Rovarferomonokat termel egy génmódosított növény a kártevők ellen

A biológiai növényvédelemmel foglalkozó kaliforniai ISCA vállalat és svéd Lundi Egyetem tudósai sikeresen állították elő rovarok nemi feromon-prekurzorait a magvas gomborka (Camelina sativa) növények géntechnológiával módosított törzseiben.

A kutatók úgy módosították e növények genetikai kódját, hogy rovarok és más szervezetek génjeit tartalmazza, melyek a kívánt feromonok képződését irányítják. A növények így magolajukban rovarferomon prekurzor vegyületeket állítanak elő. Az ISCA a transzgenikus gomborka növények egymást követő generációinak termesztésével kifejlesztett egy prototípus terméket, ami a feromonok termelése következtében védett a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) kártevése ellen, mivel megakadályozza a kifejlett lepkék párzását.

Az ISCA szerint növényvédő szeres kezeléssel ellentétben a feromonos védekezés csak a célzott kártevő fajokat érinti, így például a méheket nem veszélyezteti. További előnye, hogy a feromonok nem hagynak káros maradványokat az élelmiszer-alapanyagban és nem, vagy csak alig okoznak környezetszennyezést. Emellett a technológia olcsó is, miután a növények maguk végzik a növényvédelmi feladatok zömét.

Az eperfa levélpor használatának előnyei a hízók takarmányozásában

Az alternatív takarmány-összetevők utáni kutatás jegyében publikálták kínai kutatók tanulmányukat az Animal Nutrition szaklapban, melyben azt írják, a porított eperfalevél bőségesen rendelkezésre álló, fehérjében és antioxidánsokban gazdag és olcsó takarmány-alapanyagként felhasználható a hízók takarmányozásában.

A világ számos pontján elterjedt eperfát Kínában kb. 1 millió hektáron termesztik, a kínai gyógynövénygyógyászatban alkalmazott antioxidáns, antimikrobiális és antihiperlipidémiás (koleszterin csökkentő) tulajdonságai miatt, és emellett levele a selyemhernyóknak is az egyik kedvenc tápláléka. Az 50 napos kísérletbe 180 db, átlagosan 72 kg-os hízót vontak be, a hagyományos kukorica-szója-búza alapú keveréktakarmánnyal etetett kontroll csoport mellett 4 db kísérleti csoportot is kialakítottak, amelyek a kontroll étrendhez képest 3, 6, 9 és 12%-ban tartalmaztak eperfa levélport.

A kutatók megállapították, hogy a 12%-os csoportot leszámítva a porított eperfalevél „nem változtatta meg a növekedési teljesítményt, ugyanakkor javította a hízósertések oxidatív stabilitását. Ezek a változások kedvezően szabályozhatják a sertéshús zsírsavprofilját és megakadályozhatják a lipid oxidációt, ami pozitív hatással van a húst fogyasztók egészségére.