MENÜ

A folyamatos fejlesztés és az együttműködés alapvetően szükséges a gazdálkodásban

Agro Napló 2020.02.12.

A folyamatos fejlesztés és az együttműködés alapvetően szükséges a gazdálkodásban. Az eredményesebb, jövedelmezőbb termelést az Agrárminisztérium (AM) a gazdálkodási környezet változásával is segíteni kívánja – hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, „az Agrárközösség – NAIK Roadshow 2020” utolsó, Hódmezővásárhelyen tartott állomásán.

Forrás: AM

 

Hozzátette: a világ mezőgazdasága intenzíven fejlődik, egyre modernebb technológiát alkalmazva egyre koncentráltabb, egyre nagyobb méretű gazdaságok alakulnak. A magyar gazdálkodóknak ebben a versenyhelyzetben kell helytállniuk – emelte ki az AM tájékoztatása.

Az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára rendezvény résztvevőit üdvözölve kiemelte: hogy a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás rohamos terjedésével a hazai gazdaságoknak is szembe kell nézniük, előbb-utóbb minden gazdálkodónak – a maga szintjén – alkalmaznia kell az új technológiákat, e nélkül ma már nem képzelhető el eredményes, jövedelmező, környezetkímélő gazdálkodás. Mint fogalmazott, a hazánkban évek óta érzékelhető időjárási változások miatt egyre nehezebb a hagyományos, tapasztalati elven alapuló gazdálkodás, aminek alternatívája az adatokat felhasználó, arra építő digitális agrárgazdaság.

Az Agrárminisztérium célja, hogy különböző eszközökkel segítse a gazdálkodókat abban, hogy versenyképességüket, eredményességüket növeljék – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta: a támogatáspolitika fenntartása mellett például törvény megalkotásával segíti az öntözött területek növelését. Így többek között az engedélyezési eljárás jelentős egyszerűsítése és gyorsítása, az öntözési szolgalmi jog bevezetése is a gazdálkodók segítségére lesz. A gazdaságosabb birtokméretek kialakítását támogatja majd az osztatlan közös földterületek egyszerűbb és gyorsabb kimérése érdekében létrejövő  törvény, amely tervezete már az Országgyűlés előtt van. Zajlik az őstermelői adózás szabályainak tisztább, átláthatóbb viszonyokat teremtő megújítása is.

Az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatban az államtitkár arról beszélt, hogy a 2021-es év – csakúgy, mint 2014 is volt – átmeneti év lesz, amely alatt a jelenleg érvényes támogatási rendszer szerint kapják meg a gazdálkodók az uniós támogatásokat. A Vidékfejlesztési Program (VP) pályázatainak nagy része lezárult, a kifizetett támogatások összege mára meghaladta a 600 milliárd forintot.

Még soha nem volt akkora szükség a friss tudásra, mint napjainkban

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az eseményen résztvevőket üdvözölve azt hangsúlyozta, hogy olyan globális változások elején van az agrárvilág, amikhez tudatosan kell alkalmazkodni.  Éppen ezért óriási a felelőssége annak, aki az agrárkutatással és innovációval foglalkozik, a jövő technológiáit segíti kidolgozni és fejleszteni. Még ugyanis soha nem volt akkora szükség a friss, új tudásra, soha nem volt akkora jelentősége az új ismereteknek, a versenyképességnek a fenntarthatóság növelésében, mint napjainkban.

Rengeteg új kihívással kell szembesülniük a kutatóknak és a gazdáknak egyaránt, amik felett nem szabad elsiklani. Ha csak a klímaváltozás hatásait összegzi valaki, akkor azt tapasztalja, hogy azok az ismeretek, amelyek korábban alap szakmai tudásnak minősültek, azok egyszerűen elavulnak, értéktelenné válnak, és ha erre nem reagál folyamatosan fejlesztésekkel, innovációkkal, akkor könnyen lemaradhat. Az új ismeretek az agráriumban is nagyon hamar kicserélődnek, eddig erre általában öt-hat évet lehetett számolni.

