Már nem a kukorica a magyar földek sztárja? Ez a növény taszíthatja le a trónjáról
Egymillió hektár fölé nőtt az őszi búza vetésterülete Magyarországon, míg a kukoricáé jelentősen csökkent.
Egymillió hektár fölé nőtt az őszi búza vetésterülete Magyarországon, míg a kukoricáé jelentősen csökkent.
Egy év alatt mintegy 21 százalékkal csökkent a karfiol vetésterülete Franciaországban.
Az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon.
A vetés ugyan még várat magára, de a gazdák a tavaszi fejtrágyázást már elvégezték.
Az egyértelműen látszik, hogy a kukorica vetésterülete vissza fog esni idén Magyarországon.
A gazdálkodók valószínűleg kisebb területen vetnek majd tavasszal gabonát, ha továbbra is akadozni fog az értékesítés – közölte az agroinform.hu az MT...
Egyre fokozódik a varjúhelyzet a Balatonon, és úgy tűnik, egyelőre nincsen rá megoldás.
Egyre ádázabb harcot vívnak a spanyol és a marokkói paradicsomtermesztők az európai uniós piacokért.
Kedvező eredményekkel közelednek a befejezésükhöz az őszi szántóföldi vetési munkálatok.
A szójával az idei évben a gazdák biztonságosabb terméseredményt és ezáltal stabilabb profitot tudtak realizálni. Konkrét számokat említve elmondhatju...
Az elmúlt éveknél jobb lehet az idei szezon a magyar dinnyetermelők számára, azonban a munkaerőhiány miatt várhatóan nem nő a 3 ezer hektár alatti ter...
Az idei év első felében ritkán tapasztalt hosszúságú aszály volt jellemző, ami megviselt minden szántóföldi növénykultúrát. Ennek ellenére nagyon sok...
Hazánkban a napraforgót és a repcét deszikkálják a termelők a legnagyobb felületen. A napraforgót a vetésterület kb. 30–40%-án, időjárástól függően, k...
Többet vetettünk, de kevesebbet aratunk idén búzából.
Május közepére nagyjából befejeződtek vetési munkálatok Magyarországon.
Még minden adott egy kiváló szójaterméshez.
Az ukrán gabona hiánya már most világszerte megemelte az élelmiszerárakat.
Az elmúlt hetek esőzései után komoly elmaradásban vannak a szója betakarításával az argentin termelők.
A döntés heves vitát váltott ki az osztrák belpolitikában és agrárszakmai körökben is.
Szabó István szerint az érdemi hitelnövekedés csak 2026-ban fog megtörténni Magyarországon.
Több mint nyolcezer állatot kellett leölni, a kárérték pedig már meghaladja a 22 milliárd forintot.
A száj- és körömfájás felpörgetheti a járványvédelmi fejlesztéseket az állattartó gazdaságoknál.