MENÜ

Címke: Aszály

Partnereink hírei > X 2022.11.15.

Mit tehet az agrárium a klímaváltozás ellen? – Áder János az Agrárszektor Konferencián

Milyen módon védekezhetnek az agrárium szereplői a klímaváltozás hatásai ellen, és saját gazdaságaikban mit tehetnek a kedvezőtlen folyamatok lassítása, illetve megfékezése érdekében? – ez lesz az egyik kiemelt témája az idei kétnapos Agrárszektor Konferenciának, amelyet november 30. és december 1. között rendez meg Siófokon a Portfolio Csoport. A klímaváltozás agrárgazdasági hatásairól szóló plenáris kerekasztal-beszélgetésben Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke is részt vesz. 

Szakfolyóirat > 2015/05 > Szántóföld Aszály termés Aszálykár

Biztos termés vízmegőrzéssel

Az elmúlt három és fél évtized átlagában az aszálykár és a vízkár az összes mezőgazdasági kár 60 százalékát is meghaladta.  Az aszálykár következtében 2012-ben például 4 millió tonna volt a kukorica terméscsökkenése, ami megközelítőleg 300 milliárd forint veszteséget okozott. Az OMSZ éghajlati adatsorait áttekintve egyértelmű, hogy az elmúlt évszázadban a csapadék mennyisége csökkent, a csökkenés mértéke elérte a 10%-ot. Különösen erőteljes (kb. 25%-os) volt a csapadékcsökkenés tavasszal, miközben a nyári csapadékmennyiség lényegében nem változott az elmúlt száz évben.

Szakfolyóirat > 2015/02 > Szántóföld Aszály Kukorica Stressz

FEJLESZTŐK 
OLDALA - Mikor okozhat kukoricában leginkább termésdepressziót egy stresszhatás?

Az időjárási elemek közül a hazai kukoricatermesztés sikerességét alapvetően a hőmérséklet és a csapadék mennyisége és időbeni eloszlása határozza meg. Összeállításunkban a kukorica fenológiai fázisaiban fellépő főbb abiotikus és biotikus stresszfaktorokról kérdeztük a fejlesztőket.  

Szakfolyóirat > 2013/01 > Szántóföld Aszály Öntözés öntözésfejlesztés

Gyakoribb aszálykárok kényszerítik ki az öntözésfejlesztést

Az egyre gyakoribb és nagy károkat okozó aszály hatására elkészült kezelésének hosszú távú koncepciója. Ehhez kapcsolódóan a kormány nagyszabású öntözésfejlesztési teendõket indított el. Közöttük szerepel öntözési hivatal felállítása, öntözési költség rendezés, egynyári öntözés, víztározók létesítése. Az Agro Napló szerzõi a valószínûsíthetõ klímaváltozással, az aszályhajlam növekedésével, az öntözéssel 2005 óta gyakran foglalkoztak. Most is e cikk keretében az aszálykezelési koncepciót ismerteti olvasóinkkal, esetenként véleményt nyilvánít és konkrét öntözési javaslatokat tesz a szerzõ.  

Szakfolyóirat > 2013/01 > Pr hibrid Dekalb Aszály

Az aszály a legnagyobb kihívás

A termést limitáló környezeti tényezõk közül az aszály a legjelentõsebb. A vízhiány gyakran párosul extrém magas hõmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ szárazság különbözõ mértékû terméscsökkenést okoz.  

Szakfolyóirat > 2012/09 > Tudósítás Aszály GOSZ Gazdálkodók

Aszálykatasztrófa - Kire számíthatnak a gazdák?

Pest megyei gazdák voltak a fõszereplõi annak a júliusi fórumnak, amely a VOSZ Agrár- és Élelmiszeripari Szekciója és a SZIE Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar szakmai támogatásával valósult meg Gödöllõn. A meghívók − idõben felismerve a probléma súlyosságát − az alulról jövõ kezdeményezések élére állva igyekeznek minden lehetõséget megragadni a gazdálkodók problémáinak megoldásához.  

Szakfolyóirat > 2012/06 > Aktuális Aszály gabona Fagykár

Gabonapiac

Májusi esõ aranyat ért! Az USDA májusi becslése szerint – mely egyben az elsõ hivatalos becslés a 2012/13-as szezonra vonatkozóan – a világ várható búzatermése 677,5 millió tonna lesz, ami 17 millió tonnával kevesebb, mint az elõzõ szezonban.

