MENÜ

Címke: Aszály

Hírek > Növénytermesztés 2018.10.26.

Vas megyében is senyvednek a vetések

Vas megyében közepes az aszály mértéke. A magok már a földben vannak, de eső híján nem indul meg a növekedés, ráadásul közelít a tél is. Csapadék híján kidobott pénz az őszi fejtrágyázás és gyomirtózás is.

Hírek > Növénytermesztés 2018.09.03.

Néhol a várt hozam harmadát felperzselte az aszály

Több megyében is jelentősen korrigálni kellett az előrejelzéseket a forró augusztus után: a szezon elején várt hozamoknál 10-20, néhol pedig 30 százalékkal kisebb kukoricatermés várható. Az árak augusztus közepén 10 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet.

Hírek > Növénytermesztés 2018.08.29.

Oda a betakarítás előtti optimizmus, de sírni sincs okunk

A betakarítást kezdő napraforgó és szójatermesztők inkább a szárazabb időnek drukkolnak, mivel az eső már csak rontani tudna a hozamokon, minőségen. Az augusztusi aszály már így is rontotta a várt 1,8 millió tonnás napraforgó, illetve a 170 ezer tonnás szójatermést.

Hírek > Állattenyésztés 2018.08.21.

Súlyos aszálykárok Európa-szerte

A szárazság sújtotta európai országokban már most látszik, hogy a tej- és hústermelés visszaesett, a gazdák csökkentik állatállományukat, mivel saját takarmányból nem tudnak elegendő készletet felhalmozni – írja a Magyar Hírlap keddi összeállításában.

Hírek > Növénytermesztés 2018.08.16.

Hiába az aszály, nincs könnyítés a zöldítés feltételeiben

Az Európa-szerte tapasztalható időjárási szélsőségek következtében az Európai Bizottság az aszály által nagymértékben sújtott tagországok kezdeményezésére júliusi döntése értelmében engedélyezte az érintett tagállamok gazdálkodói részére, hogy a zöldítési előírások közül két előírás esetében átmeneti felmentést kaphassanak azok teljesítése alól. Magyarország ugyanakkor nincs az érintett országok között – hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium.

Szakfolyóirat > 2015/05 > Szántóföld Aszály termés Aszálykár

Biztos termés vízmegőrzéssel

Az elmúlt három és fél évtized átlagában az aszálykár és a vízkár az összes mezőgazdasági kár 60 százalékát is meghaladta.  Az aszálykár következtében 2012-ben például 4 millió tonna volt a kukorica terméscsökkenése, ami megközelítőleg 300 milliárd forint veszteséget okozott. Az OMSZ éghajlati adatsorait áttekintve egyértelmű, hogy az elmúlt évszázadban a csapadék mennyisége csökkent, a csökkenés mértéke elérte a 10%-ot. Különösen erőteljes (kb. 25%-os) volt a csapadékcsökkenés tavasszal, miközben a nyári csapadékmennyiség lényegében nem változott az elmúlt száz évben.

Szakfolyóirat > 2015/02 > Szántóföld Aszály Kukorica Stressz

FEJLESZTŐK 
OLDALA - Mikor okozhat kukoricában leginkább termésdepressziót egy stresszhatás?

Az időjárási elemek közül a hazai kukoricatermesztés sikerességét alapvetően a hőmérséklet és a csapadék mennyisége és időbeni eloszlása határozza meg. Összeállításunkban a kukorica fenológiai fázisaiban fellépő főbb abiotikus és biotikus stresszfaktorokról kérdeztük a fejlesztőket.  

Szakfolyóirat > 2013/01 > Szántóföld Aszály Öntözés öntözésfejlesztés

Gyakoribb aszálykárok kényszerítik ki az öntözésfejlesztést

Az egyre gyakoribb és nagy károkat okozó aszály hatására elkészült kezelésének hosszú távú koncepciója. Ehhez kapcsolódóan a kormány nagyszabású öntözésfejlesztési teendõket indított el. Közöttük szerepel öntözési hivatal felállítása, öntözési költség rendezés, egynyári öntözés, víztározók létesítése. Az Agro Napló szerzõi a valószínûsíthetõ klímaváltozással, az aszályhajlam növekedésével, az öntözéssel 2005 óta gyakran foglalkoztak. Most is e cikk keretében az aszálykezelési koncepciót ismerteti olvasóinkkal, esetenként véleményt nyilvánít és konkrét öntözési javaslatokat tesz a szerzõ.  

Szakfolyóirat > 2013/01 > Pr hibrid Dekalb Aszály

Az aszály a legnagyobb kihívás

A termést limitáló környezeti tényezõk közül az aszály a legjelentõsebb. A vízhiány gyakran párosul extrém magas hõmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ szárazság különbözõ mértékû terméscsökkenést okoz.  

Szakfolyóirat > 2012/09 > Tudósítás Aszály GOSZ Gazdálkodók

Aszálykatasztrófa - Kire számíthatnak a gazdák?

Pest megyei gazdák voltak a fõszereplõi annak a júliusi fórumnak, amely a VOSZ Agrár- és Élelmiszeripari Szekciója és a SZIE Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar szakmai támogatásával valósult meg Gödöllõn. A meghívók − idõben felismerve a probléma súlyosságát − az alulról jövõ kezdeményezések élére állva igyekeznek minden lehetõséget megragadni a gazdálkodók problémáinak megoldásához.  

