MENÜ

Heti fókusz: Ne hagyjuk figyelmen kívül a kukorica termését veszélyeztető kártevőket!

2022.06.28.

Résen kell lennünk, mert jelenlétük súlyos gazdasági kártételt okozhat. Szakértők mondják el, hogy melyek ezek a kártevők és hogyan védekezhetünk ellenük. A válaszokért kattintson!

Ne hagyjuk figyelmen kívül a kukorica termését veszélyeztető kártevőket!

A válaszokért kattintson!

molnár dávid_bcs-500 hőgye szabolcs fmc-kep gáspár gergely_sumi-agro
Molnár Dávid
Bayer Crop Science

Hőgye Szabolcs
FMC-Agro Hungary Kft.

Gáspár Gergely
Sumi Agro Hungary Kft.


Molnár Dávid (Bayer Crop Science) bayer-corp_logo

 

A termelők körében manapság az az elterjedt nézőpont, hogy az árukukoricában nem szükséges a védekezés, azonban az aktuális felvásárlási árak mellett érdemes elgondolkodni azon, hogy megéri-e a veszteség, amit a kukorica kártevői okozhatnak a termésben. A nagyobb áruértéket képviselő csemege-, popcorn- és hibridvetőmag előállításban bevett gyakorlat volt eddig is a rovarölőszeres kezelés. Az intenzivitás fokozásán kívül van jó néhány aspektusa a védekezésnek, amit érdemes átgondolnunk mielőtt védekeznénk.

Az amerikai kukoricabogár lárvák elleni védekezés lehetőségei jelenleg inkább szűkülnek, mintsem bővülnének. A neonikotinoidos vetőmagcsávázások betiltásával a teflutrinos granulátum kezelés maradt az egyetlen igazán hatékony védekezési módszer a lárvák kártétele ellen. Ezen kívül van még néhány kezelés, de azok csak maximum közepes fertőzés esetén képesek a védelemre. Ilyen körülmények között felértékelődik a kukoricabogár imágók elleni védekezés jelentősége. Ez nem új találmány, hiszen a kukoricabogár hódításának kezdetén már használták, főként nagyméretű, Baranya és Somogy megyei gazdaságokban.

A védekezés időpontja ideális esetben a bajuszkitolás idején célszerű. Ez az időpont jól korrelál a tojással telt nőstények megjelenésének időszakával. A nagy táblákon végzett, egyidejű piretroid vagy egyéb hatóanyagokkal végzett kezelés sok évi tapasztalatok alapján, 90% feletti hatékonyságával megfelelően gyéríti a kukoricabogarakat. Tapasztalataink szerint a legtöbbször nem is történik újbóli betelepedés. Kivétel ez alól, ha a tábla virágzási ideje sokkal később van, mint a környező tábláké, vagy például egy lokális esőzés vagy öntözés által az adott tábla zöldebb marad, mint a környékbeli táblák. Ebben az esetben szükséges lehet második védekezés, de ennek valószínűségű alacsony. Amit ezzel nyerünk, hogy egy viszonylag egyszerű kezelés után a következő évi fertőzési nyomásunk nagyságrendekkel kisebb lesz. Emellett a jelenlegi leghatékonyabb piretroid hatóanyag a Bayer ajánlatában a Decis Mega. A megfelelő időben elvégzett kezeléssel csökkenthető a termékre nehezedő rezisztencianyomás. Ne felejtsük el, hogy a kukoricabogár rendkívül képlékeny rovar, amely őshazájában maga mögött tud egy sor inszekticid rezisztenciát, mint például inszekticid karbamátok, piretroid, klórozott szénhidrogének.

