Az MKB Bank, valamint a Takarékbank Agrár- és Élelmeszeripari Üzletága elemzőinek összegzését Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és a Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, valamint Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletágának Agrárelemzés Termék-folyamattámogatási Központjának szenior elemzője foglalta össze az újságíróknak.

Az elemzők a Covid-járvány kezdetétől vezetik a Takarék AgrárTrend Indexet, ekkor nézték meg először a bank elemzői, hogy a pénzintézet mezőgazdasági és élelmiszeripari ügyfelei mit gondolnak a gazdaságról és ebben a saját helyzetükről, illetve hogy milyen várakozásokkal tekintenek a következő időszakra. A különböző termékpályákon tevékenykedő gazdasági szereplők véleményének összesítése alapján készült el az első Takarék AgrárTrend Index 2020 elején. Ettől az időponttól elemzik a banki szakértők a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, a hozzá kapcsolódó kiskereskedelem helyzetét, továbbá vizsgálják a fogyasztói észrevételeket és háromhavi rendszerességgel adják azt közre – mondta Hollósi Dávid. Hozzátette: a véleményalkotásban nagyon fontos szerepe van a szántóföldi, a kertészeti, az állati fehérje-, a szőlő-bor termékpályán tapasztalható folyamatok elemzésének.

Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a most közzétett összefoglaló az idei harmadik negyedévet, azaz a 2022 július-augusztus-szeptembert átfogó időszakot foglalja magában. Mindez pedig azt mutatja, hogy az ágazat hangulata továbbra is romló tendenciájú. A 48-as skálán az index az idei harmadik negyedévben 29,6 pontra csökkent az előző negyedévi 30,0 pontról. Az ezt megelőző negyedévben pedig a Takarék AgrárTrend Index még 31,1 ponton állt.

Ez a csökkenő tendencia azonban közel sem mutat olyan drasztikus képet, mint ami a koronavírus-járvány idején tapasztalható volt néhány időszakban. Ez arra világít rá, hogy a járványos időszak kihívásait a gazdasági szereplők kevésbé tudták kezelni, mint a most tapasztalható negatív körülmények okozta hatások következményeit.

Ellenben az élelmiszer-gazdaság helyzete most nehezebb, mint a koronavírus-járvány idején volt. Ennek oka pedig az lehet, hogy élelmiszereket a járvány idején is fogyasztottak az emberek, míg most az energiaválság jelentősen érinti a mezőgazdasági termelőket és az élelmiszeripari feldolgozókat, valamint kereskedőket és a fogyasztókat is, ami jelentős mértékben befolyásolja a hangulatukat és konkrétan a lehetőségeiket. Ez azonban nem olyan erőteljes hatás, mint a járványidőszak egyes szakaszaiban volt tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy a járvány hatásai mindenki számára újdonságként hatottak, míg a mostani válsághoz hasonló helyzeteket már többször is átéltek az emberek.

A termékpályák helyzetét vizsgálva még mindig a legjobb helyzetben a szántóföldi növénytermesztés van a legjobb helyzetben – közölte Hollósi Dávid. Az e területen tevékenykedő gazdálkodók még mindig pozitívan látják a jövőt, annak ellenére, hogy senki nem gondolt arra, hogy az idén mintegy ezermilliárd forintos aszálykár keletkezhet az agráriumban. A mezőgazdaság ugyanis olyan, hogy a gazdálkodók akkor is szántanak és vetnek, ha nem tudnak betakarítani, mivel bíznak abban, hogy a következő évben már jobban alakulnak a kilátások, és saját helyzetük is jobbra fordul. Ezért teljesítenek igen jól a szántóföldi ágazatok. A termékpálya-skála végén még mindig a gyümölcstermesztés és a sertéságazat van, mivel ez a két termékpálya a két legnehezebben épülő és boldoguló ágazat a mezőgazdaságban. Ők a szántóföldi ágazatoknál lényegesen pesszimistábban látják saját helyzetüket.

