A turbinaszállítási ügy a gázszállítások felfüggesztéséhez is elvezethet az Északi Áramlat-1 vezetéken – küldte a nagyon komoly figyelmeztetést Oroszország EU-hoz akkreditált nagykövete csütörtökön az orosz RIA hírügynökség tudósítása szerint – írta a Portfolio.hu.
Mintegy száztízezer mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalkozás számára is elérhetővé vált az úgynevezett „rezsicsökkentett energiaár”, miután az európai energiaválság hatásainak tompítása érdekében a magyar kormány a lakosság mellett a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak is lehetővé tette a villamosenergia rezsicsökkentést – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A kormány január eleji ülésén megtárgyalta az energia- és klímapolitika aktuális, közép és hosszú távú stratégiai kérdéseit. Ennek nyomán elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel.
A NAK közepes- és nagy-, legalább közel 10 ezer köbméter nagyságú éves gázfogyasztással rendelkező tagjai számára a vezetékes földgáz beszerzésével kapcsolatos tendert indít 2018. első felében a 2018/2019. gázévi energiaköltségek csökkentése céljából – közölte az agrárkamara.
Baromfiürülékéből készülhet a következő alternatív energiaforrás, amely a szenet is kiválthatja, állítják izraeli kutatók – írja a vg.hu.
Villamos energia beszerzésével kapcsolatos tendert indít 2017 őszén tagjainak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a kezdeményezéssel a tagok alacsonyabb áron és kedvezőbb szerződéses feltételekkel juthatnak áramhoz – közölte a NAK az MTI-vel szerdán.
Mintegy 3,5 milliárd forint pótlólagos jövedelemhez juthatnak a hazai gazdák a Pannonpower 2017-es tüzelőanyag-beszerzési kampányának köszönhetően. A pécsi erőmű elsősorban a térségbeli gazdáktól szerzi be szalmatüzelésű blokkjához szükséges lágyszárú tüzelőanyagot, amely így kiegészítő bevételi forráslehetőséget biztosít a gazdaságoknak.
Tekintettel az egyes EMVA beruházási jogcímeken támogatott elektromos áramtermelő projektek elszámolásánál tapasztalt hiányosságokra, az alábbiakra hívjuk fel a tárgykörben érintett, elszámolás előtt álló ügyfeleink figyelmét.
Új jelentés a belső hő felhasználásáról az élelmiszer előállításban és –termelésben
Magyarország kedvező agrártermelési adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére az agrárgazdasági potenciál kihasználtsága a ’80-as évektől kezdve folyamatosan csökkent. Hazánk mezőgazdasága az EU-csatlakozáskor sem volt elég felkészült, az uniós tagságot követően pedig az ágazat éppen olyan mértékben gabonacentrikus, mint korábban, üzemszerkezete duális, az állattenyésztés helyzete továbbra is igen rossz, ami strukturális problémákat okoz. A mezőgazdaság részaránya nem emelkedett a várt mértékben a foglalkoztatásban, a beruházásokban, a bruttó hozzáadott érték előállításához való hozzájárulása erősen volatilis, az élelmiszeripar kritikus helyzetbe került. Mindezek mögött az alacsony hatékonyság, a gyenge innováció, a termékpályákon belüli koordinációs problémák, valamint az EU-s és nemzeti közgazdasági és jogi szabályozás (köztük a támogatás) transzmissziós veszteségei állnak. Az elmúlt két-három évben a gazdasági lehetőségek a mezőgazdasági termékek áremelkedésének, az uniós támogatási rendszernek, valamint a több mint 20 éve stabil üzemszerkezetnek köszönhetően azonban kedvezőek voltak.
Egyedülálló létesítménnyé vált a Baranya megye székhelyén novemberben új biomassza blokkal bővült erőmű. A Dalkia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower az újabb fejlesztés eredményeként a biomassza felhasználásával immáron teljes egészében megújított hő- és villamos energiát termel, így tisztán zöldenergiával látja el Pécs városát – elsőként az országban, de Európában is.
A hagyományokhoz híven idén is megrendezte a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara Gödöllői Ősz című gazdanapját. A rendezvényen az Agro Napló mint médiatámogató vett részt. A 16. alkalommal szervezett tanácskozás, és az azt követő szántóföldi bemutató ezúttal rendkívül nagyszámú érdeklődőt vonzott a Szárítópusztai Tangazdaságba, ahol a szántóföldi növénytermesztés aktualitásai mellett az energianövények termesztéséről és hazai felhasználási lehetőségeiről kaphattak értékes tájékoztatást a jelenlévők.