Szakfolyóirat > 2012/03 > Pr Aszály termés Gyomirtó

A három az egyben hihetetlenül hatékony

A kalászosok sikeres termesztésének egyik feltétele a gyommentes állomány. A nagyobb terméskiesés elkerülése, a gyomok által felvett tápanyag és víz pótlására fordított plusz költségek megelõzése szükségessé teszi az idõben történõ kezelést, a megfelelõ technológiát. Mivel a gyomflóra olykor az egymáshoz közeli táblákon is eltérõ, érthetõ, hogy gyakran még gazdaságon belül is többféle készítményt, technológiát alkalmaznak a gazdálkodók. Kurfis Károly, a Teveli Zrt. növénytermesztési ágazatvezetõje a gazdaságosságot szem elõtt tartva szervezi a munkákat.  

Szakfolyóirat > 2012/01 > Pr hibrid Aszály Kukorica

Az aszály a legnagyobb kihívás

A termést limitáló környezeti tényezõk közül az aszály a legjelentõsebb. A vízhiány gyakran párosul extrém magas hõmérsékletekkel is, ami további terméscsökkenéshez vezethet. A különbözõ fenológiai fázisokban fellépõ szárazság különbözõ mértékû terméscsökkenést okoz.  

Szakfolyóirat > 2010/06 > Pr műtrágya repce Aszály

Káposztarepce termesztés kukorica sortávban - avagy a szélsõséges évjáratok legkedvezõbb hozam-kompenzációja

A hazai repcetermesztési kedv egyik igen erõs befolyásoló tényezõje a várható hozambiztonság és annak „garanciája”. Az alapos átgondolás oka az idõjárásunkban jelentkezõ anomáliák és az azokra adható válaszok együttes összevetése a repcetermesztés magas költségeivel. Amennyiben a tervezés során az egyenleg „láthatóvá válik”, meghozhatjuk a tárgyévet érintõ döntésünket; aminek kimenetele természetesen nem jelenti a csalhatatlanságot, így az lehet jó, ill. rossz döntés is. (Természetesen ezen túlmenõen a késztermék átvételi ára is erõs információs inger, de ebben az esetben a döntések nem a mi irodánkban születik meg.)  

Szakfolyóirat > 2008/10-11 > Tudósítás szőlő Aszály szőlőültetvény

Szõlõs Légyott 2008

A Bayer CropScience a nagy szántóföldi szakmai rendezvényei, „Légyottjai” után augusztusra is tartogatott egy országos rendezvényt, a „Szõlõs Légyottot”. Immár ötödik alkalommal, a tokaji, szekszárdi, egri és az Ászár-neszmélyi borvidékek után idén a Hajós-bajai borvidéken a Pieroth Kft. szõlészete és borászata látta el a házigazda szerepét.  

Szakfolyóirat > 2006/01 > Pr hibrid Aszály Kukorica

Kukorica

Most, hogy a kukorica-betakarítás gyakorlatilag véget ért, elmondhatjuk, hogy soha rosszabb évünk ne legyen. Az országban a legtöbb helyen derüsen értékelik az eredményeket. Sokfelé rekordokról beszélnek, de akad sajnos most is olyan gazdaság, ahol még nem sikerült befejezni az aratást, és a saldo sem biztos, hogy pozitív lesz.

Szakfolyóirat > 2004/5 > Szántóföld Aszály Talajművelés talaj

A víztakarékos talajmûvelés lehetõségei

A talajmûvelés célja a termesztendõ kultúrnövény számára kedvezõ talajállapot kialakítása a lehetõ legkevesebb menetszámmal. Az elmúlt években a hazánk idõjárásában bekövetkezõ kedvezõtlen változások (csapadékbõség, tartós vízhiány, szárazság) következtében felértékelõdött a talajmûvelés szerepe a talajban lévõ nedvesség megõrzésében, pontosabban a veszteség minimálisra csökkentésében.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Pr Aszály Fungicid kezelés

Fungicides kezelések aszályos években

A 2002-es év rendkívül száraz, csapadékszegény volt. Már a téli csapadékhiány is kissé visszavetette az állományokat, és ezt az áprilisi és májusi rendkívül aszályos időszak tovább fokozta. Az ilyen aszályos évjáratokban a kórokozó fertőzés mértéke elmarad a csapadékos évek fertőzöttségétől. A termelők nehéz döntés előtt állnak, ilyen termesztési időjárás mellett a fungicid használatot illetően. Kérdésként merül fel, hogy alacsonyabb kórokozó fertõzöttség mellett megtérül-e a ráfordítás, illetve várható-e nyereség? Programszerűen végrehajtott védekezési kísérletek esetében lehetőség adódik a kérdés tisztázására.

Szakfolyóirat > 2000/12 > Növénytermesztés Aszály Aszálykár Szántóföld

Az aszálykárok csökkentése szántóföldeken

A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Tudósítás Aszály talajnedvesség Talajvédelem

Csökkenthető az aszálykár?

2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.

