A legtöbb élelmiszer előállítása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
A karácsonyi fogyasztása átlagosan 513 kg CO2-egyenértékű kibocsátást eredményez, ez több mint 23-szorosa az átlagos napi 22 kg-os értéknek.
Olyan katalizátor fejlesztettek, amely két káros üvegházhatású gázt, a metánt és a szén-dioxidot képes értékes alapanyaggá alakítani.
Új adatok alapján elmondható, hogy a tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségét eddig tévesen becsültük meg.
Megszólalt Bige Zoltán a Nitrogénművek leminősítése kapcsán: a perben kifogásolt adó nélkül átlagon felüli eredményük lenne.
A jelenkori klímaváltozás és az élővilágot sújtó emberi hatások alapvetően akadályozzák az élővilág alkalmazkodását.
Az MNB a WWF Magyarországgal együttműködésben a legzöldebb megoldás, a természetes élőhelyek helyreállítása mellett döntött.
A dán termelőket sújtó CO-adó 2030-tól indul, néhány év múlva pedig meredeken emelkedni fog a mértéke.
Dánia meglépte, amit Új-Zéland nem mert: széndioxid-adót vetnek ki a mezőgazdasági üzemekre.
Ha a klímacéljainkat el akarjuk érni 2050-re, akkor komolyan meg kell változnia az étkezési szokásoknak a világon.
Miért öntenek ma eurómilliókat digitális erdőkbe? Vajon a magyar erdészetek is tudnának a karbonkredit-piacból profitálni?
Rengeteg szenet nyel el a növényzet, ezért kulcskérdés az erdőségek megóvása egy elemzés szerint
Szénmegkötési tanúsítványokkal tehetnek szert bevételre a hazai termelők is – a nemzetközi tapasztalatok már ígéretesek.
Közöljük a tulajdonos az energiaügyi -, valamint az agrárminiszternek írott levelét – a júliusi kormányrendelet miatt veszteséges lett a termelés.
A Horizon Europe program egyik küldetésének célja, hogy 2030-ig száz európai város váljon teljesen klímasemlegessé.
Nagyjából 10 milliárd lesz 2050-re a Föld népessége, akkorra az emberiség fele vízhiányos régiókban fog élni.
Elképesztő, mire használnák a teherszállító hajók kipufogógázát Hollandiában.
Közel 1500%-kal nőtt a forró napok száma a 20. századhoz képest.
Klímahiszti nincs, klímaválság van.
Csak fenntartható módon "ajánlott" almát és körtét termeszteni.
Görögország legészakibb részén több napig tartó tüntetéssorozatba kezdtek a termelők.
A zúzmara és az ónos eső kettőse veszélyt jelenthet a fák ágaira és a vezetékekre.
Óriási kihívás a termelők számára a folyamatosan változó és egyre irreálisabb társadalmi igények kielégítése.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki magáénak akarja a rendkívül értékes anyagot.
A nehézségek miatt csak közepes termés lett pontyból 2024-ben, a süllő viszont szépen fejlődött.