Mivel ez a kezelés szinte mindig virágzás idejére tevődik, ezért jól egybeesik a gyapottok bagolylepke elleni védekezéssel. Ez utóbbi rovar ugyanis jól kötődik a virágzási periódushoz, de rajzása az áttelelt egyedek miatt már jóval korábban elindulhat. A bagolylepke lárvái elleni nem kiemelkedő, de jó hatékonyságnak köszönhetően mindenképpen pozitív hatással van a csővégek fuzárium-fertőzöttségére és ezen keresztül a termény toxintartalmára is. Ez esetben jól kombinálható a kezelés fuzáriózis elleni fungiciddel, ami egyrészt természetesen jó alapot ad a csőkárosító gombák ellen, másrészt ezek a kezelések a növény anyagcseréjébe és a fotoszintézisbe való beavatkozásuknak következté önmagukban is termésnövelő hatással bírnak. A nyáron gyakran fellépő hőstresszt is segítik átvészelni a kukoricának. Belső kísérleteink alapján (1. ábra) a jól időzített gombaölő szeres és piretroidos kezelésnek köszönhetően akár 8 mázsával többet takaríthatunk be a kezeletlen kontroll területekhez képest.

 

Ábra1

 

A kukoricamoly elleni hatás - mivel annak rajzása nem kötődik a kukorica fenológiához - esetleges, de amennyiben egybeesik a lárvakeléssel, vagy a molyok betelepedésével, úgy csökkenti a kukoricamoly károsítást is.

Jelenleg a csemegekukorica termesztésében látható leginkább, hogy a hatalmas, környező területeken nem védekeznek a termelők, és ez hozza megoldhatatlan helyzetbe a csemegekukoricásokat. A különösen száraz nyarakon a második nemzedék rajzása idejére a környék összes növénye leszárad, így az egyedüli tápnövény még ennél a polifág rovarnál is egyedül a zölden virító öntözött csemegekukorica vagy hibridelőállító tábla marad. A környék összes kukoricamolya és gyapottok bagolylepkéje ezekre a zöld szigetekre vándorol óriási fertőzési nyomást hozva létre. Kukoricamoly esetén nehéz kifejezni a nyomást, de gyapottok bagolylepkéből nem ritkán lehet egy időben 50-60 tojás/növény értéket számolni. A rosszul sikerült védekezések jelensége sokszor ennek nagyszámú jelöltnek köszönhető, mivel minden egyes lárva arra az egy két csőre „pályázik”. Ha nagy területen védekeznénk a környező táblákon, úgy a magas áruértékű kukoricákat is lényegesen könnyebb lenne megvédeni még akkor is, ha csak például a kukoricamoly első nemzedéke ellen védekezünk.

További információ:
agro.bayer.co.hu


Hőgye Szabolcs (FMC-Agro Hungary Kft.) fmc_logo

 

A kukoricatermesztés során több rovarkártevő is jelentkezik a nyári időszakban, amelyek kártétele alapjaiban határozhatja meg a termesztés jövedelmezőségét. A kukoricában a nyári időszakban megjelenő kártevők jelentős kártételre képesek, így a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), a gyapottok-bagolylepkee (Helicoverpa armigera), valamint az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) kifejlett egyedeinek kártételére minden évben számítani kell. Azt, hogy melyik válik dominánssá, leginkább az évjárat sajátosságai fogják eldönteni, aminek alakulásában az adott terület adottságai is szerepet játszanak.

Kukoricamoly

A három kártevő közül a kukoricamoly jelentősége évről-évre nő. Terjedését több tényező is segíti, melyek között időjárási és agrotechnikai elemek egyaránt megtalálhatók. A kártevő számára kedvezőbbek a meleg, de nem túl száraz évjáratok, amikor kellő légnedvesség áll rendelkezésre ahhoz, hogy a lerakott tojások ne száradjanak be, rendben kikeljenek. Áttelelését elősegíti, hogy a téli időjárásunk ma már lényegesen enyhébb, mint sok évvel ezelőtt. E tényező viszont összefüggésben lehet az alkalmazott agrotechnikával is: az egyre terjedő forgatás nélküli talajművelés jelentős mennyiségű szármaradványt hagyhat a talaj felszínén, amelyekben gond nélkül áttelelnek a lárvák. A kukoricamoly így évről évre jelentős terméskiesést és - a betakarított termés toxintartalmán keresztül - komoly minőségi problémákat eredményezhet.

 

pókaszepetk 1

Kukoricamoly fogás, Pókaszepetk, 2022. 06. 11.

 

Mivel a kártevő által okozott kár egyaránt lehet mennyiségi és minőségi, az ellene történő védekezés nem hagyható el, még a kártevő által legkevésbé kedvelt árukukoricában sem. Akár egyetlen, jól megválasztott időpontban, jól megválasztott készítménnyel történő védekezés is terméstöbbletet, ugyanakkor alacsony toxintartalmat jelenthet. Adja magát a kérdés, hogy mikorra kell a védekezést időzíteni? Ebben segít az FMC-Agro által a gazdálkodók számára biztosított Arc™ farm intelligence, amely a kihelyezett csapdák fogási adatai alapján mutatja a kukoricamoly rajzásának menetét. Ezzel segítjük a védekezés időzítésének a meghatározását.

A kukoricamoly esetében az első nemzedék ellen érdemes védekeznünk, ugyanis ez felelős a bekövetkező terméskiesésért. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha eredményesen védekezünk az első nemzedék ellen, azzal lecsökkentjük a második nemzedék egyedszámát.

Mikor védekezzünk tehát árukukoricában? Fogási adataink alapján a kukoricamoly első nemzedékének rajzása elhúzódott, rajzáscsúcsa legkésőbb a június 20-i héten országszerte bekövetkezett, így most esedékes a védekezés.

 

dk manual 20220627

Ény manual 20220627

Dél-keleti és észak-nyugati csapdák összesített kukoricamoly fogási diagramja –2022.06.27. (Arc™ farm intelligence)

 

A rajzáscsúcstól számított egy hónapon belül a lárvák a növény felső részén tartózkodnak, ahol egy jól megválasztott készítménnyel hatékonyan védekezhetünk ellenük. Javaslatunk szerint ez a Coragen® 20 SC rovarölő szer, melynek hatóanyaga a növénybe felszívódva az újonnan fejlődő növényi részek felé is szállítódik, az azokon táplálkozó lárvák esetében is kifejti hatását. Tojásölő hatása révén a permetlével érintkező tojásokból a lárva sok esetben már ki sem tud kelni. A rajzáscsúcsot követő egy hónapon belül az állomány hidastraktorral még kezelhető, és a kijuttatáskori vízmennyiséget sem kell túlságosan megemelnünk, a 250-300 literes lémennyiség hektáronként elegendő lehet. Az első nemzedék ellen egyetlen jól időzített Coragen® 20 SC kezelés képes megoldani árukukoricában a kukoricamoly kérdését, annak kártételét a 15%-os tőfertőzés, azaz a gazdasági küszöbérték alá szorítani.

Gyapottok-bagolylepke

A gyapottok-bagolylepke nagyarányú felszaporodására, lárváinak kártételére a száraz, vagy extrém száraz és meleg évjáratokban kell számítani. A problémát a csővégen történő rágásuk nyomán fokozottan megjelenő gombafajok toxintermelésükel idézik elő. A betakarított szemtermés vagy akár a szilázsnak felhasznált alapanyag toxintartalma egyre fontosabb szemponttá válik, ugyanis a határértéken felüli toxintartalom károsan hat a takarmányozás során, de akár a tejben is megjelenve egészségkárosító hatású is lehet. A gyapottok-bagolylepke kártétele tehát inkább minőségi kárnak, mintsem mennyiséginek tekinthető. A kártevő elleni védekezés részben megoldható együttesen a kukoricamoly elleni védekezéssel. A gyapottok-bagolylepke első lárvái általában július első dekádjában jelennek meg, ami azt jelenti, hogy ha a kukoricamoly lárvái elleni első – Coragen® 20 SC rovarölő szerrel végzett - védekezést időben kicsit elcsúsztatjuk, akkor egy kezeléssel mindkét kártevő ellen védekezhetünk. Ilyenkor ugyanis még benne vagyunk a korábban említett 30 napban a kukoricamoly tömeges lárvakeléséhez képest, így vele szemben a védekezés hatékonyságát nem veszélyeztetjük, de már elérjük az első gyapottok-bagolylepke lárvákat is.

 

gyapottok 20220622 kisújszállás img_8694

Gyapottok-bagolylepke lárva (Kisújszállás, 2022.06.22., Fotó: Szélles Tibor)

 

A gyapottok-bagolylepke elhúzódó rajzása és kelése, illetve erős fertőzése esetén egy külön védekezés szükséges lehet a csőképződés, szemkitelítődés időszakában. A probléma megoldására a legalkalmasabb készítményünk a kiváló hatékonysággal bíró a Steward® 30 DF, mely 2022. július 1-ig megvásárolható és az idei teljes szezonban, 2022. szaptember 19-ig felhasználható. Mivel hatását kontakt módon fejti ki, a kijuttatás időzítése fontos, sőt ennél a készítménynél a vízmennyiséget is célszerű növelni. Ez többnyire 300-350 liter hektáronként, de csemegekukoricánál, vagy vetőmag előállításánál akár az 500 litert is elérheti. Összességében a gyapottok-bagolylepke elleni védekezés nagyobb figyelmet, pontosabb időzítést, nagyobb lémennyiséget és a kijuttatás minőségére való fokozott odafigyelést kíván.

Kukoricabogár imágói

A korábban tárgyalt két kártevőhöz képest a kukoricabogár kifejlett egyedei jóval kisebb kártételre képesek. A levelek hámozgatásával jelentős veszteséget okozhatnak az asszimilációs felület csökkentésével vagy a bibeszálak visszarágásával termékenyülési problémákat okozhatnak. Ezek valós veszélyek ugyan, de a kártevő elleni, állományban történő védekezést nem ezért tartjuk fontosnak.

 

 diabrotica 20200713_104012

Kukoricabogár imágók

 

Egyre inkább szűkülnek a gazdálkodók lehetőségei a kártevő lárvájának gyökérkártétele elleni védekezésben, a hatóanyagkivonások ezt a területet ugyanis fokozottan érintették. Ezért arra kell törekedni, hogy az imágók elleni védekezéssel magát a tojásrakást megakadályozzuk. A védekezésre készítményeink közül a Steward® 30 DF, valamint az Avaunt® 150 EC javasolható. Ezeket a készítményeket az első egyedek megjelenésekor kell kijuttatni, ezzel mintegy 14 napos védettséget biztosítva állományunknak. A lerakott tojások, a kikelt lárvák száma olyan mértékben csökkenthető velük, amely már nem jelent kockázatot a kukorica gyökérzetére. Ne felejtsük el, hogy ezek a készítmények hatásukat a molykártevők ellen is kifejtik, így kijuttatásukkal nem kizárólag a kukoricabogarak ellen fogjuk védeni az állományunkat, hanem a molykártevők hernyóinak kártételével szemben is.

A fenti cikk az AgrárUnió 2020/06 havi számában megjelent FMC riport felhasználásával készült.

További információ:
www.fmcagro.hu


Gáspár Gergely (Sumi Agro Hungary Kft.) 74-szoja-tamogatoi-kor-sumiagro

 

Mimic – ünnep a növényvédelemben: új rovarölő szer, új hatóanyag! 

Cikkünk címe talán túlzónak tűnik, de kijelenthetjük, hogy az egyre erősödő hatóanyag-kivonási hullámban tényleg ünnepnap számba megy egy új inszekticid hatóanyag bevezetése a magyar növényvédőszer piacon.  Márpedig a Sumi Agro Hungary Kft. ezzel az örömhírrel lepi meg a termelőket: 2022-től kukoricamoly ellen kukoricában használható a tebufenozid hatóanyagú Mimic, mely a szabadföldön engedélyezett készítményekhez képest eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik, tehát kiváló lehetőséget biztosít a szerrotációra, ezáltal a rezisztencia megelőzésére.

Hatóanyag, hatásmechanizmus

A Mimic hatóanyaga (tebufenozid) a növekedésszabályzók csoportjába tartozik, azon belül a vedlési hormon (ekdizon) agonista, azaz „vedlésgyorsító” csoportba.  A tebufenozid molekula egyik fő jellegzetessége, hogy a kizárólag lepkefélék lárvái ellen hatékony. Vedlési hormon agonistaként viselkedik, vagyis a megfelelő receptorhoz kapcsolódva „eljátssza” (mímeli) a vedlési hormon szerepét. Ennek következtében a rovarlárvákban rendellenes vedlési folyamat kezdődik. A lárvák táplálkozása néhány órán belül leáll, majd beindul a vedlési folyamat, melynek nincs meg a valós alapja: a lárvák 2-3 nap alatt saját testük tápanyagait felhasználva „halálra vedlik” magukat. A lárvákon ilyenkor megfigyelhető az ún. „dupla-fejtok” jelenség, illetve a potrohon is rendellenes kinövések jelennek meg.

 

mimic hatása

 

A tebufenozid hatóanyag a kultúrnövényen kontakt módon viselkedik. Nem szívódik fel, de a formuláció eső- és UV-állóságának köszönhetően 14-21 napig védi a kezelt felületet. A rovarlárvákban gyomorméregként hat, vagyis a hatóanyagnak táplálkozás útján be kell kerülni azok tápcsatornájába, hogy onnan felszívódva fejthesse ki vedlésgyorsító hatását. A hatóanyagból mindössze néhány nanogramm fogyasztása elegendő a lárvák elpusztításához, ezért a folyamatot már az első falatok elfogyasztása is kiváltja.

Egyes kutatások szerint a tebufenozid mérhető ovicid (tojásölő) hatással is rendelkezik, de ez a hatás a frissen lerakott tojások esetében jelentős, lárvakelés előtti állapotban már gyengébb (Pons et al, 1999). A hatóanyag legnagyobb erőssége a lárvák elleni hatékonyság: amíg indukálható a vedlési folyamat, addig hatékony a készítmény. Az imágókra azonban a hatóanyagnak nincs hatása. Időzítés szempontjából ezért általában a lárvakelés kezdetét célszerű megcélozni, de bizonyos kártevők esetében, amelyek hajlamosak azonnal berágni a növénybe (pl. almamoly) „tojás alá permetezést” javasolnak, vagyis közvetlenül tojásrakás elé időzítik a kezelést.

A szakirodalom szerint (Dhadialla et al. 2005) minél fiatalabb a lárva, annál hatékonyabb a kezelés, de kukoricamoly elleni üzemi kezelések során egészen fejlett, nagy méretű gyapottok bagolylepke lárvák ellen is kiváló hatékonyságot tapasztaltunk (1. kép).

 

mimic 

1. kép: Mimic kezelés hatására elpusztult bagolylepke hernyó (Cegléd, 2021. 08. 23.) A képen jól látható a „dupla fejtok” jelenség

 

Tudományos és gyakorlati tapasztalatok a károsítók körét illetően

A magyarországi engedélyokirat kukoricamoly elleni használatot engedélyez takarmány- hibrid- és popcorn kukorica kultúrákban, 0,75 l/ha dózisban, 42 nap élelmezés-egészségügyi várakozási idővel. A hatóanyag azonban szakirodalmi adatok alapján nemcsak a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), de számos lepkeféle kártevő hernyója ellen magas hatékonysággal bír. Ezek a legfontosabbakat kiemelve, a teljesség igénye nélkül (Dhadialla et al., 2005 alapján): Lymantria dispar (gyapjaspille); Cydia pomonella (almamoly); Lobesia botrana (tarka szőlőmoly), de a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) is ide tartozik (Deng et al., 2015) és saját tapasztalataink is ezt mutatják. Mindezek ismeretében a Sumi Agro Hungary Kft. igyekszik az okiratot tovább bővíteni további kultúrák és károsítók tekintetében.

Időzítés, kijuttatástechnika kukoricamoly ellen

A megfelelő hatékonyság eléréséhez szükség van a kártevők rajzásának nyomon követésére, figyelni kell a kultúrnövény fejlődését és fenológiáját, illetve a kijuttatás során megfelelő fedettséget kell biztosítani.

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) előrejelzéséhez fénycsapdát, vagy biszex feromoncsapdákat alkalmazhatunk, a kezelések időzítését pedig a fogásszámhoz kell igazítani. Érdemes figyelni a tojáscsomók megjelenését is a kultúrnövényen, ez is segítheti a pontos időzítést. Más hatóanyagokhoz hasonlóan a Mimic kezelések esetében is megfelelő hatékonyság „a rajzáscsúcsot 6-7 nappal követő célzott, frissen kelt, de még be nem furakodott lárvák elleni védekezésektől várható. Magyarázata, hogy ebben az időszakban kelő lárvák száma a legtömegesebb és e, még a növény felszínen aknázó fejlődési alakok növényvédő szerekkel elérhetők.” (idézet: Keszthelyi, 2019). A Mimic esetében ez azért is lényeges, mert a tojásból kikelt lárvák egy ideig a levelekből táplálkoznak, tehát nagy biztonsággal fogyasztanak a hatóanyagból. Amennyiben a hatóanyag tojásölő hatását kívánjuk kihasználni, a kijuttatással a tojásrakás kezdetét is megcélozhatjuk, de a hatóanyag intenzív lárvaölő hatása miatt sokkal célravezetőbb, ha a kezeléssel megvárjuk a lárvakelést.

A megfelelő fedettség eléréséhez Keszthelyi (2019) a szántóföldön megszokottnál nagyobb, 400 l/ha lémennyiséget javasol. A megfelelő terülés biztosítására célszerű adjuvánsokat használni (pl. Spur).

Környezetre gyakorolt hatás

A Mimic egészségügyi és környezetvédelmi szempontból számos kiváló tulajdonsággal rendelkezik. Melegvérűekre gyakorlatilag nem veszélyes, munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap. Méregjelzés nélküli (LD50>5000 mg/kg), méhekre nem jelölésköteles készítmény. Amellett, hogy a méhekre semmilyen káros közvetlen hatással nem bír, a fiasításnál sem okoz problémákat – ellentétben más, már kivont növekedésszabályozó hatóanyagokkal. A tebufenozid talajéletre gyakorolt hatását több kutatás is vizsgálta, melyekből kiderült, hogy a hatóanyag a talajlakó faunát (puhatestűek, rovarok, fonalférgek stb., - Dhadialla et al. 2005) nem károsítja, így a földigilisztákat sem (Addison, 1996; Booth et al. 2003).

Kedvező paramétereinek köszönhetően várhatóan hosszabb távon is számolhatunk a Mimic használatával.

 

Felhasznált irodalom:
Addison, J.A., (1996). Safety testing of tebufenozide, a new molt-inducing insecticide, for effects on nontarget forest soil invertebrates. Ecotoxicol. Environ. Saf. 33, 55–61.
Booth, L.H., Bithel, S.L., Wratten, S.D., Heppelthwaite, V.J., 2003. Vineyard pesticides and their effects on invertebrate biomarkers and bioindicator species in New Zealand. Bull. Environ. Contam. Toxicol. 71, 1131–1138.
Dhadialla, T.S.; Retnakaran, A.; Smagghe, G. (2005) Insect Growth- and Development-Disrupting Insecticides. Comprehensive Molecular Insect Science, Volume 6, p. 55-115.
Deng X.-L., Zhang L., Hu X.-P., Yin B., Liang P., Yang X.-L. (2015): Target-based design, synthesis and biological activity of new pyrazole amide derivatives, Chinese Chemical Letters
Keszthelyi, S. (2019): Veszélyes kártevők: Kukoricamoly. Agrofórum Online, 2019. június 18. https://agroforum.hu/szakcikkek/novenyvedelem-szakcikkek/veszelyes-kartevok-kukoricamoly/
Pons, S., Riedl, H., Avilla, J. (1999). Toxicity of the ecdysone agonist tebufenozide to codling moth (Lepidoptera: Tortricidae). J. Econ. Entomol. 92, 1344–1351.

További információ:
www.sumiagro.hu

 

-an összeállítás-