Meddig bírják még ezt a magyar erdők? Aggasztó, ami most itthon zajlik
Az utóbbi évek extrém időjárása jelentős hatást gyakorolt Európa erdeire, az egészségi állapotuk már most súlyos.
Az utóbbi évek extrém időjárása jelentős hatást gyakorolt Európa erdeire, az egészségi állapotuk már most súlyos.
A legfrissebb vizsgálatok szerint a magyar erdőkben is jelentősen felgyorsult a klímaváltozás.
A 100 évesnél idősebb fák a korábban gondoltnál sokkal jobban segítenek a felmelegedés elleni küzdelemben.
184 millió új fát ültettek el Magyarországon az elmúlt években különféle programok keretén belül.
Újrónafőn indult el a Településfásítási Program következő, tavaszi ültetési időszaka.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
2027-ig mintegy 50 ezer hektárral nőhetnek Magyarországon az erdővel borított területek.
Az ÖK kutatói kimutatták az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepét.
Tízezer fát ültetnek el tavasszal országszerte.
Egyre nagyobb az erdők szerepe a magyar agráriumban.
Egy nagyobb országnyi természetes erdő regenerálódott.
Vannak területek, ahol a fásítás épp az elsivatagosodást gyorsítja fel.
Az erdősültség tekintetében csehebbül állunk, mint Görögország.
Az agrártárca a magángazdálkodókra és az állami erdészetekre is számít.
Sokat romlott az erdők egészségi állapota
Megnövelték a támogatásokat.
Messze még a 27 százalékos erdősültség
Bár a nappali enyhébb hőmérsékletek és az eső csökkenthetik a hótakarót, sok helyen maradhat fehér karácsony.
Magyarország kiaknázatlan lehetőségeket kínál Európa biomassza-alapú ágazatai és a zöld növekedés számára
Vasárnap reggel országszerte mínuszokra ébredtünk, északon -7,-8 fokot mutattak a hőmérők.
Megjelent az „Állatjóléti támogatás a tejtermelő szavasmarha ágazatban” című (KAP-RD30-1-24) felhívás
Északnyugat felől tovább növekszik, vastagszik a felhőzet, délutánra szinte mindenütt beborul az ég, előtte főként a déli és keleti tájakon néhány órára kisüthet a nap