A díj abban különleges, hogy nem előzetes pályázat útján lehet rá jelentkezni, hanem a szervezők keresik meg a kiállítókat azzal, hogy mutassák be a fejlesztéseiket.
Ezt követően a zsűri értékeli azokat, majd ezen a rendezvényen osztjuk ki „Az év magyar mezőgépe 2020” címet. A díj odaítélésénél mindig azt nézzük, hogy mi az az innovációs tartalom, ami gazdasági és mérnöki-fejlesztési szempontból is elismerést érdemel. Idén a harmadik az Omikron Kft. duplaszerelvényes sorközművelő kultivátora, a második a Busa Bt. térállítású, egyenes gerincű, középmélylazító munkagépe, a győztes pedig a CLAAS Hungária Kft. CONVIO FLEX 930 hevederes vágóasztala lett – mondta el Dr. Hajdú József.
Három munkafolyamat egy menetben az Omikron kultivátorával
A harmadik helyezett az Omikron Kft. kétféle kijuttatást is megvalósító kultivátorrendszere, amelyik a sorközművelésen kívül a talajba műtrágyát, továbbá levéltrágyát juttat ki.
A kecskeméti családi vállalkozás ügyvezetője, Gubacsi Imre a díjátadó után lapunknak elmondta, hogy a fejlesztőcsapat célja, hogy minél összetettebb gépeket tudjon létrehozni.
„A fejlesztés kisebb feladat volt, mint a korábban elkészült folyékony kijuttató rendszer megalkotása. Ezt a már meglévő rendszerhez adaptáltuk. Az egy menetben elvégezhető harmadik művelet megvalósulásával bízunk benne, hogy a kultivátorunk sikeres lesz. Bár a gazdákat nem könnyű rávezetni arra, hogy ez a jövő útja, mi mégis úgy gondoljuk, hogy a termék piacképes. Reméljük, hogy a termelőket meggyőzi, hogy a 3 munkafolyamatot jobb egy menetben elvégezni. A használatával kevesebb a taposási kár, a munkaidő-ráfordítás és kevesebb üzemanyag felhasználásával lehet elvégezni az adott munkamennyiséget egy menetben. A legfontosabb pedig a megtérülési idő, hiszen azért fejlesztettük, hogy termésátlagot lehessen növelni vele. 100 hektárnyi kukoricával számolva a gép költsége 2 év alatt megtérül, ami nagyon jó eredmény. Ennél az eszköznél ez adott – mondta Gubacsi Imre.
Inline és kétsorosan is használható a Busa talajlazítója
A második helyezett a Busa Bt. térállítású középmély talajlazító lett. A vállalat, amely szintén Kecskeméten fejlesztette ki az újító megoldását, a novemberi, hannoveri Agritechnica kiállításon is komoly sikereket ért el az eltömődésmentes lazítási képességgel rendelkező LTH-5-ös legújabb változatával.
A térállítású, egyenes gerincű, középmélylazító munkagépet a cég fejlesztőmérnöke, Horváth Bence mutatta be. „A gép a lassú víz partot mos elven, hosszú folyamat végén érett be. Már a Busa Bt. cégtörténetének legelejétől úgy gondoltuk, hogy az egyenes gerincű, alacsony bolygatást okozó talajlazító használata a legjobb.
A gép konstruktőrei: Horváth Bence, Molnár GáborA trendeket figyelve azt láttuk, hogy míg Európában a kétsoros a legelterjedtebb, az Amerikai Egyesült Államokban az inline, vagyis az egysoros lazítók mellett kardoskodnak, ezért mi is gondolkodtunk ezen. Aztán egy ihletett pillanatban megszületett az ötlet: a lazító felfogatását okosan megoldva variálhatjuk a két lehetőséget, így akár egy- vagy kétsoros talajlazítást is végezhetünk a munkaeszközzel. A gép elejére szerelt rugózott, állítható vágótárcsa használatával akár nagy szármaradványos területekre is rá lehet menni. Hátul a törőhengereken nem változtattunk; ott szögvas- vagy ékhengerek teljesítenek szolgálatot. Ez azért van, mert az egyenes gerincű lazító kevésbé bolygatja a talajt, nem hoz fel nagy rögöket, így nincs mit szétszurkálni. A harmadik javítás, hogy a vázat újragondoltuk és brutálisan megerősítettük, hogy ne lehessen szétszakítani” – mondta Horváth Bence.