Mielőtt a banki szakember rátért volna a termékpályák konkrét elemzésére, egy rövid aszály-összefoglalóval is szolgált. Eszerint: az aszály a legnagyobb mértékben a kukorica termőterületét érintette, amely mintegy 1 millió hektárt tett ki Magyarországon. Az így kialakult hektáronkénti termésátlag pedig alig érte el a 3,1 tonnát, miközben a korábbi termésátlag sok helyen elérte a hektáronkénti 8-9 tonnát. Így gyakorlatilag az idén a kukorica éves termésmennyisége 8 millió tonna helytett 3 millió tonna lett. Utalt arra is, hogy a kukorica 50 százaléka még lábon áll, főként a Dél-Dunántúlon, ahol a területeket kevésbé érintette az aszály. A napraforgó esetében is jelentős kárt okozott a nagy mérvű szárazság. A termés mintegy 30 százaléka esett ki az aszály következtében az idén. De importból ez az alapanyag jól beszerezhető, aminek azért van jelentősége, mert ez az étolaj alapanyaga. A búzánál az átlagosnak mondható évi 5,5 millió tonnás átlaghoz képest az idén az aszály miatt mintegy 3,9 millió tonna volt az országban betakarított mennyiség. Ez egy igen gyenge év, de volt már ilyen – jegyezte meg a szakértő, közölve, hogy az ország kenyere mindennek ellenére nincs semmiféle veszélyben.

A terménypiacon a múlt év végén jelentős áremelkedés kezdődött, ami azt jelenti, hogy idén a szántóföldi termények csaknem a duplájába kerülnek, mint a múlt évben. A malmi búza például most 137.250 forintba kerül tonnánként, ez tavaly még 83 ezer forintot tett ki tonnánként. A kukorica esetében a múlt évi tonnánkénti 84.700 forintos tonnánkénti árral szemben most közel 138 ezer forintot kell fizetni ugyanakkora mennyiségért.

Azt ugyancsak fontosnak tartotta elmondani, hogy a bank elemzőinek azért van nagy rálátásuk a magyar mezőgazdaságra és az ehhez kapcsolódó más területekre is, mert a pénzintézet a 4,5 millió hektáros magyar termőterületből mintegy 2 millió hektárt „kezel” pénzügyileg. Az aszályhelyzetet pedig műholdas felmérések alapján elemezték, amelynek adatait egy saját, e célra alapított cég szolgáltatta. A legnagyobb aszálykárokat az adatok alapján a dél- és észak-alföldi térségek szenvedték el. A termőterületek biomassza-mérése alapján a teljes magyar mezőgazdaságban 30 százalékos biomassza-csökkenés volt tapasztalható az idei évben (a biomassza a biológiai úton létrejövő szerves anyag mennyiségét jelenti). Ez az adat a műholdképek alapján jól kimutatható és értékelhető, hogy mekkorát változott egy év alatt.

Az ügyvezető igazgató rámutatott arra is, hogy a banki szakértők elemzése szerint mindennek nyomán kialakult egy igen jelentős forgóeszköz-hiány a magyar mezőgazdaságban. Ez arra utal, hogy a szántóföldi növénytermelőknek az 1000 milliárd forintos aszálykár ellenére is nagyobb a bevételük, mint a múlt évben, az igen jelentősen megnőtt terményárak miatt. Mindebből az ügyvezető igazgató azt a következtetést vonta le, hogy amennyiben nem lett volna aszálykár, úgy a mezőgazdasági termelők a pénzbőség miatt „képesek lettek volna „bankot robbantani”. A pénzforgalmi szemléletű kár az aszály miatt mintegy 400 milliárd forintot tesz ki a mezőgazdasági ágazatban – tájékoztatott Hollósi Dávid.

Magyarázatként hozzátette: az 1000 milliárd forint az aszály miatt kiesett termelési kár, a 400 milliárd forint pedig az input anyagok jelentős áremelkedése miatt bekövetkezett többlet-forgóeszköz igényt jelenti. Ez utóbbi három forrásból pótolható: vagy saját pénzügyi eszközök felhasználásával, vagy a bankszektor pótolja a gazdálkodók számára, vagy az állam támogatáspolitikája segíti ki a gazdákat. De mindhárom lehetőség pillanatnyilag nagy nyomás alatt van, ezért nehéz időszak vár a gazdákra. Mindez jelentős terhet jelent az élelmiszer-kiskereskedelem, valamint a fogyasztók számára is, mivel a többletköltségeket valakinek finanszíroznia kell.

