A szakmai program két helyszínen zajlott: a délelőtti programrészre Kecskeméten a Hetech Kft. telephelyén, míg a délutánira Városföldön, az Anthera telepén került sor.

Az Anthera Kft. városföldi telepén a megvalósítás utolsó fázisában lévő új szárítót mutatták be a szakembereknek és a sajtó képviselőinek.

A telep lényegi része – mint az a helyszíni ismertetésből kiderült – a pályázati kutató-fejlesztő (K+F) munka eredményeként kifejlesztett intelligens légtisztító és porleválasztó rendszerrel felszerelt szárítóberendezés. Ami képes arra, hogy a szárított termény fizikai tulajdonságainak és szennyezettségi fokának megfelelően a mindenkori technológiai követelmény szerint a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelően – esetenként azon túl is –, megtisztítsa a szárítóból távozó levegőt.

A rendezvényen kiállították és az érdeklődőknek bemutatták azokat a labormodelleket és más eszközöket, amelyekkel a szélcsatorna-vizsgálatok történtek a fejlesztőmunka során. Így a résztvevők számára lehetőség nyílt a szélcsatorna-vizsgálatokról szóló videó anyagok megtekintése mellett „testközelből, kézzel fogható” módon is tanulmányozni a kiállított, korszerű eszközöket.

A cég három évtizede folyamatosan működik – emelte ki Hajagos Dezső tulajdonos, hozzátéve, hogy Anthera Kft.-t feleségével, Gyurász Máriával együtt hozták létre. A vállalkozás 100 százalékban magyar tulajdonú családi vállalkozás, amely tevékenységét alapítása óta megalkuvást nem ismerő szakértelemmel és megbízhatósággal végzi, a kft munkáját ez az elv vezérli. Ennek a következetességnek köszönhetően mára az Anthera Kft. a gazdák elismert partnere, segítője a gazdasági növekedésüknek.

A most üzembe helyezett beruházás bekerülési költsége meghaladja a 900 millió forintot, amelyhez összesen 245 millió forint támogatást nyert el – uniós és hazai forrásból – az Anthera Kft. történetében először, ugyanis eddig csak saját erőből és banki kölcsön felhasználásával végeztek fejlesztéseket a cégnél – mondta Hajagos Dezső. Hozzátette: erre a cég számára azért volt szükség, mert a Anthera Kft. megalapítása óta folyamatosan fejlődött, főként a piaci rések adta lehetőségeket kihasználva. Az évezred elején a vállalkozás jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, mert ekkor kezdett el foglalkozni növényvédőszer-kereskedelemmel, integrációval, termeltetéssel, terménykereskedelemmel. Ez utóbbi tette szükségessé a jelenlegi fejlesztést, mert az egyre élesedő versenyben a cég csak így tud helytállni. Mindehhez pedig igen jól jött az a kormányzati szándék, hogy támogatást kaphatnak a piacon versenyképes közepes hazai vállalkozások is – emelte ki a tulajdonos.

Rámutatott: a fejlesztés eredményeként – amely három cég, a GATE Nonprofit Kft. (a fejlesztő munkát végezte), a Hetech Kft. (a kivitelező) és az Anthera Kft. (a közreműködő) közös összehangolt munkája – létrejött egy olyan új szárítótelep, amely a legkorszerűbb követelményeknek is eleget tesz. Így a szárítóberendezés kapacitása eléri az óránkénti 35 tonnát; a tisztítóberendezésé ugyanakkor akár óránként 80 tonna is lehet; a tárház pedig 5600 négyzetméter alapterületű. Ezzel megteremtődött annak a lehetősége, hogy a terménykereskedelmi tevékenységét tovább erősítse a cég. A különböző üzletágak teljesítménye ugyanis az elmúlt négy-öt évben átrendeződött. Ezért volt szükség az új beruházás megvalósítására, mivel ennek segítségével az Anthera Kft. elérheti az évi 100 ezer tonnás terményértékesítést a jelenlegi 50 ezer tonnával szemben. Ezzel lehetővé válik, hogy a termények legnagyobb része átmenjen a most üzembe helyezett szárító- és tisztítóberendezésen. Ahhoz azonban, hogy a cég munkája eredményes legyen, szükséges a gazdák segítsége, együttműködése is – hívta fel a jelenlévők figyelmét Hajagos Dezső.

A berendezés tesztüzemi működésének az elindítását Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazda-szövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, Gyurász Mária, Hajagos Dezső és Simon Gábor (ügyvezető igazgató), az Anthera Kft. tulajdonosai együttesen végezték el.