Manapság az energiaárak szárnyalását tapasztalhatjuk. Elég csak a benzinárra vagy a földgáz árára tekinteni. A jelenlegi közel-keleti helyzet csak fokozza ezt az állapotot. A globális kereslet lassan meghaladja a fosszilis energia kínálatot, az árak tovább emelkednek, harcolunk az energiahordozókért, miközben hazánk jelentõs biomassza potenciállal rendelkezik.
A korábbi évtizedekben keveset törõdtünk az állattartó épületek hõszigetelésével, mivel a fûtés és hûtés pazarlóan olcsó energiával történõ megoldásai nem kényszerítettek más megoldások, például hatékony hõszigetelési eljárások alkalmazására.
A NESTRO új automata szalmatüzelésû berendezést fejlesztett ki
Napjainkban a környezettudatos és gazdaságossági alapokon, a biomassza tüzelés növekvõ terjedése figyelhetõ meg. Cikkünkben átfogóan mutatjuk be a biomassza tüzeléstechnikájának lehetséges – elsõsorban kis- és közepes teljesítmény szintû – megoldásait a hazai szilárd biomassza alapanyagokra alapozottan.
Minden év szeptemberében sok érdeklõdõt vonz a környékbeli események sorában kiemelkedõ gödöllõi rendezvény. A GAK Kft. Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központja és a SZIE MKK Növénytermesztési Intézete immáron 12. alkalommal nyújtott lehetõséget a szántóföldi bemutatókon való részvételre, idén Növénytermesztési aktualitások címmel.
A biogáz elõállításának megítélése meglehetõsen ellentmondásos Magyarországon. A megítélését nagymértékben befolyásolja, hogy milyen szempontból (energiabiztonsági, környezetvédelmi, befektetési-megtérülési, technológiai, energiahatékonysági, energia árátvételi stb.) értékelik a biogáz termelés szerepét.
Napjainkban az éghajlatváltozással, a rapszodikusan változó olajárakkal és ellátásbiztonsággal kapcsolatos súlyos aggodalmak közepette a megújuló energiaforrások hasznosítása jelentheti a legjobb megoldást. A biomassza energiacélú felhasználásánál a biogáz elõállítás kiemelt jelentõségû, mert hatékonyan kapcsolja össze a környezetvédelmet az energiatermeléssel.
Az energiafelhasználás harmadát hõtermelésre és/vagy hûtésre fordítjuk. Ezen a téren is döntõ jelentõsége van az energiahatékonyságnak és a helyi tüzelõanyagok minél nagyobb arányú felhasználásának. Ezeket a követelményeket leginkább a korszerû, többhasznú zöldenergia fûtõmûvek elégítik; és nemcsak a városokban, de a falvakban is.
A fás szárú növények energetikai célú mezõgazdasági termesztése a világon és így hazánkban is újszerû termelési folyamatnak számít, bár Európában sokfelé, így hazánkban is több éve folynak a telepítésre, betakarításra és hasznosításra vonatkozó kísérletek. Azonban ennek ellenére az energiaültetvényekben telepített fás szárú növények termesztésében nem állnak rendelkezésre nagy termõterületekre kiterjedõ hosszú távú tapasztalatok.
Napjaink egyik slágertémája a bioenergetika, ezért nem is meglepõ, hogy a legutóbbi, júniusban tizenegyedik alkalommal megrendezett gödöllõi gazdanapokon is ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak kiemelt módon.
Kulcsszavak: megújuló energia, zöldenergia, zöldenergia hordozó, versenyképesség, foglalkoztatás, vidékfejlesztés, zöldenergia stratégia forgatókönyvek.
A gödöllõi Szent István Egyetem évek óta mûködõ Növénytermesztési Tanüzeme, illetve Tangazdasága áprilistól a tevékenységükhöz igazított Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központ nevet vette fel – amely gyakorlati helyet biztosít a hallgatók számára, akiket minél szélesebb körben kívánnak oktatni. Dr. Gyuricza Csaba igazgató jóvoltából megismertetjük olvasóinkat az egyik leglényegesebb témával, amelyre különösen nagy hangsúlyt fektetnek – nevezetesen az energetikai célú növénytermesztéssel, a biomassza alapanyag elõállításával és annak lehetséges felhasználásával.
Magyarország egyik legjelentõsebb megújítható erõforrás potenciálja a biomassza. Különösen érvényes ez a dél-alföldi régióra, ha figyelembe vesszük természeti adottságát, mûvelésiág szerkezetét, az agrártermelés jellegét és színvonalát.
A repce a huszadik század sikernövénye, és sikere tovább folytatódik a huszonegyedik században is.
A megújuló energiaforrások feltárására az Európai Unió országaiban már korábban, komoly erõfeszítéseket, kutatási programokat indítottak.