A CLAAS univerzális vágóasztala lett az első
A győztes CLAAS-kaszaszerkezet képes keresztirányban követni a talajfelszínt, és így 225 milliméter különbséget is át tud hidalni. Törökszentmiklóson tervezték, fejlesztették és gyártották, onnan szállítják a világ minden pontjára, Svédországtól egészen Ausztráliáig.
A díjátadó után a CLAAS HUNGÁRIA Kft. fejlesztési igazgatója, Csanádi Tamás nyilatkozott nekünk: „A fejlesztésnél nagyon magasra tettük a lécet, több célt is szerettünk volna egyszerre teljesíteni. A csapatmunkának köszönhetően sikerült a várakozásokon felül teljesíteni: a vágóasztalba az összes megálmodott és megtervezett funkció belekerült, ami a gazdának és a gépkezelőnek is előnyöket nyújt. Az eszköz sokoldalúsága több téren is megjelenik: egyrészt kiemelendő, hogy többféle növényt lehet vele betakarítani.
Andreas Szakácsi, a CLAAS HUNGÁRIA Kft. ügyvezető igazgatója és Csanádi Tamás, a cég fejlesztési igazgatójaAhogy azt az AXIÁL Kft. kiállítócsarnokában a két végleten be is mutattuk: a CONVIO hevederes vágóasztalt a repcétől egészen a szójáig rugalmasan lehet használni. Másrészt lehetőség van vele a nagyon alacsony és a nagyon magas termésátlagú növények betakarítására is. A gépkezelő könnyen be tudja állítani a rendszert, a munkáját pedig rengeteg automatika segíti. Így korábban kezdhet aratni, a munkavégzés pedig tovább tarthat. Fontos, hogy a rendszer nem tömődik el, az anyag szépen folyik a gépben. A nagyobb termésátlagú kultúrák esetében nagyobb lesz a haszon azzal, hogy csökken a kombájn üzemanyag-fogyasztása az egyenletesebb terményáram miatt, kisebb terméshozamnál pedig kevesebb szemveszteséggel lehet számolni, így több termény jut a gépbe és a magtárba.
A fejlesztés legnagyobb kihívása az volt, hogy a lehető legszélesebb spektrumot lefedje: a nagyon magas terméspotenciállal rendelkező Nyugat-Európa hektáronkénti 10 tonna feletti kalászos gabonáját és 6 tonnás repcéjét, tehát nagy mennyiséget is fel tudja dolgozni, valamint a hektáronként 7-8 mázsa terménnyel számoló ausztrál gazdálkodók számára is előnyt érjen el azzal, hogy nem pattog ki a szem a gépből” – mondta Csanádi Tamás.
A díjátadót követően a magyar mezőgépgyártás szakmai kiválóságai adtak elő. Gazdasági gép- és eszközgyártásunk első évszázada címmel Dr. Hentz Károly, A Kühne gyár több korszakos fejlődéstörténete címmel Süli Csaba, A magyar traktorgyártás mérföldkövei címmel Dr. Varga Vilmos, A termelési rendszerek hatása a hazai mezőgépgyártásra címmel, Dr. Hajdú József, Mezőgépgyártásunk jelene és fejlődési lehetőségei címmel pedig Dr. Fenyvesi László tartott remek bemutatót.
Csurja ZsoltA cikk szerzője: Csurja Zsolt