Sikeres a kormány Településfásítási Programja, az Agrárminisztérium (AM) által indított program keretében eddig 10695 fát ültettek el, és május végére mind a 12 ezer sorfát kihelyezik a településeken – mondta el Feldman Zsolt Bócsán, ahol a Településfásítási Program keretében 30 darab fát ültettek el.
Magyarország egyik legsikeresebb külgazdasági területe évek óta az élelmiszeripari export, amelynek növelése a magyar kormányzat kiemelt célja, ennek jegyében szervezett online fórumot „Bevezetés a kóser élelmiszerpiac világába” címmel a Tel-Avivi Magyar Nagykövetség, az esemény zárszavát Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium (AM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mondta.
Az Agrárminisztérium (AM) felhívja minden érintett gazdálkodó figyelmét, hogy az egységes kérelmek elektronikus rögzítésére ez év május 17-ig van lehetőség; megjegyezve: május elejére 1,6 millió hektár után mintegy 100 ezer termelő adta be az egységes kérelmét – közölte lapunkkal a szaktárca.
Eredményes volt a harminc mezőgazdasági szakmai szervezet, környezetvédelmi társadalmi szervezet, valamint egyetem és kutatóintézet bevonásával megtartott, a 2023 utáni időszakban működtetni tervezett területalapú agrártámogatási rendszer környezet- és klímavédelmi előírásairól lefolytatott szakmai konzultáció – jelentette be a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az Európai Bizottság május 3-i döntésével a „Nagykunsági szilvapálinka” elnevezés védett lett az Európai Unióban – közölte az Agrárminisztérium (AM).
Mintegy 1500 liter fertőtlenítőszerrel segíti az állatvédő civil szervezeteket a Mol Nyrt. – jelentette be május elején a Pomázi Állatvédő és Állatsegítő Egyesület telephelyén Ovádi Péter miniszteri biztos és Bakos Piroska, a Mol Nyrt. szóvivője.
A tíz magyarországi nemzeti park igazgatóság országszerte több száz helyszínen 88 természetvédelmi célú fejlesztést hajt végre, aminek eredményeként több mint százezer hektáron javul Magyarország természeti környezetének állapota – mondta az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Bezerédi-Duna-ág rehabilitációját záró sajtótájékoztatón Dunafalva közelében április végén.
Méhek nélkül nincs élet, a globális élelmiszertermelés 76 százaléka függ a házi- és vadméhfajok beporzásától, minden harmadik falat étel nekik köszönhető – erre hívta fel a figyelmet a Méhek Napja alkalmából az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME).
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára április végén Lajosmizsén közölte: jelenleg 2600 gazdálkodó telepít több mint 25 ezer hektár erdőt, 112 milliárd forintból.
A magyar gyümölcsfajták nemesítésével, a termőhely helyes megválasztásával és a legmodernebb technológiai megoldásokkal növelhető tovább a termelésbiztonság – mutatott rá Nagy István agrárminiszter a gyümölcsnemesítésben és szaporítóanyag-termelésben érdekelt ágazati szereplőkkel folytatott egyeztetésen, április végén az Agrárminisztériumban (AM).
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
Három kontinens tíz országából érkeztek szakemberek a Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvényére Hédervárra.
A mezőgazdaság olyan gazdasági ágazat, amelyben természeténél fogva mindig vannak sürgős, megoldandó feladatok. „A legfontosabb feladataink közé tartozik – ha csak néhányat ki szeretnék emelni – a birtokpolitika terén az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetése és az öntözésfejlesztés előtt álló akadályok szisztematikus lebontásának megindítása, valamint az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni rendszerének kialakítására irányuló egyre intenzívebbé váló tárgyalásokon való aktív, kezdeményező magyar részvétel.”
A hosszan tartó szárasság miatt jelentkező aszálykárok bejelentése a gazdálkodók számára ez év szeptember 30-ig lehetséges.
„Meglepett az államtitkári posztra való felkérés, ugyanakkor örömmel töltött el, mert korábbi tevékenységem elismeréseként értékeltem. Munkámat, mint ahogyan eddig, ezután is a szakmaiság szem előtt tartásával kívánom végezni” – mondta az Agrárminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa terveiről, elképzeléseiről kérdezte Farkas Sándort.
