A száz százalékban magyar tulajdonú, kétgenerációs családi vállalkozás tavaly év vége óta egy tízmilliárdos zöldmezős beruházást valósít meg.
Térképre kerültek azok a helyek Magyarországon, ahol ősgabonából készült pékárukat lehet vásárolni.
A pékségek egyre szélesebb körben használják a kovászos technológiát, a termékválasztékot pedig a fogyasztói igényekhez alakítják.
A Magyar Pékszövetség elnöke szerint nem tesznek jót a hazai sütőiparnak az albán pékségek.
Ma már egyre több pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból készített pékárukhoz.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Egy szakmabeli szerint a jelenlegi és ennél magasabb kenyérárakra kell számítani Magyarországon.
Hiába jelentett be a kormány árplafont az egyes vállalkozások áramszerződéseire, nem biztos, hogy minden cég élni tud majd vele.
Duplájára nőtt a kenyér ára egy év alatt Magyarországon, de csökkent a fogyasztása itthon.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
Több tényező is közrejátszik a friss pékáruk, például a kenyér, a zsömle árának alakulásában, de az biztos, hogy az energiaáraknak komoly hatása van.
Belgiumban a munkavállalás alapja a szállás, nyelvtudás és a bankszámlaszám hármasságának megléte.
A francia kormány nyomást gyakorol az energiaszolgáltatókra a kis- és középvállalkozások (kkv) érdekében.
A kenyerek mellett az édes és sós péksütemények ára is elképesztően megemelkedett idén.
Különös módon kértek állami mentőövet a holland pékek az elszabadult energiaköltségek miatt.
Radikális, két számjegyű áremelésre lenne szükség a hazai pékségékben, és úgy tűnik ez be is következik.
Hamarosan itt az újabb kenyérdrágulás.
A kenyér és a tészta 30 százalékos drágulása várható.
A szakember szerint nem kizárt, hogy még emelkedni fognak az árak.
Veszélybe kerültek a hazai pékségek.
Görögország legészakibb részén több napig tartó tüntetéssorozatba kezdtek a termelők.
A zúzmara és az ónos eső kettőse veszélyt jelenthet a fák ágaira és a vezetékekre.
Óriási kihívás a termelők számára a folyamatosan változó és egyre irreálisabb társadalmi igények kielégítése.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki magáénak akarja a rendkívül értékes anyagot.
A nehézségek miatt csak közepes termés lett pontyból 2024-ben, a süllő viszont szépen fejlődött.