Napjainkban az emberiséget egyik leginkább foglalkoztató kérdés, hogy milyen forrásból lesznek pótolhatók a korlátozott mértékben rendelkezésünkre álló fosszilis energiaforrások. Közismert tény, hogy az újonnan felfedezett nyersolaj- és földgáz-készletek nem fedezik a fogyasztás, felhasználás emelkedését, amit fõképpen a kínai és az indiai gazdaság gyorsuló növekedése gerjeszt.
Nyugat-Európában, így Ausztriában, Németországban, Hollandiában és Angliában az 50 évig nem termesztett (tiltott) kender az 1990-es években óriási újjászületésen ment át. Ugyanakkor Kelet-Közép-Európában, így Magyarországon is, ahol mindig is termesztették a kendert, termesztése majdnem megszûnt.
Az alternatív energiák ma egyre több érdeklõdést váltanak ki a tudatos, élhetõ világ iránt fogékonyak körében, így az Agro+Mashexpo konferenciáján sokakat vonzott a témával foglalkozó konferencia a vásárlátogatók táborából is.
A bojlertápok hatékony energiaszintjének megállapítása nem egyszerû feladat, mivel számtalan tényezõ befolyásolja azt, ugyanakkor az ágazat jelenlegi nehéz helyzetében ennek kulcsfontossága van.
Cégünkrõl, a pápai székhelyû KÉSZENLÉT Rt-rõl elmondható, hogy eredményes tevékenységének köszönhetõen ott van a gazdaság szinte valamennyi területén. Sikereket mutattunk fel a következõkben: mezõgazdasági gépek, technológiák forgalmazása, szerviz szolgáltatás; ipari termékek gyártása, forgalmazása; kis-és nagykereskedelem.
Az Agronapló 2003/10 számában részletesen foglalkoztunk a szántóföldi melléktermékek hasznosítási lehetőségeivel. Többek között utaltunk arra is, hogy egy részük alkalmas fűtőenergia, motorhajtóanyag előállítására. Ugyanez természetesen érvényes meghatározott növényfajok főtermékeire is. Ezeket a fajokat nevezzük energianövényeknek. Egyébként minden növény az asszimilációs híd révén energia átalakító-hasznosító biológiai rendszer, mi több a nap energiájának, mint megújuló energiaforrásnak legnagyobb transzformátora. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert újabban mondják is, írják is, hogy a növénytermesztés legyen „nettó energiatermelõ”!? Álljon itt ezzel szemben néhány adat:
Energiaértékelés A kérődzők nagyon változatos összetételű takarmányokat fogyasztanak, az abraktól a gyenge minőségű melléktermékig. Az anyagcsere során az elfogyasztott takarmányenergiát (bruttó energia) számos veszteség éri, melyek nagyságát a takarmány tulajdonságai is befolyásolják. E két legnagyobb veszteségforrás a bélsárral távozó energiamennyiség és az emésztéssel járó hőképződés. A takarmányok minőségétől függően a bélsárral a bruttó energia 20-65 %-a ürül.
Magyarországon a tejelő tehenészetek teljesítménye és az általuk megtermelt tej mennyisége folyamatosan nő.
Magyarországon a tejelő tehenészetek által megtermelt tej mennyisége folyamatosan nő. Az elmúlt évtizedben a 305 napos, standardizált laktációs tejtermelés több, mint 15%-kal növekedett (ábra), aminek hátterében a folyamatosan fejlődő genetika, az eredményes tenyésztői munka és az egyre bővülő takarmányozási és tartástechnológiai ismeretek állnak.
A hazai mezőgazdaság működési feltételeire jelentős hatással vannak az inputtényezők árai, amelyek esetében emelkedő tendenciák figyelhetők meg. A jelenségről szóló helyzetértékelés ennek keretében kíván tájékoztatást adni.
Hőmérsékleti hullámvasúton jár időjárásunk, ami tavasszal gyakori eset. A délies áramlással érkező meleg légtömegben 20 fok fölötti maximumok alakulnak ki, míg az ezt követő sarkvidéki eredetűben hóesés és éjszakai fagyok jönnek. Az elmúlt három éjszaka előfordult -1, -7 fokos fagyok súlyos károkat okoztak elsősorban a csonthéjasokban, főleg a kajsziban. Esővel az ország döntő részén nagyon jól állunk, kivétel ez alól az északnyugati országrész, amely a Hajnalka napi, szinte saját légörvényünk markáns csapadékából is jórészt kimaradt. A folytatás hasonló, bolondos, immár áprilisi időt ígér: az átmeneti felmelegedés után újabb lehűlés, több-kevesebb csapadék és a jövő héten újabb fagyok érkeznek. forrás: omsz.hu
Mit hoz a bolondos tavaszi idő?
