De mi is az agrárkár-enyhítés? Az agrárkár-enyhítési rendszerben való részvételi szándékukat a gazdáknak a tárgyévi egységes kérelem beadásának végső határnapjáig, azaz az idei évben 2019. június 11-ig kellett jelezniük.

A kárenyhítési rendszerben minden olyan gazdálkodónak kötelező a hozzájárulás megfizetése, akinek:

• szántóterülete meghaladja a 10 hektárt,
• ültetvényének mérete meghaladja az 1 hektárt,
• szántóföldi zöldségterülete meghaladja az 5 hektárt,
• szántóföldi zöldség termelésénél + ültetvénynél az 5 hektárt,
• együttesen (ültetvénynél + szántóföldi zöldségnél + egyéb szántóföldi művelésnél) a 10 hektárt.

A kárenyhítési tagságra kötelezett és az azt önként választó gazdáknak (legalább 3 évre) kárenyhítési hozzájárulást kell fizetniük, melynek összege:

• ültetvények esetében 3000 Ft/ha,
• szántók esetében 1000 Ft/ha,
• szántóföldi zöldségtermesztés esetében 3000 Ft/ha.

A kárenyhítési rendszerben résztvevők július 31-ig kézhez kapnak egy levelet a Kincstártól, amelyben megállapítják, hogy az adott évre mennyi hozzájárulást kell fizetniük. Ennek szeptember 15-ig kell megérkeznie a Kincstár részére.
A hozzájárulás késedelmes megfizetése vagy elmaradása a juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság elvesztését jelenti, függetlenül attól, hogy a növénykultúra ténylegesen károsodott-e vagy sem.

Agrárkár-enyhítést az a gazdálkodó igényelhet, akinek területén téli-, tavaszi-, őszi fagykár, aszálykár, jégeső, belvíz, mezőgazdasági árvíz és viharkár történt és a káreseményt 15 napon belül, aszálykár esetében legkésőbb szeptember 30-ig bejelentette a Kincstár felé.

A tárgyév április 1. után bekövetkezett károk esetében, ha a 15 napos bejelentési határidő a tárgyévi egységes kérelem szankciómentes beadási időszakában jár le, akkor csakis ebben az esetben annak bejelentési határideje a tárgyévi egységes kérelem szankciómentes beadási határidejének utolsó napja. 

A gazdálkodó abban az esetben jogosult kárenyhítésre, amennyiben az adott növényállományban 30%-ot meghaladó hozamkiesés (növénypusztulás) tapasztalható, továbbá az adott kultúrában a károsodás miatti bevételkiesés meghaladja a 15%-ot. A hozamcsökkenést az elmúlt 5 év hozamaiból úgy számolják ki, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb hozamú éveket kihagyják és a fennmaradó 3 év átlagát veszik alapul. Egy gazdálkodó egy kultúrára több káresetet is jelenthet, de minden esetben be kell tartani a bejelentési határidőket. A fagy- és aszálykárok bejelentése a növényállományban látható tünetek megjelenését követően válik lehetségessé, esetenként akár hetekkel az aszályos vagy hideg időszakot követően. Ebben az esetben is az észlelést követő 15 napon belül történik a bejelentés.

A kárenyhítő juttatás iránti igényeket az Államkincstár erre rendszeresített felületén lehet benyújtani, melyek megalapozottságát az agrárkár-megállapító szerv dönti el. A szerv pozitív döntése után még kérdéses, hogy a termelő a juttatás teljes egészére vagy felére lesz-e jogosult. Ez attól függ, hogy a gazdálkodónak volt-e mezőgazdasági biztosítási szerződése az érintett növénykultúrára jellemző kárra, legalább az üzemi szintű referencia hozamérték felét illetően. Ha volt biztosítás, amelybe a támogatott növénybiztosítás is beletartozik, akkor a teljes juttatási összegre jogosult a károsult, ellenkező esetben csak a juttatás felét kapja meg a gazdálkodó.

A 2019. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásához a referenciaárak és átlaghozam-adatok október végén jelennek meg az illetékes agrárminisztériumi államtitkárság közleményében.

A kifizetésről és annak mértékéről a Kincstár tárgyévet követő március 31-ig írásban értesíti a kérelmezőket és teljesíti azt.

A cikk szerzője: Martinschich Mihály