Emellett a magas takarmány- és energiaköltségek miatt jelentősen megnövekedtek az állattenyésztési költségek is. Ezen a területen a forgótőkehiány mintegy 200 milliárd forint. Ezt az ügyvezető igazgató néhány termék árváltozásával támasztotta alá. Elmondta: a vágócsirke ára egy év alatt 57 százalékkal nőtt, míg a vágósertés ára 86 százalékkal lett magasabb az előző évinél az idén. De ezt mutatja az is, hogy a tojás lassan luxustermékké válik, mivel 1 darab tojás jelenleg 100-120 forint között van a piacon. Jelezte: az élelmiszereknél még igen jelentős áremelkedés várható, mivel a most tapasztalható árak még a Covid-járvány idején kialakult alapanyagárakból származtathatók. A most forgalomban lévő állati termékeket ugyanis még a múlt évi alacsonyabb árú takarmányok felhasználásával állították elő. A következő időszak termékeit azonban már a lényegesen drágább gabonaárak befolyásolják majd, és így várhatóan még magasabb áron kerülnek a boltokba.

Az egyes termékpályák állapotát konkrétan elemezve az előadó kitért arra is, hogy az idei gyenge kukoricatermés miatt az ország importra szorul a hazai ellátás biztosítása érdekében. Magyarország a hiányzó mennyiséget Ukrajnából importálja. A kukoricát az importőrök tengelyen hozzák be az országba közúton. Ennek a szállítási formának az áteresztő képessége viszonylag szűk, egy-egy behozott kontingens 30-40 napig is úton van, vagyis a háborús övezetből rendkívül nehéz kukoricát behozni hazánkba. Emellett beszélni kell arról is – jegyezte meg Hollósi Dávid –, hogy a Magyarországon megtermelt kukorica a kedvezőtlen időjárás miatt több térségben is aflatoxinnal szennyezett. Ez azt jelenti, hogy a fertőzött területekről származó kukoricatermés mintegy harmada állati takarmányozásra nem használható, vagyis csak tovább-feldolgozásra, illetve üzemanyag-előállítására alkalmas.

Az állatifehérje-termékpályáról szólva az ügyvezető igazgató elmondta – ide tartoznak a hús- és tejtermékek, valamint a tojás –, ezeken a termelési területeken a termelők általában, ha nem is teljes egészében, de tovább tudják hárítani a növekvő előállítási költségeiket. Így ezek a gazdálkodók talpon tudnak maradni, ugyanis senkinek nem érdeke, hogy ezek a termelők csődközeli állapotba kerüljenek. A gyenge forint miatt, ha importálni kellene az élelmiszert Magyarországra, még a jelenleginél is sokkal drágábbak lennének – húzta alá a banki szakember, hozzáfűzve, hogy a nagy mennyiségű élelmiszerimport nem lehet senkinek az érdeke Magyarországon. Úgy vélte: az idén ősszel a szóban forgó termékpályákon előállított termékek árai általában várhatóan tetőzni fognak.

Megemlítette, hogy Magyarországon a gyümölcstermesztés lemaradt a fősodor mögött, ezért ennek az ágazatnak az indexe már jó ideje az utolsó helyen szerepel. Jelenleg ez az érték 26,9 pontot mutat. A korai fagyok mellett az ágazat termelését még az is jelentősen befolyásolja, és a kedvezőtlen helyzet egyik kiváltó oka, hogy amennyiben az emberek jövedelme csökken, úgy elsőként a gyümölcsfogyasztásukat mérséklik. Az aszály továbbá a szőlő-bor ágazatban is megtette az aszály kedvezőtlen hatását az idén. Ezért a gazdálkodók az idei szüreten kevesebb és rosszabb minőségű termésre számíthatnak az átlagosnál. Természetesen vannak az országnak olyan területei, ahol több volt a csapadék, ott a borászok minőségileg jó évjáratra számítanak. A szőlőtermelés az idén ugyanis szigetszerűen működött az országban. Ami igaz volt a gyümölcstermesztésre, az igaz a borfogyasztásra is, az emberek ugyanis a jövedelemcsökkenéssel ezt is visszafogják általában. Így a borászati ágazatban mindenképpen bevételcsökkenésre kell számítani.