Újabb elemmel bővült a hazai jégkármérséklő rendszer: az Országos Meteorológiai Szolgálat januárban beszerzett Apollo szuperszámítógépéhez kapcsolódó 300 millió forintos fejlesztéssel még pontosabb és gyorsabban alkalmazható előrejelzések készülhetnek.
Kardinális kérdésnek nevezte a zökkenőmentes generációváltást az agrárium jövője szempontjából Dr. Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak adott interjújában.
A magyar élelmiszerlánc-felügyelet uniós szinten is az élmezőnyben van, de egy friss reprezentatív EU-s felmérés szerint a magyarok szavaznak leginkább bizalmat saját nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságuknak – mondta az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az Agro Naplónak.
Iskolakert mozgalmat támogató programot indítana az Agrárminisztérium – mondta Nagy István miniszter a Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium új, a Syngenta támogatásával létrehozott tankertjének átadásakor.
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára és Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke tekintette át a 2018. szeptember 21-én tartott aratási koordinációs bizottság ülésén az idei betakarítási eredményeket. Ez alapján több megállapítás megtételére is lehetőség nyílik.
Minden termelő felfokozott érdeklődéssel várta az október közepét, amikor megkezdődhettek a közvetlen támogatások előlegeinek kifizetése. Ennek eredményeként – korábbi évek gyakorlatának megfelelően – számos gazdálkodó kaphatja meg az idei évben kérelmezett támogatásának jelentős részét.
Több pénz jutna a fiatal gazdáknak és az agrárkutatásra, de az új Közös Agrárpolitika tervezett költségvetésének csökkentését leginkább több tagállami befizetéssel lehetne ellensúlyozni – mondta az EU-s agrárbiztos budapesti látogatásakor. Magyar részről az agrárminiszter és a NAK elnöke is védené a jelenlegi forrásokat, és a hazai gazdák érdekeit.
Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentéséről tartottak nemzetközi tanácskozást október elején a magyar fővárosban. A LIFE Food Waste Platform Meeting 2018 elnevezésű tanácskozás – amelyet az Európai Unió minden évben megrendez – arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy nagyon nagy mennyiségű élelmiszer megy veszendőbe a világ országaiban.
A mezőgazdaság fejlesztése során egyre jelentősebb mértékben kerülnek előtérbe a fenntarthatóságot biztosító eljárások és technikák. Novemberben két esemény is felhívta a figyelmet ennek keretében a digitális technológiák jelentette kihívásokra és fejlődési lehetőségekre. Ezt a nemrég elkészült Digitális Agrár Stratégia is erősíti.
Munkánk sikerének egyik kulcsa az, hogy egyes szakmai folyamatok irányításánál nem próbálunk meg okosabbak lenni a szakterületeken dolgozóknál. Ez egy olyan alapelv, amely a legtöbb helyen alkalmazható. Ezt Bitay Márton, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára fogalmazta meg az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa interjút készített vele szakmai kérdésekről.
Stratégiai célunk nemcsak a GMO-mentes szójatermesztés bővítése, de a belföldi feldolgozás és felhasználás ösztönzése is – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon. Bár hosszabb távon biztos a növekvő kereslet, rövid távon komoly kockázatot jelent a tőzsdei áringadozás és a kínai ASP járvány terjedése.
A magyar mezőgazdaság csak tudásalapon fejlődhet tovább a jövőben, azaz széles körben kell alkalmaznia az új innovatív technológiákat és módszereket, például a digitalizációt, valamint a fenntarthatóság elveit.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Jelentős összegeket kapott az ágazat az EU-ból és nemzeti forrásból is, az előzetes adatok alapján pedig sikeres évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar (lásd: bővebben a miniszteri interjúban 10-es oldal) – húzta alá az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára értékelve a 2018-as év teljesítményét az Agro Naplónak. Dr. Juhász Anikó két fontos, az ágazatot érintő kérdésről beszélt bővebben lapunknak.
A mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,8%-os volumenbővülést mutatott 2018-ban a KSH decemberben publikált előzetes adatközlése alapján. A kibocsátás elérhette a 2700 milliárd forintot a KSH statisztikái szerint, ugyanakkor az Agrárminisztérium ennél óvatosabb, 2600 milliárd forintot meghaladó mezőgazdasági kibocsátást vár.
A magyar vetőmag-előállítás magas szinten, nagy hatásfokkal, innovatívan működik, ezt az előnyt meg kell őrizni a következő negyedszázadra is, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 25 éves jubileumi konferenciáján 2018 végén. A rendezvényen első alkalommal adták át a Vetőmag Szövetség-díjat, amelyet dr. Balikó Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. nyugalmazott ágazatvezetője kapott.
