Ilyen készletezési díjat egyik európai országban sem fizetnek az alapanyag után, így a nemzetközi versenyben a magyar szereplők hátrányba kerülnek.
Évről-évre mindig felbukkannak olyan új alapanyagok, melyek ehetőek ugyan, ám forgalmazásuk még nincsenek szabályozva.
Hazánkba is egyre nagyobb az igény a minőségi sörökre, azonban a 2020-as évek után gyülekezni kezdtek a felhők a kisipari sörfőzdék felett.
Fermentáló üzemet és laboratóriumot létesített az Agrofeed Kft., a vállalat a projekthez mintegy 450 millió forint saját tőkével járult hozzá.
A közelmúltban több ponton is változtak egyes hulladékgazdálkodásról szóló rendeletek.
Elkészült a Vitafort 6 milliárd forintot meghaladó értékű, 40 méter magas beruházása.
Magyarország bővelkedik vadban, de az ára miatt csak kiemelt ünnepeken fogyasztjuk.
Termelői körökben csalódást kelt a léalma jelenlegi 38-40 Ft/kg-os induló ára itthon.
A helyi termékek előállításáról és a fogyasztási szokásokról készül felmérés itthon.
Felemás eredménnyel zárult a Tisza-tó és környéke nyári szezonális ellenőrzése.
Hőkezeléssel tartósíthatunk és fertőtleníthetünk, célja, hogy a mikrobiológiai aktivitás gyakorlatilag megszűnjön, ellenkező esetben a termék megromlik.
Óriási a bizonytalanság jelenleg a magyar húsiparban a gazdaság szinte minden tényezőjét tekintve.
Jelentősen megváltoztak a fogyasztói igények Magyarországon, kevesebb a fogyasztás, de törnek be az alternatív helyettesítők is a piacra.
Egyre több a biológiai megoldás és készítmény a növényvédő szerek piacán, előtérbe kerültek a hasznos élő szervezetek.
Nagy a potenciál a gyümölcsjoghurtokban, hiszen jelenleg több száz vagy akár ezer km-es távolságból érkező importtermékek vannak fölényben, a piaci arányuk meghaladja a 80%-ot.
Hiába lett olcsóbb a búza és a liszt, egyelőre még nem várható csökkenés a kenyér és a sütőipari termékek árában.
Különleges alapanyagokból készülnek a legújabb magyar szörpök, amelyekért kapkodnak a hazai éttermek.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