Szakfolyóirat > 2020/12 > Aktuális agrárkár-enyhítési rendszer Kárenyhítés kárenyhítő juttatás

Lezárult a 2020-as kárenyhítési év

A kárenyhítési rendszer Magyarország komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerében kétségkívül fontos szerepet tölt be. Az idei évben több „rekord” is megdőlt, ezen információk ismeretében érdemes áttekinteni a 2020-as kárenyhítési év adatait, fejleményeit és az ezekből leszűrhető tanulságokat.

Szakfolyóirat > 2021/10 > Pr Horsch Vetés Talajművelés

Egy majdnem feledésbe merült vetőgép

Az őszi talajművelést megnehezítette a hosszan tartó aszálynak beillő időjárás. Sok helyen nagyon sok mm csapadék hiányzik. Ezeken a földeken igen nehéz a betakarítás után jó magágyat készíteni. Sajnos nagyon kevés termelőnek van Tiger - Optipack gépkapcsolata, mert a talajművelésnél most ez a nyerő.

Szakfolyóirat > 2022/03 > Pr Horsch Talajművelés mezőgazdasági gépek

Most már a szél is elviszi a földet a talpunk alól

A tavaszi defláció következtében néhol sivatagi környezetekkel találkozhattunk. A csupasz talajfelszínt a szárazság következtében a nagy viharos szelek elvitték és szabályos dűnéket építettek. Sokszor az az érzésünk, mintha a tavaszok, kora télvégek egyre szelesebbek lennének. Az intenzív forgatásos technológiát ilyen szemszögből is át kell gondolni, és az így szoktuk, eddig ez volt a biztonságos elvet érdemes átgondolni.

Szakfolyóirat > 2022/04 > Pr Hechta Kft. Aszály Amalgerol

Tavaszi aszály a földeken

Az idei év tavasza kísértetiesen hasonlít a tavalyi és a tavalyelőtti évekhez, hűvös időjárás, tavaszi fagyok és aszály sújtja a kalászosokat és a repcéket. Az őszi búzák és árpák esetében több fajtánál tapasztalható a növekedés leállása, néhol elfagyott levélvégek megjelenése.

Szakfolyóirat > 2022/09 > Pr Horsch Aszály Csapadékhiány

A csapból is az aszály folyik

Már a 70-es években voltak modellezések a klímaváltozásra. A 90-es években még kinevették azt, aki a klímaváltozásról beszélt. És most a vezetőket szidják, hogy miért nem készítették fel az országot, a termelőket a klímaváltozásra. Sokan nagyot néztek volna, ha betiltják pl. az eke használatát, vagy elveszik a földalapú támogatást attól, aki alapos indok nélkül szánt.

Szakfolyóirat > 2022/09 > Pr mezőgazdasági biztosítás növénybiztosítás Aszály

A szakértő figyelmeztet: könyörtelen aszályban a mezőgazdasági biztosítás olyan alapvető, mint a vetés!

Az aszálykár 2022-ig mostohagyermeknek számított a kockázati események terén a gazdálkodóknál. A problémát nem az jelentette, hogy a termelők nem ismerték volna a tartós vízhiány jövedelemcsökkentő hatásait. A visszatartó erő inkább a jogi háttérből fakadt: aszály esetében ugyanis a jogszabályok szerint 50%-os terméskiesés felett téríthet a biztosító.

Szakfolyóirat > 2022/09 > Pr Kwizda Agro Staccato Trio növényvédelem

Víz, ami kincs

A 2022. év tavasza és nyara durván bizonyította, hogy hazánkban a növénytermesztésben minimum tényező a csapadék, a növények által a talajból felvehető víz. A többi meghatározó inputot vagy készen kapjuk (és van belőle elég, például napfény vagy CO2 a levegőben), vagy  a termelő határozza meg (műtrágyaadagja, fajtaválasztás, növényvédelem stb.).

Szakfolyóirat > 2022/09 > Pr Agrotec Magyarország Kft. Lindsay öntözőrendszer

Az aszályban két névre tettük fel a növénytermesztés sikerét: AGROTEC és a Lindsay mezőgazdasági öntözőrendszerek

Nézni, ahogy egy bérmunkával, integrációval és saját területekkel 1800–1900 hektáron dolgozó mezőgazdasági vállalkozás kukoricaföldjeinek 90%-án 85 centiméteres magasságon megrekedve, cső nélkül besül az állomány, az az Orosháza térségében dolgozó Szollár Szabolcs szerint sorsfordító élmény. „Nagyon szomorú és költséges példája ez annak, hogy mindegy milyen precizitással, szorgalommal végezzük a termelőmunkát, csapadék nélkül hiába minden.”

Oldalak: 1 / 21
1 2 3 4 5 6 ... 21