Magyarország először adott otthont az InterPIG és az agri benchmark Pig Network éves konferenciájának, amelyet az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) két év kényszerű kihagyás után szervezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége és a DSM Hungary támogatásával. A két nemzetközi hálózat már csaknem két évtizede vizsgálja a sertéstartás ökonómiai viszonyait, és szakértőik a közös konferencián osztják meg egymással tapasztalataikat. Magyarországot 2016 óta az AKI képviseli mindkét szervezetben, és hat év elteltével immár házigazdaként köszönthette a szakértői gárdát június 27–29. között Szekszárdon. A rendezvény három fő fókuszpontja jellemzően a vendéglátó ország bemutatása, a piaci aktualitások áttekintése, illetve az előző évre vonatkozó adatok összehasonlító elemzése. Az idei konferencián téma volt továbbá a malacok farokkurtításának tiltása, a PMSG hormon alkalmazásának szabályozása, valamint a fiaztató kutricák használatának várható szigorítása az Európai Unióban.

A két nemzetközi szervezet adatgyűjtése és összehasonlító elemzése között az a lényegi különbség, hogy az InterPIG sok adatszolgáltató adataiból országos átlagértékeket kalkulál, míg az agri benchmark a tagországok tipikusnak tekinthető sertéstartó üzemeitől gyűjt adatokat, amelyeket azután részletesen vizsgál.

A takarmánygabonák árának 2020 második félévében kezdődő emelkedése átgyűrűzött a takarmánykeverékek árába, így eltérő mértékben ugyan, de növekedett a különböző sertéstápok (koca, malac, hízó) értékesítési ára az InterPIG tagországaiban. A kocatápért az USA, Németország és Kanada sertéstartói fizették a legalacsonyabb árat 2021-ben, míg a legmagasabbat Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Finnországban (1. ábra). Magyarországon a tagországok átlagánál 8 százalékkal kevesebbért tudták a gazdák beszerezni ezt a tápfélét. A malactáp ára tonnánként 236–506 euró között változott 2021-ben a vizsgált országokban. A legkedvezőbb árat Finnországban és Magyarországon, míg a legmagasabbat az USA-ban jegyezték. A hízótáp értékesítési ára az USA-ban, Németországban, Dániában és Magyarországon volt a legalacsonyabb a tavalyi évben, míg az Egyesült Királyságban, Brazíliában és Írországban a legmagasabb.

A magyarországi sertéstartók mindhárom tápfélét a tagországok átlagánál alacsonyabb áron tudták beszerezni 2021-ben, a takarmányhasznosulás terén azonban még javulni szükséges a versenyképesség fokozása érdekében.

Az európai sertéspiaci árakra a kínai kereslet lanyhulása erősen rányomta a bélyegét, az uniós piacon a sertéshús bőséges kínálata a vágósertések termelői árának csökkenését okozta 2021-ben a 2020. évihez képest – kivéve Svédországot. A legnagyobb mértékű árcsökkenést Dániában (–0,26 euró/kg hasított meleg súly), valamint Németországban és Magyarországon (egyaránt –0,22 euró/kg hasított meleg súly) tapasztalták. Az amerikai kontinens országaiban ugyanakkor emelkedett a termelői ár, legnagyobb mértékben az USA-ban (+0,52 euró/kg hasított meleg súly), ahol a PRRS miatt visszaesett a kínálat. A legalacsonyabb kilogrammonkénti árat a belgiumi és a magyarországi, míg a legmagasabbat az amerikai és a svédországi sertéstartók kapták vágósertéseikért az elmúlt évben (2. ábra).

Az egy kilogramm tömeggyarapodásra vetített takarmány mennyiségét, azaz a takarmányhasznosulási állandót tekinthetjük az önköltségre leginkább ható naturális hatékonysági mutatónak. E tekintetben a brazíliai, spanyolországi, hollandiai és dániai sertéstartók járnak az élen, Magyarországnak pedig bőven van hova fejlődnie, hiszen az adatszolgáltató országok átlagától több mint 9 százalékkal elmarad (3. ábra). Egyes országok esetében romlott a mutató értéke 2020-hoz képest, ami a receptúrák takarmánypiaci történések miatti szükségszerű megváltoztatásával magyarázható.

A cikk szerzője: Egri Edit