Mindemellett van egy úgynevezett slágerágazat is, a hajtatott, üvegházi zöldségtermesztés. Főként a paprika-, a paradicsom- és az uborkatermesztést ismerik e területről a fogyasztók leginkább. Ez az ágazat helyzeti előnybe került, mivel a holland és a német üvegházak jó részét az idén nem telepítették be, mivel ezeket a termőhelyeket földgázzal fűtik. Magyarországon pedig az üvegházak megfelelő hőmérsékletének biztosítására általában a geotermikus energiát használják. Így ennek a magyar ágazatnak pillanatnyilag komparatív előnye van Európában, ami piacszerzésre is lehetőséget kínál a banki szakember szerint, és reményét fejezte ki, hogy ezzel a lehetőséggel a magyar üvegházi zöldségtermesztés tud is élni. Elmondta ugyanakkor, hogy egy hektárnyi üvegház létesítésének költsége igen drága, mert az jelenlegi árakon számolva több mint 400 millió forint, vagyis nagyjából egymillió euró körül mozog. Emlékeztetett: egy ilyen termőterület létrehozását pedig csak akkor lehet gazdaságosan megtenni, ha egyszerre a termelő legalább 4 hektárnyi üvegházi területet létesít. Ehhez a területhez ugyanis fúrni kell még egy termálkutat is, vagyis egy életképes üvegház-beruházás Magyarországon pillanatnyilag mintegy 2,5 milliárd forintba kerül. Ezt pedig támogatás nélkül szinte lehetetlen megvalósítani – közölte.

Beszélt arról is az agrár- és élelmiszeripari üzletág vezetője, hogy a Takarék AgrárTrend Index mutatói alapján a banki elemzők már 10 negyedévet tudnak értékelni. Ennek alapján a pénzintézetnél összesítették az alindexeket, és megállapították, hogy a szántóföldi növénytermesztésé a vezető szerep a magyar mezőgazdaságban, de stabil ágazat még az agráriumban a tojás-előállítás, és rentábilis ágazat még a baromfihús-termelés is, annak ellenére, hogy az előállítási költségek viszonylag magasak. A sor végén pedig a gyümölcstermesztés és a sertéshús-előállítás áll.

Mindehhez Hollósi Dávid még azt is hozzátette, hogy felmérésük szerint a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása jelenleg az energetika kérdésköre. Szerinte ugyanis az mindenki számára tudott, hogy a magyar mezőgazdaság rendkívül energiaigényes ágazat. Emiatt nagyon érzékeny és kitett minden, e területen zajló változásnak. A mostani helyzet vélhetően felébresztette az ágazat szereplőit a tekintetben, hogy függetleníteni kell magukat a fosszilis energiahordozóktól, és a megújuló energiaforrások felé kell fordulniuk. Ezt a bankoknak is támogatniuk és finanszírozniuk kell, mivel az említett megújuló energiaforrásokba való beruházás még egy 20 százalékos kamatszint mellett is megtérülő beruházásnak számít. Erről azonban részletesen Héjja Csaba számol majd be – közölte.

Az energetikai problémákkal a mezőgazdaságban a korábbiakban igen keveset foglalkoztak. Most azonban az energiaválság előtérbe tolta ezeket a kérdéseket – foglalta össze az agrárium helyzetét energetikai téren a pénzintézet agrár- és élelmiszeripari stratégiai elemzője. Héjja Csaba szerint mindez az ágazat számára azért fontos, mert most az energiáért igen sok szereplő versenyez a piacon, a magánemberektől kezdve a logisztikán és a mezőgazdaságon át az ipari termelőkig mindenki jó helyzetbe szeretne kerülni a véges energiaforrások birtoklásáért folyó küzdelemben. Ezért az egyik legmeghatározóbb tényező az energiához való hozzáférés területén az ár. E tekintetben 2020 óta folyamatos az emelkedés, a kereslet-kínálati súrlódások eredményeként.

Erre a magas árbázisra az idei év február végétől megjelenő orosz–ukrán konfliktus „rátett még egy lapáttal. Ennek nyomán jutott el a világ odáig, hogy 2022 májusában a fogyasztói árindex, azaz az energia átlagos ára egy éven belül 40 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar az energiafelhasználást tekintve energia-intenzív ágazat. Ugyanakkor a szóban forgó két terület a tekintetben, hogy 1 terajoule energia felhasználásával hány forint kibocsátást tud előállítani, a gazdasági területek közül a középmezőnyben helyezkedik el. Az élelmiszeripar 1 terajoule felhasználásával 140 millió forint kibocsátási érték előállítására képes, míg a mezőgazdaság ugyanilyen energiamennyiség felhasználásával 125 millió forint előállítását tudja megoldani. Ez a hatékonyság 10 év alatt jelentős mértékben növekedett – jegyezte meg a szenior elemző.

