új (hibrid, elektromos) hajtásrendszerek alkalmazása, a hajtásláncok élettartamának növelése, a karbantartási igény mérséklése, hajtási energiaigény csökkentése, az üzembiztonság és az élettartam növelése.
• Az adapterek munka- és szállítási helyzetbe állításának egyszerűsítése, a kombájnok közúti közlekedésének elősegítése.

A kukoricacső-törő adapterek kiválasztásának főbb szempontjai

• Az arató-cséplő gép – paramétereinek, motorteljesítményének áteresztőképességének, mellsőtengely terhelésének, kormányzási módok stb. – figyelembe vétele.
• A kukorica termesztési technológiájánál alkalmazott sortávolságok (70/75/76,2/80 cm, ritkábban 37,5/40,0 cm) számbavétele.
• A kukoricaszár becsült tömegének (szem-szár-csutka arány) ismerete, a kukoricaszár kezelésével, ill. hasznosításával kapcsolatos igények és elvárások érvényesítése.
• A betakarítási körülmények – táblaméretek, lejtők, időjárás-változások, dőlt állomány, gyomosság stb. – mérlegelése.
• A kombájn és adapter közúti közlekedésével kapcsolatos korlátozások figyelembe vétele.

A cikk szerzője: Dr. Hajdú József