Eltűntek a kisgazdaságok az országból: valóban életmentők az agrártámogatások?
Az egyre jobban növekvő támogatások nagy része nem jut el a kisebb termelőkhöz.
Az egyre jobban növekvő támogatások nagy része nem jut el a kisebb termelőkhöz.
Magyarország azért tudta átvészelni a koronavírus-járvány nehézségeit, mert „időben visszataláltunk a vidék gyökereihez” – mondta az agrárminiszter a...
Jól sülhet el az idei almaszezon az országban.
Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium; az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minős...
A Gazdaság-újraindítási akcióterv keretében három élelmiszeripari cég 2,6 milliárd forint összegű beruházásához 1,5 milliárd forinttal járul hozzá a k...
1,5 milliárdot kapott három cég beruházása.
Csak idén 250 milliárd forintot szánnak az ágazat fejlesztésére.
A következő időszakban bővül és erősödik az élelmiszeripar, a cégek növelik a hozzáadott értéket, hogy még több jó minőségű magyar élelmiszer kerüljön...
Az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok keretösszegét megötszörözte a kormány, így az érintettek 50 milliárd forint helyett 260 milliá...
A következő években 750 milliárd forintot szánnak az ágazat fejlesztésére.
Három telephelyét fejlesztette a vállalat.
Súlyos gondokkal küzd a magyar baromfiágazat.
Befejeződött a Homokhátság vízpótlását segítő beruházás.
3,5 milliárd forint értékű beruházást adtak át a nagyvállalatok a napokban.
Innovációs központ, kísérleti üzem és laboratórium is lesz.
Több ütemben pályázhatnak az élelmiszeripari üzemek.
Tovább bővíti mátészalkai tejipari gyárát a holland tulajdonú FrieslandCampina Hungária Zrt., az 5,1 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 980 mill...
A megújuló vidék, megújuló agrárium program történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttatja és megerősíti a magyar mezőgazdaságot és élelmiszerip...
Az idén ötvenéves Gyermelyi Zrt. a harmadik malmát építi Magyarországon.
A felhívások népszerűségét jól mutatja a túligénylések aránya.
Sokáig mindössze tudományos viták tárgya volt, mostanában viszont a saját bőrünkön tapasztalhatjuk a globális felmelegedés hatásait.
A parlagfű pollenkoncentrációja várhatóan július utolsó hétvégéjén több helyen is elérheti a tüneteket okozó szintet.
Első körben 2025. január 1-én határozzák meg az alapmértéket a 2024. augusztusi számok alapján.
Az elmúlt évek átlagát tekintve csaknem 700 termelő mintegy 2800 hektáron termelt dohányt évente.
Meghosszabbítják a hőségriasztást az ország egész területén péntektől vasárnap éjfélig.