Az idei az építkezés éve lesz az agráriumban, cél a versenyképesség, a termelékenység és a hatékonyság növelése – hívta fel a figyelmet az AGROmashEXPO – AgrárgépShow szakkiállítást megnyitó beszédében az agrárminiszter a térség legnagyobb agrár-gépipari szakmai bemutatóján január második felében Budapesten, a Hungexpo vásárközpontban.
A légköri ammónia elillanásának egyik oka a mezőgazdasági nitrogénveszteség, ami komoly környezetterhelést jelent a savasodásban játszott szerepe miatt, illetve a levegőbe kerülő ammónia később olyan részecskékké alakul, melyek szív- és érrendszeri betegségeket okozhatnak. Az ammónia-kibocsátás csökkentése tehát nem csak a termelőnek jelent költségmegtakarítást, de a társadalom számára is előnyökkel jár.
Tavaly ősz közepéig 1280 milliárd forint sorsáról született döntés, ami a Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretének 98 százaléka. Ez több mint 175 ezer kérelem támogatását jelenti, amely a jogosultságot nyert kérelmek 75 százaléka. A beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, így a nyertes pályázók száma és a támogatás aránya is napról napra tovább nő – mondta az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára munkatársunknak, amikor Kis Miklós (K.M.) múlt év végén válaszolt az Agro Napló (A.N.) kérdéseire.
A jelenlegi uniós pénzügyi időszakban csaknem 38 milliárd forint használható fel hazánkban a természet- és környezetvédelmi célok megvalósítására – tájékoztatta az Agro Naplót az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. Lapunk munkatársa a természet- és a környezetvédelem aktuális kérdéseiről néhány hete kérdezte Rácz Andrást.
A tavaszi munkálatok mellett az adminisztratív folyamatokra is kellő figyelmet kell szentelni. E folyamat során az egységes kérelem beadása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen nagyszámú támogatási és ezekkel kapcsolatos kifizetési kérelem múlik a szakszerű kitöltésen.
A hagyományoknak megfelelően immár XXVI. alkalommal, az idei évben is megrendezésre került az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok május 9-10-11-én. A Hód-Mezőgazda Zrt. lehetőséget biztosított az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkársága részére, hogy a szakmai program keretében bemutathassa a tervezett ammóniakibocsátás-csökkentési intézkedéseket, illetve egy kerekasztal-beszélgetés keretében a gyakorlati oldal is megszólalhasson.
Az államtitkárság továbbra is a legfontosabb természeti kincsekért, a termőföldért, az erdőkért és az ott élő vadért, valamint a vizeinkben folyó halgazdálkodásért felel – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős államtitkára az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa munkájáról, az általa vezetett államtitkárság tevékenységéről kérdezte.
Jelenleg Magyarországon a mintegy 200 ezer hektár vízjogi engedéllyel rendelkező terület felét, mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók; célkitűzés azonban, hogy az öntözött terület nagysága az országban elérje a reálisan öntözhető terület nagyságát, a 400 ezer hektárt – mondta az agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa az öntözés témájáról kérdezte Dr. Nagy Istvánt.
A nyári munkák mellett érdemes lehet mélyebb összefüggésekkel is megismerkedni, amelyek az országos vetésterületi folyamatokkal kapcsolatosak. Vajon milyen trendek figyelhetők meg a legfontosabb kultúrákat érintően?
Dr. Nagy István agrárminiszter még a mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták július végi találkozóján utalt arra, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez. Mit lehet még tudni erről a folyamatról és milyen főbb kihívásokra lehet készülni a következő időszakban?
Az elmúlt években október 16-a összefonódott a közvetlen támogatások előlegfizetésével. Így van ez idén is. Sokan várják és sokak számára jelent érdemi segítséget. Ugyanakkor kérdés, hogy a közvetlen támogatások esetében milyen összegekkel lehet tervezni az idei évi igénylések vonatkozásában?
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
A kárenyhítési rendszer egyre fontosabb szerepet tölt be a termelők életében. A rendszer eddigi működése alapján megállapítható, hogy a gazdák tudatosan használják ki a kárenyhítési rendszer adta kedvező lehetőségeket. Ennek szellemében érdemes áttekinteni az agrárkár-enyhítési rendszer 2019. évi fejleményeit és tanulságait.