Jakab István, mint a rendezvény védnöke a résztvevőket üdvözölve aláhúzta: a GATE szakmai nap különleges és fontos esemény, amelyen az érdeklődők bepillantást nyerhettek az alkotás folyamatába, egy-egy találmány szabadalom létrejöttébe, a hasznosítás mikéntjébe. Ezért érdekes és egyedülálló a rendezvény a maga nemében. A globalizálódó világban az innováció területén is lépést kell tartani a fejlődéssel, és ezt a magyar szakemberek meg is teszik, kihasználva az ország szellemi és anyagi erőforrásait, a tudomány lehetőségeit.

Felhívta a figyelmet: a kis és közepes vállalkozások tevékenysége csak akkor lehet sikeres, ha ezen a területen is megvalósul az összefogás, támogatják egymást a munkájukban az eredmények elérésében. Ezt támasztja alá a Városföldön megvalósult beruházás is, ami egy hatékony csapatmunka gyümölcse. Megemlítette, hogy a nemrégiben lezajlott, az unió új költségvetési időszakának forrásairól szóló kormányfői megbeszélések magyar szempontból eredményesen zárultak.

Ahhoz azonban, hogy mindez jól hasznosulhasson, jó, gazdasági hasznot hozó projektekre, pályázatokra van szükség hazánkban, és az érintetteket is be kell kapcsolni a programokba, nemcsak a beruházókat, hanem a gazdákat, a felhasználókat is, akiket egy jól működő tanácsadó hálózat segít. Így lehet sikeresen gazdálkodni, ezért is készült el az ágazat digitális stratégiája – hangsúlyozta a Magosz elnöke. Hozzátéve: most az agrár-élelmiszergazdaság kibocsátása 2760 milliárd forint, amit akár közel 5 ezer milliárd forintra is lehetne emelni, ha a megfelelő háttér létrejön az ágazatban, például a tudomány, a vízgazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén. Ehhez pedig közös gondolkodásra és közös munkára van szükség, a mostani rendezvény pedig azt mutatja meg, hogy mindehhez megvan a hajlandóság az agrárgazdaság szereplői között, csak fel kell erősíteni a folyamatot – emelte ki Jakab István.

A délutáni programot megelőzően a rendezvény Kecskeméten kezdődött, ahol a GATE Nonprofit Kft. – amiben a gödöllői Szent István Egyetemnek (SZIE) jelentős tulajdonrésze van – mint a kutatás-fejlesztési (K+F) szolgáltató nevében Kardos László programigazgató, Dr. Beke János egyetemi tanár, kutatásvezető és dr. Oldal István egyetemi docens ismertették a jelenleg futó pályázatok K+F tartalmait, illetőleg tájékoztatást adtak az előkészületben levő K+F projektekről.

Részletesen bemutatták a Dió 896 Kft. hódmezővásárhelyi telepén megvalósult K+F pályázat eredményeit. A pályázat keretében olyan vertikális szemestermény-tároló rendszert fejlesztettek ki, amely képes a szárítmány hatékony, az eddigieknél szignifikánsabb kíméletes kezelésére azáltal, hogy módosították és áramlástechnikailag optimálták a serleges elevátort, jelentősen megjavítva ezzel az üzembiztonságát és a szállítási hatásfokát. Számítógépes modellezéssel és kísérletes kutató munkával maglassító silótöltő mechanizmust fejlesztettek ki, amely minimalizálja a szemsérülést a betárolás folyamán. A tárolási feltételeket továbbfejlesztett, számítógépes modellezéssel és többfázisú kísérletezéssel hatékonyabb átszellőztetési és légtisztítási technológiát fejlesztettek ki.

Ezen kísérletekhez használt fizikai modell a helyszínen is bemutatásra került, így a résztvevők „kézzel fogható” állapotban is tudták azt tanulmányozni.

Ezt követően mutatták be az Új Tavasz Kft. szentkirályi telephelyén megvalósulás alatt levő új típusú szárítótorony magcsatornáját, amely biztosítja a száradó anyag optimális áramlását, ezzel fokozza a szárítóközeg és a termény közötti energia- és anyagtranszport intenzitását, továbbá lehetővé teszi a torony teljes öntisztulását az egyes termények közötti átállások esetén.

A következő bemutatott projekt a nemrégiben indult Tarna-menti – 2000 Zrt. jászdózsai telephelyén volt. Ennek keretében a bio tönkölybúza hántolási hatékonyság növelési lehetőségeinek feltárása és megvalósítása történik a program keretén belül – tájékoztattak a szakértők.

Képgaléria: