ŐSZI KÁPOSZTAREPCE

Minden meglátogatott táblán megkezdődött a virágzás, sőt néhány esetben sajnos a virágok differenciálódása már be is fejeződött. A növények értékelését a levélfelület-index nagysága és a virágzásig felhalmozott nem-szerkezeti szénhidrát raktárak állapota alapján végeztük. Az esetek nagy részében mindkettőt megfelelő szintűnek és állapotúnak találtuk ahhoz, hogy a forrás korlátozott repcében a virágok és a frissen kötött becők asszimiláta és tápanyag igényét biztosíthassa. Ez azért fontos, mert a virágzás előrehaladtával folyamatos a virágok differenciálódása, a beporzás és a fiatal becők fejlődése, és ezeknek a folyamatoknak az energiaellátása egy idő után meghaladja a rendelkezésre álló „források” mennyiségét. Általában a főhajtás 30-40. becőszintjénél következik be az a töréspont, amikor a becőkben csökkenni kezd a megtermékenyült szemek száma (1. ábra), illetve a virágzás elejére jellemző virág:becő arány (2. ábra) - 1:1-ről 1:0,3-ra csökken, azaz csak minden 3. virágból lesz termékeny becő.

1. ábra: A vízszintes tengely a főszáron a becőszintet, a függőleges tengely a szemek átlagos számát mutatja becőnként. A 30-40. becőpozíció után a magkezdemények (háromszöggel jelölve) száma változatlan marad, de a megtermékenyült szemek (körrel jelölve) száma csökkenni kezd. A teli és üres jelölés egy-egy év adatait mutatja. (Forrás: Wang, 2011.)

2. ábra: A virágzás kezdetét követő második hét közepén éri el a nyíló virágok (piros színnel) száma a maximumot, de ugyanekkor egyre kevesebből fejlődik termékeny becő (kék színnel), míg a harmadik hét után (a nyíló virágok számának csökkenésével) lényegében meddő marad minden becő. Az X tengelyen a virágzás kezdetétől eltelt napok száma; Y tengelyen a virágok+becők száma. (Forrás: Canola Council of Canada)

A repce termésmennyiségét tehát ebben az időszakban csak úgy tudjuk növelni, ha a megtermékenyült becők és a becőkben lévő szemek számának csökkenését minél jobban „el tudjuk tolni”. Ez pedig elsősorban cukor, illetve nitrogén (azaz aminosav) biztosítását jelenti. A virágok és a becők leárnyékolják a leveleket, és fotoszintézist egyre inkább az egyéb, zöld növényi részek, azaz a szár és a becők fala veszi át. Ez azt jelenti, hogy a virágzás kezdete után biztosítani kell

• a még fényhez jutó levelek maximális fotoszintetikus aktivitását,
• a zöld növényi felületek funkcióképességét, egészségét,
• a raktározott, nem szerkezeti szénhidrátok mobilizálásának és növényen belüli szállításának folyamatosságát.

Állapotfelmérések:

Kiskunlacháza

Jó kondícióban és megfelelő levélfelület index-szel (LAI = egységnyi területen lévő levelek felületének összege) rendelkező növények.

Kartal

Alacsony levélfelület index és a késői fagyok (szár lilás elszíneződése) ill. a periódikus stresszhatások miatt a felső oldalágakon és a főhajtáson a virágdifferenciálódás leállt.

Kardoskút

A fagyok itt is leállították a felső pozícióban lévő virágzatokban a virágok differenciálódását, de az oldalágak jó kondíciója biztosítja az utánpótlást.

Bonyhád

A fagyok hatása itt is megfigyelhető volt, és az oldalágak egy része is „beszáradt”, ami jelzi, hogy a növény kondíciója és tartalékai nem elegendőek ahhoz, hogy a későbbi virágok/becők kineveléséhez szükséges anyagokat biztosítsa.

ŐSZI GABONAFÉLÉK

A szárbaindulást követően jelenleg a kalászemeleteken a virágok és virágrészek differenciálódnak (negyedik terméselem). Az árpában (a képen jobbra) jól láthatóak már a szálkák. Ez egyértelműen jelzi, hogy megkezdődött az ivarszervek (porzók és termő) kialakulása is. A zárvatermőknél jellemző, hogy a virág részei kívülről befelé haladva fejlődnek, azaz kalászosoknál a virágtakaró leveleket (pl. toklász, pelyvalevél) követik a belső virágrészek, és legvégül – közvetlenül a beporzás előtt – az ivarsejtek (pollenanyasejt, petesejt) differenciálódása.

A virágzással veszi kezdetét az ötödik terméselem, az ezerszemtömeg illetve a beltartalom kialakulása. Élettanilag a beporzást követő 2-3 hét a legkritikusabb (3. ábra):

• A sejtdifferenciálódás és –osztódás időszakában dől el a vetőmagállományokban a csíraszervek életképessége, illetve a szikanyag/táplálószövet mennyisége; az árugabonában pedig a szemek végső mérete illetve a minőséget adó paraméterek potenciális nagysága.
• A megtermékenyítést követő 7-10. naptól (kb. 150 effektív hőösszegnél) kezdődik az intenzív szárazanyag-felhalmozás, a korábban differenciálódott szövetek, sejtek feltöltése, és véglegesedik a beltartalom.

 3. ábra: Az effektív hőösszeg (X tengely) függvényében az Y1 tengelyen a búzaszem-táplálószövet sejtszámának növekedése (teli négyzet), az Y2 tengelyen a szem víztartalmának (%) növekedése (kereszt) látható. (Forrás: Nadaud et al. 2010)

A beporzást követő 2-3 héten belül tehát bármilyen pozitív vagy negatív hatás éri a gabonát, az alapvetően befolyásolja a következő paramétereket:

• vetőmag tételeknél a szemek méretét, a csíraképességet és a kezdeti növekedési erélyt;
• árugabonánál az ezerszemtömeget és a beltartalmi mutatókat, minőséget.

Állapotfelmérések

Kiskunlacháza

A fagy és a rossz talajminőség miatt gyenge állomány kezelésére a gazdaság többek között ásványi lombtrágyákat használ, amelyek mellé szabad aktív aminosav tartalmú biostimulátor kerül. Az aminosavak javítják a tápelemek felvételét és hasznosulását, illetve segítik a növények stressz alóli oldását.

Bonyhád

A mikroszkóppal készített felvételen a kalászkákon kialakuló virágkezdemények láthatóak, illetve a toklász megjelenése a virágrészek differenciálódásának kezdetét jelzi.

Kisnémedi

A későn vetett (utolsó vetés) és fejlődésében elmaradt búza a korai kalászfejlődés stádiumában van, és az ilyenkor alkalmazott megfelelő kezelés termésnövelő hatású.

BORSÓ

A növény fejlődésének következő szakasza a virágdifferenciálódás illetve a levélemeletek számának véglegesedése. Ez kb. a 10-12 leveles állapotban következik majd be a levelek hónaljában lévő oldalág-rügyekben (jobb oldali kép). Ha ebben az időszakban élettani támogató kezelést kap a növény, akkor megnövelhető a potenciális termés nagysága.