MENÜ

Energianövények termesztése és felhasználása 2020-ig Magyarországon

2013.09.15.

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán 16. alkalommal rendezzük meg a Gödöllői Ősz című gazdanapot, amelynek keretében a szántóföldi növénytermesztés aktualitásait (növényfajták, technológiák, energianövények) tekintjük át a gazdálkodókkal. A gazdanap programjához kapcsolódóan szakmai tanácskozást is tartunk energianövények termesztéséről és hazai felhasználási lehetőségeiről. 

A téma aktualitását az adja, hogy napjainkban egyre fontosabb lesz az egészséges élelmiszer-előállítás, és ezzel egyidejűleg előtérbe kerül a szántóföldi növények energetikai hasznosítása is. Magyarországon az adottságaink kiválóak, több mint 500 ezer hektár szántóterület nem alkalmas hagyományos élelmiszer vagy takarmány célú növénytermesztésre, ugyanakkor az energiafüggőségünk csökkentése, a vidéki foglalkoztatottság növelése, a klímavédelem szempontjainak megfelelés további lehetőségeket rejt magában az energianövények termesztése révén az élelmiszer ellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül.

A közfoglalkoztatási program mezőgazdasági pilléréhez kapcsolódóan energianövények telepítését támogatja a kormányzat, amelynek célja a települési intézmények (óvodák, iskolák, önkormányzati épületek, stb.) hőenergia ellátásához alapanyag előállítása. A programhoz ebben az elmúlt két évben mintegy 100 települési önkormányzat csatlakozott, amelynek keretében mintegy 2000 közmunkást foglalkoztatnak. Az energianövények kézimunkaerő igénye különösen az ültetvény létesítés évében jelentős, azonban a későbbiekben a begyűjtés és feldolgozás (brikett vagy pellet előállítása) köt le jelentős munkaerőt. A növények termesztése elsősorban a települések körzetében található kedvezőtlen adottságú, élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére alkalmatlan területeket jelöltek ki.