Szakfolyóirat > 2012/06 > Aktuális Aszály gabona Fagykár

Gabonapiac

Májusi esõ aranyat ért! Az USDA májusi becslése szerint – mely egyben az elsõ hivatalos becslés a 2012/13-as szezonra vonatkozóan – a világ várható búzatermése 677,5 millió tonna lesz, ami 17 millió tonnával kevesebb, mint az elõzõ szezonban.

Szakfolyóirat > 2012/03 > Pr Aszály termés Gyomirtó

A három az egyben hihetetlenül hatékony

A kalászosok sikeres termesztésének egyik feltétele a gyommentes állomány. A nagyobb terméskiesés elkerülése, a gyomok által felvett tápanyag és víz pótlására fordított plusz költségek megelõzése szükségessé teszi az idõben történõ kezelést, a megfelelõ technológiát. Mivel a gyomflóra olykor az egymáshoz közeli táblákon is eltérõ, érthetõ, hogy gyakran még gazdaságon belül is többféle készítményt, technológiát alkalmaznak a gazdálkodók. Kurfis Károly, a Teveli Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõje a gazdaságosságot szem elõtt tartva szervezi a munkákat.  

Szakfolyóirat > 2012/01 > Pr hibrid Aszály Kukorica

Az aszály a legnagyobb kihívás

A termést limitáló környezeti tényezõk közül az aszály a legjelentõsebb. A vízhiány gyakran párosul extrém magas hõmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ szárazság különbözõ mértékû terméscsökkenést okoz.  

Szakfolyóirat > 2010/06 > Pr műtrágya repce Aszály

Káposztarepce termesztés kukorica sortávban - avagy a szélsõséges évjáratok legkedvezõbb hozam-kompenzációja

A hazai repcetermesztési kedv egyik igen erõs befolyásoló tényezõje a várható hozambiztonság és annak „garanciája”. Az alapos átgondolás oka az idõjárásunkban jelentkezõ anomáliák és az azokra adható válaszok együttes összevetése a repcetermesztés magas költségeivel. Amennyiben a tervezés során az egyenleg „láthatóvá válik”, meghozhatjuk a tárgyévet érintõ döntésünket; aminek kimenetele természetesen nem jelenti a csalhatatlanságot, így az lehet jó, ill. rossz döntés is. (Természetesen ezen túlmenõen a késztermék átvételi ára is erõs információs inger, de ebben az esetben a döntések nem a mi irodánkban születik meg.)  

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Tudósítás szőlő Aszály szőlőültetvény

Szõlõs Légyott 2008

A Bayer CropScience a nagy szántóföldi szakmai rendezvényei, „Légyottjai” után augusztusra is tartogatott egy országos rendezvényt, a „Szõlõs Légyottot”. Immár ötödik alkalommal, a tokaji, szekszárdi, egri és az Ászár-neszmélyi borvidékek után idén a Hajós-bajai borvidéken a Pieroth Kft. szõlészete és borászata látta el a házigazda szerepét.  

Szakfolyóirat > 2006/01 > Pr hibrid Aszály Kukorica

Kukorica

Most, hogy a kukorica-betakarítás gyakorlatilag véget ért, elmondhatjuk, hogy soha rosszabb évünk ne legyen. Az országban a legtöbb helyen derüsen értékelik az eredményeket. Sokfelé rekordokról beszélnek, de akad sajnos most is olyan gazdaság, ahol még nem sikerült befejezni az aratást, és a saldo sem biztos, hogy pozitív lesz.

Szakfolyóirat > 2004/5 > Szántóföld Aszály Talajművelés talaj

A víztakarékos talajmûvelés lehetõségei

A talajmûvelés célja a termesztendõ kultúrnövény számára kedvezõ talajállapot kialakítása a lehetõ legkevesebb menetszámmal. Az elmúlt években a hazánk idõjárásában bekövetkezõ kedvezõtlen változások (csapadékbõség, tartós vízhiány, szárazság) következtében felértékelõdött a talajmûvelés szerepe a talajban lévõ nedvesség megõrzésében, pontosabban a veszteség minimálisra csökkentésében.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Pr Aszály Fungicid kezelés

Fungicides kezelések aszályos években

A 2002-es év rendkívül száraz, csapadékszegény volt. Már a téli csapadékhiány is kissé visszavetette az állományokat, és ezt az áprilisi és májusi rendkívül aszályos időszak tovább fokozta. Az ilyen aszályos évjáratokban a kórokozó fertőzés mértéke elmarad a csapadékos évek fertőzöttségétől. A termelők nehéz döntés előtt állnak, ilyen termesztési időjárás mellett a fungicid használatot illetően. Kérdésként merül fel, hogy alacsonyabb kórokozó fertõzöttség mellett megtérül-e a ráfordítás, illetve várható-e nyereség? Programszerűen végrehajtott védekezési kísérletek esetében lehetőség adódik a kérdés tisztázására.

Szakfolyóirat > 2000/12 > Növénytermesztés Aszály Aszálykár Szántóföld

Az aszálykárok csökkentése szántóföldeken

A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Tudósítás Aszály talajnedvesség Talajvédelem

Csökkenthető az aszálykár?

2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.

Oldalak: 1 / 6
1 2 3 4 5 6