Az Európai Unió (EU) vezetői július 21-én hajnalban állapodtak meg a többéves pénzügyi keretről és a COVID-helyzet utáni gazdasági talpraállását ösztönző élénkítő csomagról.
A Közös Agrárpolitika tekintetében fontos, hogy a megállapodásnak két fő része van. Az első a hosszú távú pénzügyi terv (Multiannual Financial Framework – MFF), ami az EU hagyományos többéves keretköltségvetése, mely kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi az uniós fejlesztések és támogatások lebonyolítását. Ennek a 2021 és 2027 közötti időszakára 1 074 milliárd eurót terveztek be.
A másik fontos elem a Következő Nemzedék EU-csomag (Next Generation EU-NGEU), amely egy 750 milliárd euró keretösszegű európai szintű helyreállítási eszköz. Az alap célja, hogy a COVID–19-világjárvány miatt kialakult társadalmi és gazdasági károkat minél gyorsabban kezelni lehessen, hiszen a népegészségügyi szükséghelyzet rövid idő alatt az EU történelmének legkomolyabb gazdasági válságát eredményezte.
A többéves költségvetési forrásokon felül ezen intézkedés keretében a krízis kezelésére korlátozott időtartamú, azaz csak 2021 és 2023 között felhasználható forrás áll rendelkezésre a tagállamok számára. (Ez az intézkedés azért is páratlan, mert az EU eddig soha nem vett fel hitelt a fejlődésének, a szakpolitikák működésének a biztosítása érdekében.) A júliusi megállapodás értelmében az Európai Bizottság 750 milliárd euró erejéig vehet fel hitelt a pénzpiacokról. Ebből 390 milliárd euró a tagállamok számára nyújtott vissza nem térítendő támogatás, míg további 360 milliárd euró pedig visszatérítendő hitel lesz. Ezeket a forrásokat a tagállamok továbbhitelezésre és a többéves pénzügyi keret programjain keresztül megvalósuló kiadásokra használhatják fel.
Az NGEU forrását 2058-ig kell majd az egész EU-nak visszafizetni. A program keretében rendelkezésre álló forrásokat hét előre rögzített egyedi programra különítették el, melynek egyik eleme a vidékfejlesztés, melyre uniós szinten 7,5 milliárd euró forrás használható majd fel az EU 27 tagállamában.
De térjünk vissza a KAP normál működését biztosító többéves pénzügyi keret alakulására!
A teljes EU-költségvetés 2018-as árakon számolva 1 074,3 milliárd euró lesz, amiből 356,4 milliárd eurót fog a természeti erőforrások és környezet néven futó fejezet kitenni, melynek a KAP is a része. Ez a teljes költségvetés 33%-a. Ebből a hét év alatt a közvetlen támogatásokra és a piaci intézkedésekre 258,6 milliárd eurót lehet fordítani, ami a teljes keret 24%-a. Az agrárium forrásai jelentősen csökkentek az EU egészében, de legalább a támogatások szerkezetének és a források felhasználásának főbb uniós elvei nem változtak.
Felmerül a kérdés, hogy mit jelentenek ezek Magyarország számára?
A csökkenő források ellenére, a tárgyalások során az eredeti javaslathoz képest kedvezőbb helyzetet sikerült kialakítani. A végleges megállapodás alapján hazánk 10,6 milliárd euró forrással rendelkezik az MFF 3. fejezetének, a „Természeti erőforrások és környezethez” tartozó intézkedések finanszírozására. Ha ehhez hozzáadjuk a NGEU forrásait is, akkor 10,9 milliárd euró a magyar forrásallokáció a hét éves időszakra. Ez az összeg az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest a magyar KAP-allokáció tekintetében közel 500 millió eurós, azaz csaknem 5%-os növekedést jelent.
A teljes magyar agrárköltségvetésen belül közvetlen támogatásokra 7,7 milliárd euró fordítható, míg a vidékfejlesztési támogatásokra fordítható forrás nagysága a hét éves időszakra 2,7 milliárd eurót tesz ki.
A teljes EU-költségvetésen belül a KAP-költségvetés 17%-kal csökkent az előző hét éves időszakhoz képest. A Magyarországra allokált KAP-források nagysága a 2014–2020-as jelenlegi időszakhoz képest végül csak 15%-kal mérséklődött. Részesedésünk a KAP-forrásokból az előző időszakban mintegy 3,2% volt, amelyet a most elfogadott költségvetés szerint végül nemcsak megőrizni, hanem némileg növelni is sikerült.
A források meghatározása után nyílik lehetőség a szakpolitikai döntések uniós és hazai szintű meghozatalára. Ezek tekintetében a megállapodás számos eredményt tartalmaz.
Ezek sorában kiemelendő, hogy továbbra is megmarad a KAP két pilléres szerkezete, és ezt követi az agrárköltségvetés szerkezete is. Így az első pilléres jogcímek (közvetlen támogatások és piaci intézkedések) továbbra is tisztán uniós forrásból kerülnek finanszírozásra, míg a második pillérnél fennmarad a hazai forrásból biztosított társfinanszírozás.
Ezen túlmenően a tagállamok döntése alapján növelhető lesz majd a pillérek közötti átcsoportosítás mértéke az eddigi 15%-ról 25%-ra. A megállapodás kitért a közvetlen támogatásokat érintő támogatáscsökkentés főbb szabályaira is. Ezen intézkedés keretében a tagállamok teljes rugalmasságot kapnak abban, hogy alkalmazzák-e és milyen módon a támogatáscsökkentés lehetőséget a 100 ezer eurót meghaladó közvetlen támogatás esetén (ez csak a jövőbeni fenntarthatósági alapjövedelem támogatására (BISS) fog vonatkozni).
A költségvetési keretek elfogadása után nagyobb sebességre kell kapcsolni az új támogatási rendszer elemeinek és feltételeinek a mielőbbi kialakítása érdekében. Az uniós költségvetési alku elhúzódása miatt ugyanis már biztos, hogy egy éves átmenettel kell számolni. Hasonlóan a 2015-ös évhez, jövőre is átmeneti szabályok lesznek.
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi támogatási jogcímeket lesz lehetőség igényelni 2021-ben, amelyek már majd az új költségvetés terhére kerülnek kifizetésre.
-an-