Az Országgyűlés 2019. december 10-én elfogadta az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt. A törvény alapján öntözési szolgalommal átvezethető a víz idegen ingatlanon, kiemelt támogatást kapnak az öntözési közösségek, és az állam öntözésfejlesztési tervekkel segíti majd az egyéni beruházásokat.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá – a klímaváltozásnak és a szigorodó állatjóléti elvárásoknak való megfelelés biztosítása mellett – a magyar gazdálkodók jövedelembiztonságának és versenyképességének növeléséhez. Az Agrárminisztérium a korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is arra törekedett, hogy egy kiszámítható és tervezhető támogatási rendszer fenntartásával tovább erősítse és fejlessze az ágazatot.
A korábbi években megszokott gyakorlat szerint idén is eljött az egységes kérelem beadási időszaka. Ami akár unalmas és egyszerű is lehet, de a körülöttünk zajló vészhelyzet miatt mindenképpen indokolt különösen körültekintően eljárni.
A Magyar Államkincstár március közepén kezdte meg a kárenyhítő juttatás kifizetését a 2019-es kárenyhítési évben károsodott termelők számára. A kifizetésre került összeg messze meghaladta az agrárkár-enyhítési rendszer bevezetése óta történt évenkénti kifizetéseket, amely összege több, mint a 14 milliárd forint volt.
Karantén kutatást végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézetével és a TÉT Platformmal közösen a koronavírus-járvány ideje alatt Magyarországon: a 3000 fős reprezentatív online fogyasztói kutatást májusban végezték a szakemberek. Az eredményeket pedig június elején tették közzé egy online kerekasztal-beszélgetés keretében, amelyre újságírókat is meghívtak.
Az agrártudományokat és a mezőgazdasági gyakorlatokat egyaránt segíti, ha olyan fejlesztést vezetnek be, amivel hatékonyabban lehet adatokat szerezni a gazdálkodás egyik legfontosabb szereplőjéről, a talajról.
Idén korszakváltásához érkezett a magyar birtokpolitika. Az osztatlan közös földekre vonatkozó szabályrendszer átalakítása és az ilyen területek megszüntetésére tett törekvés régóta várt egyúttal érdemi változást fog eredményezni a hazai birtokviszonyokban. A változások főbb elveinek és szabályainak bemutatására az alábbiakban kerül sor.
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően október 16-ától nyílt mód az idén kérelmezett uniós támogatások kifizetésének a megkezdésére. Az előzetes számítások szerint a Magyar Államkincstár várhatóan összesen 232 milliárd forint közvetlen támogatást fog majd átutalni a termelőknek.
Októberben – hosszas előkészítő munka után – megállapodásra jutott az európai szakminiszterek tanácsa a Közös Agrárpolitika szabályozásának főbb részletkérdéseiről. Uniós szinten a Tanácsnak és a Parlamentnek együtt kell egyezségre jutnia. Ugyan a kompromisszumos végső szöveg kialakítására még várni kell, de legalább a főbb irányok már ismertek.
A kárenyhítési rendszer Magyarország komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerében kétségkívül fontos szerepet tölt be. Az idei évben több „rekord” is megdőlt, ezen információk ismeretében érdemes áttekinteni a 2020-as kárenyhítési év adatait, fejleményeit és az ezekből leszűrhető tanulságokat.
2021. február 1-től megnyílt a csatlakozási lehetőség a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez. A Magyar Államkincstár honlapján 2021. február 28-ig tölthetik ki az elektronikus csatlakozási kérelmet azok a mezőgazdasági termelők, akik már 2021-ben a rendszer tagjai kívánnak lenni.
A Covid–19-járvány hatással van minden nemzetgazdasági ágazatra, a mezőgazdaságra is. A járványhelyzet felhívta a figyelmet a biztonságos élelmiszer-ellátás, illetve az agrárium stratégiai jelentőségére, hiszen a mezőgazdaságnak minden körülmények között működnie kell.
A megújuló vidék, megújuló agrárium program megvalósításának érdekében Magyarország Kormánya 80% hazai társfinanszírozást biztosít a Vidékfejlesztési Program forrásaihoz. A kormány döntése mintegy 600 milliárd forint értékben teszi lehetővé új beruházási pályázati felhívások kiírását, melyek közül az első felhívások már áprilisban megjelentek.
Baby boom a MATE Bőszénfai Szarvasfarmján