Ám ez mára lerövidült, bizonyos területeken már az a 2-3 éves tudás is elavulttá válik, ami jelenleg korszerűnek számít. Amikor egy új növényfajtát nemesítenek ki, akkor az egy szántóföldi növény esetében 8-10 évet vesz igénybe, egy szőlőfajtánál 25-30 év is lehet, de sajnos ma már nincs ennyi idő erre. Mire ugyanis létrejön az új fajta, technológia, az már elavulttá válhat, mert a klíma ez idő alatt igen sokat változik. Így Akár Nyugat-Európában, akár Magyarországon dolgozik egy gazdálkodó, arra kell készülnie, hogy támogatás nélküli környezetben is próbáljon életképes lenni.

 

gyuricza-cs-2020

Dr. Gyuricza Csaba

 

Ez egy olyan feladat és olyan kihívás, amely sokkal könnyebb a Nyugat-Európában mint Magyarországon – mondta Gyuricza Csaba. A főigazgató szerint a nyugat-európai gazdák sokkal rosszabb termőterületen érnek el nagyobb hozamokat, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdálkodók úgy termelnek, hogy egységnyi területről a nyugat-európai társak által megtermelt javaknak csak valamivel több mint a felét tudják betakarítani. Ez nem egy jó arány, innen csak felfelé lehet elmozdulni, akkor is, ha az elmúlt években kifejezetten imponálóan növekedett a magyar gazdaság és az agrárium – mutatott rá a szakember.

A főigazgató szerint annak egyik oka, hogy hazánkban még mindig idegenkednek az integrációtól, az összefogástól. A nyugat-európai kis és közepes gazdaságoknál teljesen természetes, hogy együttműködnek, gazdaközösségeket alkotnak, közösen művelik a területet és közösen értékesítenek, közösen vásárolnak, használnak gépeket. Magyarországon ettől idegenkednek a gazdák történelmi okok miatt, ami sajnos alapvetően versenyhátrányt jelent számukra – szögezte le. Abban is előrébb kell jutni hazánkban, hogy hiába vannak nagyon jó technológiai fejlesztések, kutatási, innovációs eredmények Magyarországon, ha a napi gyakorlatba ezek nehezen épülnek be. A magyar gazdák fogékonysága sajnos nem mindig elegendő ahhoz, hogy az innovatív technológiákat alkalmazzák. Ennek tudható be többek között az, hogy jobb éghajlati és talaj adottságok mellett alacsonyabb termésátlagokat érnek el akár búzából, akár kukoricából. Búzából hazánkban például nem 5 tonnás átlagokat kellene produkálni, hanem lényegesen többet.

Hazánkban nagyon sokszínű a gazdálkodás, ami különbséget jelent a technológiai fejlettség színvonalában is. A háttér elsősorban a kis és közepes vállalkozásoknál hiányzik, a nagygazdaságokhoz képest. Ahhoz, hogy a vidéki életforma, a vidéki élet fennmaradjon, elkerülhetetlen a kis és közepes gazdaságok jelenléte, de ehhez az integrációs képességet kell erősíteni. Integráció, vagy koncentráció – nagyon leegyszerűsítve ez a kérdés a magyar gazdaság számára, mert tetszik, nem tetszik, az elmúlt években a gazdasági folyamatok a koncentráció irányába mutatnak.

Elgondolkodtató lehet a politika számára is, hogy a 300 hektár fölötti egyéni gazdaságok aránya az elmúlt 20 évben 300 százalékkal nőtt, ugyanez a társas vállalkozások esetében 60 százalékos növekedést mutat. Hozzájárul ehhez az is, hogy a méretgazdaságosság alsó határa is növekszik, ami globális folyamat. Egyre nagyobb területre van szükség ahhoz, hogy gazdaságosan, versenyképesen lehessen termelni. Marad tehát megoldásként az integráció, az összefogás erősítése, amiben a magyar gazdálkodók még gyengén állnak, de jó hír – jegyezte meg –, készül az integrációs törvény. Ez ugyan nem jelent majd csodaszert, de a keretfeltételeket adja meg. Amiben még fejlődni kell itthon, az a szaktanácsadás és a szaktudás folyamatos, rutinszerű, professzionális átadása a gazdálkodók számára. Mert senki nem lehet egyszerre minden tudás birtokában, így nagyon fontos feladat lesz a jövőben, hogy meg kell könnyíteni a változások követését a termelők számára – zárta előadását a főigazgató.