A teljes magyar mezőgazdaság éves energiaköltsége 180-190 milliárd forint volt. a mostani évtized elején, amikor még béke volt a szomszédunkban. Ez a költség 2021-2022-ben mintegy 150 milliárd forinttal emelkedett meg. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy ez az energiaköltség az ágazat 3300-3500 milliárd forintos éves kibocsátása mellett is csak mintegy 10 százalékos arányt jelent. A mezőgazdaságon belül a legenergiaigényesebb ágazatok az állattenyésztésben, valamint a kertészetben lelhetők fel, mivel az istállókat és az üvegházakat fűteni kell.

Magyarországon nemzetközi összehasonlításban a mezőgazdaság energiafelhasználása igen jelentős, míg a hozzáadott-érték aránya viszonylag alacsony mértékű, azaz az ágazati hatékonyságon még „van mit javítani. Megemlítette, hogy az éghajlati viszonyok miatt például Brazília mezőgazdasági termelése a magyarral szemben jelentős komparatív előnyökkel bír. Mindez azt illusztrálja, hogy egy-egy ország erőforrás-készlete jelentős mértékben determinálja az ország gazdaságát, és nemcsak az agráriumot, de az ország gazdaságát is. Ez viszont megszabja az alkalmazkodási lehetőségeket is.

Összefoglalásként a banki elemző elmondta, hogy az energiapiac jelenleg igen turbulens, azaz változékony képet mutat. Példaként említette: az, hogy az amszterdami gáztőzsdén a gáz ára 100 dollár alá csökkent, még nem jelenti azt, hogy ez így is marad hosszú távon, mert még akár jöhet egy nagyon nehéz tél is. Az viszont mindenki számára látható és érzékelhető, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a termékek előállításához sok energiát fogyaszt, ami energia-intenzívvé teszi mindkét ágazatot.

Ehhez képest azonban alacsonynak mondható a kibocsátási arány alacsony. Ezért a kibocsátási hatékonyságot mindenképpen növelni kell a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is. Ez árbevétel- és költségarányosan is javítandó. Emlékeztetett arra is, hogy egyes műtrágyák előállítása földgázból történik, ami az inputanyagok költségeit növeli jelentősen. Ez pedig negatívan hat ki mind a mezőgazdasági termelők, mind pedig az élelmiszergyártók költségeire. A mostani, mintegy 100 dolláros földgázár azonban várhatóan azt jelenti majd, hogy újraindulnak a leállított európai műtrágyagyárak – jegyezte meg. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a mostani volatilis, azaz nagy és gyors ármozgást mutató energiapiacon az energetikai beruházások várhatóan hamar megtérülnek majd. Bár a közeljövő nem a nagy beruházásokról szól majd – tette hozzá.

A mostani áremelkedési pályának belátható időn belül várhatóan vége lesz – válaszolt az Agro Napló kérdésére Hollósi Dávid –, mivel előreláthatólag már a télen „platózni fognak” az árak a pénzintézet elemzői szerint. Hozzátette: „nem gondolnám például, hogy egy tojás 200-300 forintba kerülne, de könnyen elérheti a 150 forintos árat. Az élelmiszer ugyanis olcsóbb nem lesz, ebből kell kiindulni”.

A magyar fogyasztó 5 év átlaga alapján jövedelmének általában mintegy 60 százalékát költi el élelmiszerre, energiára és közlekedésre a felmérések szerint. Így mintegy 40 százaléknyi szabadon elkölthető jövedelme marad. A banki elemzők arra számítanak, hogy a szolgáltató szektorból vásárolnak majd kevesebbet a fogyasztók. Viszont az élelmiszert a lakosság meg fogja vásárolni, bár a fogyasztását is át fogja rendezni és a minőségi áruk helyett az olcsóbb kínálat felé fordul. Ennek ellenére az élelmiszer-ágazat marad a legstabilabb – állítják a banki szakemberek, mert az élet fenntartásához „enni muszáj”. Ez ugyanis emberi alapszükséglet.

Az ügyvezető igazgató idézett egy nem ellenőrzött, becsült adatot, miszerint most már havonta 2 százalékkal csökken Magyarországon a kiskereskedelmi élelmiszer-eladások mennyisége. Ez éves szinten a fogyasztás negyedét teszi ki, ami azt jelenti, hogy ennyivel eshet vissza a kiskereskedelmi forgalom, azaz 75 százalékra. Hollósi Dávid ugyanakkor arról is beszélt, hogy az emberek fizetése is nőni fog, de az emelkedés évekre elosztva történik majd.