Fel van adva a lecke: mi lehet a kiút a növénytermesztésben? (x)
A helyzet három éve szintén súlyos volt ugyan, de nem a legrosszabb - mutatott rá Gergácz Zoltán.
A helyzet három éve szintén súlyos volt ugyan, de nem a legrosszabb - mutatott rá Gergácz Zoltán.
A kihívásokat hogyan lehet legyőzni? Mit tehet a gazdálkodó?
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Láthatatlan veszélyt jelentenek a talajban és a gyökerek mélyén fellelhető gyógyszermaradványok.
A talaj termékenységének megőrzése és javítása a fenntartható gazdálkodás alapköve, legyen szó szántóföldről vagy szerény méretű kiskertről.
A betakarítás után visszamaradó növényi maradványok nem csupán melléktermékek, hanem értékes szervesanyag- és tápanyagforrások is.
A világon mindenhol fokozódik a talajromlás – és ezzel együtt nő az élelmiszer-ellátás bizonytalansága is.
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
A vízgazdálkodás területén csak összefogással és szemléletváltással lehet eredményeket elérni.
Az agrár-környezetgazdálkodásban részt vevő földeknél is több módon lehet feltölteni a talajok szervesanyag-tartalmát.
Szinergikus szemléletmódra van szükség a növényt érő stresszhatások hatékony kezeléséhez.
A komposztálás régóta ismert módszer, napjainkban pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
A szerves vagy komposztált trágya őszi kijuttatáskor elkezd bomlani, és két évig adja le a tápanyagot.
A talajok értéke is csökken, ha kockabálákban füstölik el a következő évi termések jó részét!
A komposzt kifejezetten jótékony hatással van a növényeinkre is és a talajminőséget is tudja javítani.
Fel kell készülni az extrém jelenségek gyakoriságának és szélsőségességének megnövekedésére.
A talajokból eltűnő szerves anyag sokszor légkörbe kerül, a mezőgazdasági tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátás közel 40%-áért a nem megfelelő agrotechnika lehet felelős.

Európában jelentősen megnőtt a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) esetek száma 2025 utolsó hónapjaiban.
A csökkenő árak és növekvő termelési költségek miatt az orosz baromfitenyésztők jelentős része veszteségesen működik.
A kivitelezés tervezetten 2027. októberében zárul, lehetővé téve a térben és időben eltérő intenzitású, mozaikos legeltetést.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére.