Az egyetemi tudásbázisra és a legkorszerűbb agrárdigitalizációs megoldásokra építve segítette a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség agráriumának fejlesztését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és az Agrárközösség Kft.
Idén eddig már 3874 tűz keletkezett a szabadban, ezek során pedig több mint ezernyolcszáz hektárnyi terület égett le – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfő az MTI-t.
A tarlóhántást lehetőség szerint minél sekélyebben kell elvégezni, hogy a kiszáradás mértékét minimalizáljuk. Amikor erről a műveletről beszélünk, a gazdálkodók jelentős részének a rövidtárcsa, vagy a szántóföldi kultivátor ugrik be a feladat elvégzésére. De vajon létezik-e más alternatíva? A Kverneland szakembere elmondja.
Magyarországon az idei első negyedévben 90,7 milliárd forintért vásároltak mezőgazdasági gépeket és eszközöket a termelők, a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva 45%-kal nőtt az eladások összértéke.
A legnagyobb szármaradványokra tervezett professzionális munkagépet a Güttler Kft. szakembere mutatja be. A hozzászólásért kattintson!
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) stratégiai együttműködési megállapodást kötött.
Minden nehézség ellenére 2010 óta a magyar agrárium az 5. legnagyobb hatékonyságjavulást mutatja fel az EU-ban – mondta a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének fórumán Feldman Zsolt.
2023 márciusában megjelent szakmai cikkeinkre, tematikus összeállításainkra és online kiadványunkra hívjuk fel figyelmét.
Több mint félmilliárd forintos kapacitásbővítő fejlesztést hajtott végre a mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó békési székhelyű Optigép Kft. – tájékoztatta a cég ügyvezető igazgatója az MTI-t.
Már csak két nap és megnyitja kapuit a 41. AGROmashEXPO és AgrárgépShow kiállítás a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, amelyet 2023. január 25-28. között tekinthetnek meg a látogatók. Összeállításunkban partnereink rendezvényei közül válogattunk.
25%-kal kevesebb szennyeződés a takarmányban – MULTITASTMassey Ferguson Activa és Activa S kombájnok – felhasználói vélemények, gyakorlati tapasztalatokHidraulikus felső függesztőkar az AD-vetőkombinációhozTovábbfejlesztett kiemelő rendszer a KW 8.82/8 típusú rotoros rendterítőkön
Az Agro Napló idén is meghívást kapott az Agritechnica előnapjaira, ahol több mint 60 cég ismertette a kiállítási újdonságait. A novemberben megrendezésre kerülő seregszemle tekintélyes méretéről árulkodik a 47 országból érkező több mint 2700 kiállító. Lapunk a következő számaiban folyamatosan ismertetjük a magyar gazdák számára fontos fejlesztéseket. Jelen cikkünk célja, hogy átfogó képet nyújtsunk a mezőgépfejlesztési innovációk irányvonalairól, melyet Prof. Dr. Karlheinz Köller, a hohenheimi egyetem professzora ismertetett.
A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Mezõgépipari Szakosztálya és a VM Mezõgazdasági Gépkísérleti Intézet (VM MGI) közös szervezésében a 31. AGROmahEXPO és a 3. AgrárgépShow keretein belül tartotta meg „A hazai mezõgépgyártás jövõje” elnevezésû szakmai konferenciát.
Jó eszközöket a magyar gazdák számára Sokak szerint- többek között a Framest Kft. aktív munkájának is köszönhetõen talán újjáéledt a hazai mezõgépgyártás. Az említett cégnél ugyanis sok eredeti magyar ötletet is megvalósítva alkották meg azokat a talajmûvelõ eszközöket, amelyek megmérettettek a piacon, és ott – hogy stílszerûek legyünk, hiszen mezõgazdaságról van szó – sikert aratva, keresik a gazdálkodók a cég termékeit: a magágy-készítõket, a talajlazítókat, a tárcsákat és a hengereket.
Az augusztus 15-i ünnepélyes alapkõletétellel megindult a teljesen új gyáregységünk építése Törökszentmiklóson.
Célkeresztben a nagyüzemek és a bérmunkavállalók
A CLIMMAR az európai országok elsõsorban mezõgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó nemzeti szövetségeinek egyesülete. Országonként a szövetségek bizonyos eltéréseket is tartalmaznak, egyeseknél a gépforgalmazáshoz hozzáveszik a mezõgépjavítás vállalkozásait, a gépgyártás kisipari egységeit, mások nevükben tartják fontosnak kiemelni pl. a kertészeti gépekkel való foglalkozást. Az európai szövetségnek immár 15 ország 16 szervezete tagja. A szervezet bõvülõben van, az Európai Unió új tagjai verbuválása folyamatban van, amelyek közül Lettország és Lengyelország már csatlakozás elõtt áll. Svájc, mint egyetlen nem EU-ország, alapító országnak számít. A „CLIMMAR” név a szövetség francia nevének kezdõbetûibõl áll össze: Centre de Liaison International des Merchands de Machines Agricholas et des Reparateurs. (Mezõgazdasági gépkereskedõk és -javítók nemzetközi központja).
A hazai mezõgépiparban korábban mintegy 50 ezren dolgoztak, ma már mindössze 7–7,5 ezren foglalkoznak a mezõgazdasági gépek és gépegységek gyártásával, jórészt olyan üzemekben, amelyeknek nagy része külföldi érdekeltségû.
A Gyöngyösi Mezőgép és Járműtechnika Kft. az elmúlt két évben jelentős előrelépést tett bioenergetikai programjának megvalósításában.
A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek pontosan tudják, hogy a szántóföldi növények termelési technológiája közvetlenül már az elővetemény lekerülése után kezdődik.
A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek pontosan tudják, hogy a szántóföldi növények termelési technológiája közvetlenül már az elővetemény lekerülése után kezdődik.
A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek pontosan tudják, hogy a szántóföldi növények termelési technológiája közvetlenül már az elővetemény lekerülése után kezdődik.
A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek pontosan tudják, hogy a szántóföldi növények termelési technológiája közvetlenül már az elővetemény lekerülése után kezdődik.
A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek pontosan tudják, hogy a szántóföldi növények termelési technológiája közvetlenül már az elővetemény lekerülése után kezdődik.
Először a nagy tömegben gyártott és közlekedő személy- és haszonjárműveknél jelentek meg kötelező jelleggel a különböző füstgáz károsanyag-összetevők kiszűrésére alkalmas katalizátorok és a kibocsátott káros anyagok csökkentésére vonatkozó direktívák, hisz ezek koncentrált üzemben a lakosság által közvetlenül érzékelhető módon szennyezték főleg a városok és nagy forgalmú közutak mentén a levegőt. A dízelmotorok esetében a füstgázösszetevők (1. táblázat) között 67%-ban szerepel a nitrogén (N2) és 10%-ban az oxigén (O2), ill. 11%-ban a víz (H2O), amelyek összes részaránya 88%-ot képvisel.
Először a nagy tömegben gyártott és közlekedő személy- és haszonjárműveknél jelentek meg kötelező jelleggel a különböző füstgáz károsanyag-összetevők kiszűrésére alkalmas katalizátorok és a kibocsátott káros anyagok csökkentésére vonatkozó direktívák, hisz ezek koncentrált üzemben a lakosság által közvetlenül érzékelhető módon szennyezték főleg a városok és nagy forgalmú közutak mentén a levegőt. A dízelmotorok esetében a füstgázösszetevők (1. táblázat) között 67%-ban szerepel a nitrogén (N2) és 10%-ban az oxigén (O2), ill. 11%-ban a víz (H2O), amelyek összes részaránya 88%-ot képvisel.
Először a nagy tömegben gyártott és közlekedő személy- és haszonjárműveknél jelentek meg kötelező jelleggel a különböző füstgáz károsanyag-összetevők kiszűrésére alkalmas katalizátorok és a kibocsátott káros anyagok csökkentésére vonatkozó direktívák, hisz ezek koncentrált üzemben a lakosság által közvetlenül érzékelhető módon szennyezték főleg a városok és nagy forgalmú közutak mentén a levegőt. A dízelmotorok esetében a füstgázösszetevők (1. táblázat) között 67%-ban szerepel a nitrogén (N2) és 10%-ban az oxigén (O2), ill. 11%-ban a víz (H2O), amelyek összes részaránya 88%-ot képvisel.
Először a nagy tömegben gyártott és közlekedő személy- és haszonjárműveknél jelentek meg kötelező jelleggel a különböző füstgáz károsanyag-összetevők kiszűrésére alkalmas katalizátorok és a kibocsátott káros anyagok csökkentésére vonatkozó direktívák, hisz ezek koncentrált üzemben a lakosság által közvetlenül érzékelhető módon szennyezték főleg a városok és nagy forgalmú közutak mentén a levegőt. A dízelmotorok esetében a füstgázösszetevők (1. táblázat) között 67%-ban szerepel a nitrogén (N2) és 10%-ban az oxigén (O2), ill. 11%-ban a víz (H2O), amelyek összes részaránya 88%-ot képvisel.
Először a nagy tömegben gyártott és közlekedő személy- és haszonjárműveknél jelentek meg kötelező jelleggel a különböző füstgáz károsanyag-összetevők kiszűrésére alkalmas katalizátorok és a kibocsátott káros anyagok csökkentésére vonatkozó direktívák, hisz ezek koncentrált üzemben a lakosság által közvetlenül érzékelhető módon szennyezték főleg a városok és nagy forgalmú közutak mentén a levegőt. A dízelmotorok esetében a füstgázösszetevők (1. táblázat) között 67%-ban szerepel a nitrogén (N2) és 10%-ban az oxigén (O2), ill. 11%-ban a víz (H2O), amelyek összes részaránya 88%-ot képvisel.
Először a nagy tömegben gyártott és közlekedő személy- és haszonjárműveknél jelentek meg kötelező jelleggel a különböző füstgáz károsanyag-összetevők kiszűrésére alkalmas katalizátorok és a kibocsátott káros anyagok csökkentésére vonatkozó direktívák, hisz ezek koncentrált üzemben a lakosság által közvetlenül érzékelhető módon szennyezték főleg a városok és nagy forgalmú közutak mentén a levegőt. A dízelmotorok esetében a füstgázösszetevők (1. táblázat) között 67%-ban szerepel a nitrogén (N2) és 10%-ban az oxigén (O2), ill. 11%-ban a víz (H2O), amelyek összes részaránya 88%-ot képvisel.
Az egyik leggyakoribb és legismertebb munkabaleset a különböző forgó, mozgó alkatrészek által okozott csonkolásos sérülés, mely megelőzhető korszerű védőburkolatok asználatával. Emellett létezik egy sokkal kockázatosabb veszélyforrás is, a magasból való lezuhanás, esetlegesen belefulladás.
Először a nagy tömegben gyártott és közlekedő személy- és haszonjárműveknél jelentek meg kötelező jelleggel a különböző füstgáz károsanyag-összetevők kiszűrésére alkalmas katalizátorok és a kibocsátott káros anyagok csökkentésére vonatkozó direktívák, hisz ezek koncentrált üzemben a lakosság által közvetlenül érzékelhető módon szennyezték főleg a városok és nagy forgalmú közutak mentén a levegőt. A dízelmotorok esetében a füstgázösszetevők (1. táblázat) között 67%-ban szerepel a nitrogén (N2) és 10%-ban az oxigén (O2), ill. 11%-ban a víz (H2O), amelyek összes részaránya 88%-ot képvisel.
Magyarországon a gép, gépi berendezés gyártásában a mezőgazdasági gépgyártás nem éri el a tíz százalékot, viszont néhány százalékkal nagyobb a mezőgépipar éves teljesítménye, mint a hazai (alkatrész-értékesítés nélküli) mezőgéppiac nagysága (1. ábra).
A kerekes járószerkezetű mezőgazdasági erő- és munkagépek ma már csak fúvott gumiabroncsozású futóművel készülnek. Ebből kifolyólag a mezőgazdasági gumiabroncsok fejlesztésének fő céljai között a vontatási képesség növelése, az erőátviteli hatásfok javítása, a nagyobb haladási sebességre való alkalmasság és különösen a káros talajtömörítő hatás csökkentése szerepelnek.
A világ legnagyobb mezőgazdasági gépkiállításán és vásárán 2017. november 12. és 18. között 2900 kiállító több mint 20.000 terméke kerül mustrára Hannoverben. A kétévenként megrendezésre kerülő kiállítás évtizedek óta a legtöbb innovációt vonultatja fel.
Lapunk szokásához híven figyelemmel kíséri az „Év traktora 2018” cím odaítélésének folyamatát és a címekért folyó versengést, amelyre immár ebben az évben 21. alkalommal kerül sor.
Ebben az évben immár 21. alkalommal került sor az „Év traktora” választásra. A 25 tagú európai zsűri – amelynek tagja e cikk szerzője – ez alkalommal is négy kategóriában választotta meg a 2018-as év traktorait 23 jelölt közül.
A világ mintegy 100 Mrd eurós mezőgéppiaci forgalmából az EU az utóbbi évek átlagában 24–25 Mrd euróval (jobb években pedig 26–28 Mrd euróval) részesedik. A nagy gazdasági régiók közül Európa számít a legerősebb piaci szegmensnek.
Az elmúlt háromévi stagnálás és visszaesés után előreláthatólag 2017-ben újra növekedésnek indult a világ mezőgépipari termelése. A mértékadó adatok szerint (CEMA, VDMA) 2017-ben mintegy 4%-os bővülés lesz mérhető és ezzel a világtermelés volumene újból meghaladja majd a 100 Mrd eurót.
Az elmúlt évben 2,75 millió traktort állítottak elő világszerte, 19%-kal többet mint 2013-ban. A teljes növekedést Ázsia, ezen belül is Kína és India produkálta. A 24 LE-nél nagyobb motorteljesítményű, kéttengelyes traktorok mintegy háromnegyede az ázsiai régióban készült.
Számos kísérlet igazolja, hogy a növények meghálálják a vegetációs időszakban több lépcsőben kijuttatott N-hatóanyagú tápanyagokat. Ezért a szántóföldi növények talajelőkészítése során végzett alaptrágyázás alkalmával rendszerint a talajba keverik a lassúbb lebomlású foszfor (P2O5) és a kálium (K2O) hatóanyagok szinte teljes mennyiségét, míg a N-hatóanyagoknak csak kisebbik hányadát (20–40%-át).
A termőtalajok talajerő-visszapótlásában a legértékesebbek a biológiai eredetű szerves-, szilárd- és hígtrágyák, amelyekből sajnos csak kevés területre jut. Ennek oka az állatállomány és ezáltal, a keletkezett szerves trágyák csökkenése.
A nagy területen termelt szántóföldi növények vegyszeres gyomirtásához, a gomba- és rovarkártevők elleni védekezéshez, vagy a folyékony műtrágyákkal végzett helyspecifikus fejtrágyázásához, továbbá a fehérje- és olajnövényekre érésgyorsítók és desszikáló szerek kipermetezéséhez nélkülözhetetlenek, az évente többször bevetésre kerülő, nagy teljesítményű vontatott permetezők.
A motor a traktorok szíve, a legfontosabb szerkezeti egysége. A traktor a motorjának teljesítményét alakítja át vonóerővé, hajtási (TLT) és hidraulikus teljesítménnyé, amelyet képes a munkagépek üzemeltetésénél hasznosítani, azaz munkát végezni vele.
Az AGROTEC Magyarország Kft. öntözési csapata egy cikksorozat keretében szeretné bemutatni azokat a fontosabb témaköröket, melyek elengedhetetlenek egy öntözőrendszer kialakításakor. A módosított pályázati felhívás, mely 2020-ig ad lehetőséget a témában beruházni kívánók számára, sokakat elgondolkodtatott, hogy a termelés biztonságát és hatékonyságát növeljék a program keretében. A cikksorozatban azokat a főbb tényezőket, teendőket gyűjtöttük csokorba, melyek segítségével a kiírás adta lehetőséget kihasználva növelhetik a gazdák versenyképességüket.
A termelők többsége minimum egyszer feltette magának már azt a kérdést: Képes lennék-e a precíziós technológiát megvalósítani a saját gazdaságomban? Több tényező is gátat szabhat az elindulásban, több minden adhat okot halogatásra, vagy okozhatja a teljes elhatárolódást, akadályozva a technológia mielőbbi széles körben való elterjedését. Megkérdeztük a precíziós technológia hazai úttörőitől: Melyek a precíziós technológia hazai elterjedésének legfőbb gátjai? Melyek azok a kritikus pontok, amelyeken megfelelő szemlélettel át lehet lépni, s melyek azok, amelyek nem teszik lehetővé az elmozdulást a precíziós technológia irányába?
A precíziós gazdálkodás összetett rendszerében a talajművelés és tápanyagellátás optimalizálása, valamint fajtaválasztás és a növények igényeinek optimális kielégítése és hatékony védelme mellett a gépek nagy pontosságú munkavégzése, automatikus irányítása, optimális kiszolgálása és a termelékenység növelése játszik legfontosabb szerepet.
A jövő mezőgazdaságát az igények és lehetőségek összhangja jellemzi. A gazdálkodók jobb árakat, a társadalom tápanyaggazdag, ízletes élelmiszereket, a politikusok jobb élelmiszerbiztonságot, de ugyanakkor mindenki fenntartható környezetet szeretne.
Az előző lapszámunkban a profi gazdálkodók számára ajánlott, 4000 literes tartállyal szerelt, szinte mindent tudó permetezőgépek konstrukciós és működési sajátosságait mutattuk be. Folytatva a permetezőgépek értékelését újabb fejlesztési trendekre és a precíziós permetezés megoldási lehetőségeire kívánunk rávilágítani szélesebb perspektívában.
Cikksorozatunk második részében maga a víz kap főszerepet. A 2016-ban indult és 2020 augusztusáig (vagy a keretösszeg kimerüléséig) rendelkezésre álló pályázati lehetőség egyik és talán legkritikusabb eleme is. A magyarországi víztestek minősítése a közelmúltban megtörtént, és a vízkivételi hely besorolása meghatározó, mert az új beruházásoknál feltételként megjelenik a legalább jó minősítés mennyiségi szempontból.
A szemestermények betakarításában nélkülözhetetlen gabona arató-cséplő gépek a traktorok után a szántóföldi növénytermesztést folytató gazdaságok legfontosabb alapgépei.
A sorozat előző részében már említett energianyerés alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú szivattyúk alkalmazhatóak.
Cikksorozatunk utolsó részében az öntözőgépek kapják a főszerepet. A berendezések kiválasztása nagymértékben függ a már korábban taglalt feltételek teljesülésétől.
A sebességváltó a motor fordulatszámát és nyomatékát, a kívánt mértékben módosítva, közvetíti a járószerkezeti és a munkagépeket meghajtó TLT tengelyhajtásokhoz.
A talajok fizikai jellemzőinek, humusztartalmának, pH-jának, tápanyag-ellátottságának, vízgazdálkodásának, a szennyezési források ismerete nélkül számtalan hibát lehet elkövetni a talajhasználatnál, a vetésforgó kialakításánál, a tápanyag-gazdálkodásnál, vagy az öntözésnél egyaránt.
A melioráció fogalmát és azzal összefüggésben lévő tevékenységekre vonatkozó előírásokat a 34/2008 (III. 17.) FVM rendelet foglalja össze. E szerint a melioráció olyan a földhasználat szempontjából végzett tartós tevékenység, amely összhangban van a földhasználattal, a környezettel és természettel egyaránt.
Idén is dinamikusan alakul, akár 10 százalékkal is bővülhet a hazai mezőgépforgalom, a gazdálkodók gyorsan dolgozzák le a technológiai lemaradásokat is.
A vegyszeres védekezési eljárásoknál – a gyakorlat által megkövetelt – növényvédelmi alkalmazástechnika követelményeit (megfelelő fedés, egyenletes eloszlás, pontos adagolás, optimális penetráció stb.) biztosítanunk kell. A kijuttatás hatékonyságát alapvetően a végzett munka mérhető minősége határozza meg. Ezért a gépminősítésnél, minőségellenőrzésnél olyan adagolási, eloszlási paramétereket, munkaminőségi mutatókat, követelményeket veszünk figyelembe, melyektől függ a biológiai és a műszaki hatékonyság, és laboratóriumi vagy üzemi körülmények között egzakt módon mérhetők, ellenőrizhetők.
A DLG (Deutche Landwirtschafs Geselschaft – Német Mezőgazdasági Társaság) minden évben 700 német gazda megkérdezése alapján összeállítja az Imagebarométerét hét, a mezőgazdaság számára termelési inputokat értékesítő, vagy szolgáltatásokat nyújtó cégek, vállalkozások megítéléséről, minősítéséről.
A mezőgazdasági gépek piacát döntően a mezőgazdasági termelés növekedése, vagy csökkenése, ill. a farmjövedelmek alakulása befolyásolja a leginkább.
Az idén február 24. és 28. között kerül sor Párizsban a 78. SIMA (Paris, International Agribusiness Show) mezőgazdasági gépkiállításra, amely a kiállítók számát és méreteit tekintve Európában a harmadik legnagyobb kiállításnak számít.
A növényvédelmi műveletek során számos olyan tényező lép fel, amely a munka minőségét, a hatóanyag egyenletes és pontos kijuttatását befolyásolja még akkor is, ha a gép kifogástalan műszaki állapotban van, és gondosan beállították. Ilyenek többek között a haladási sebesség, a porlasztási nyomás, a szivattyú fordulatszámának ingadozása, amelyeket a terep-, talaj- és terhelési viszonyok változása okoz, a keverőszerkezet hibája, a szórófejek kopása.
A távérzékelést és a térinformatikát a mezőgazdaság számos területén lehet felhasználni. Ezek között kiemelt jelentőséggel bír a jelenleg a mezőgazdaság előtt álló kihívások miatt a precíziós gazdálkodás – foglalta össze a téma jelentőségét a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének (MTA ATK TAKI) két munkatársa az Agro Naplónak.
A permetezőgépek, mint minden berendezés, használatuk során kopásnak, elhasználódásnak vannak kitéve, rendszeres gondozásuk és karbantartásuk alapvető feltétele a gép üzembiztos működésének, hosszú élettartamának és a szakszerűen elvégzett, eredményes növényvédelemnek. A karbantartást nem csupán a gép napi használatakor kell elvégezni, a szezon végén a téli tárolással kapcsolatban is vannak teendők, a gépet az idénykezdés előtt fel kell készíteni, amit a védekezések megkezdése előtt legalább 3-4 héttel célszerű megkezdeni, és szükség van a gép időszakos ellenőrzésére is.
A klímaváltozás egyik hatása az éves természetes csapadék szélsőséges eloszlása, az aszályosabb időszakok gyakorisága és hosszabb kitolódása, az esetenkénti rövid idő alatt nagy intenzitású záporok lezúdulása és elfolyása.
A növényvédelem alapvető követelménye, hogy a hatóanyagot egyenletes eloszlásban, a biológiai hatás kifejtéséhez szükséges mennyiségben juttassa a kezelendő célfelületre. A hagyományos technológiáknál a kiszórt permetlé jelentős mennyisége azonban nem jut el a célfelületre. Szükség van olyan korszerű műszaki megoldásokra, melyekkel csökkenthetők a veszteségek, a vegyszerfelhasználás, növelhető a kezelés biológiai hatása, a környezet biztonsága. Ma már több lehetőség kínálkozik a vegyszertakarékos, környezetkímélő növényvédelemre.
A precíziós, helyspecifikus növényvédelmi eljárásokat ma már a hazai gyakorlat is a környezetkímélő, vegyszertakarékos technológiák egyik alapvető eszközeként értékeli, amely növeli a művelet végrehajtásának biztonságát és nagyobb gazdasági eredményt biztosít. A precíziós, helyspecifikus módszereknek elsősorban azokon a helyeken van jelentőségük, ahol a táblán belül heterogén vagy kismértékű a károsító szervezetek előfordulása.
Magyarország a második legnagyobb traktorpiaccal rendelkező ország Kelet-Európában Lengyelország után.
Jó kukoricatermés ígérkezik az idén. Szükség lesz a kombájnok átlagosnál nagyobb teljesítményére, hogy optimális időben, jó minőségben és alacsony veszteséggel kerüljön betakarításra az idei kukoricatermés.
Az elmúlt évben a világ hat legnagyobb piacvezető traktor- és mezőgazdasági gépgyártója konszernszinten +14,2%-kal, a mezőgép forgalmát tekintve pedig +10,9%-kal növelte az árbevételét az előző évhez képest.
A világ legnagyobb mezőgazdasági gépkiállításán és vásárán 2019. november 10. és 16. között 52 ország 2752 kiállítója mutatja be termékeit.
A Kverneland – a japán Kubota csoport tagja – a vállalat 140 éves évfordulója alkalmából Norvégiába szervezett gyárlátogatással egybekötött találkozót a szakma és a média képviselőinek, amelyen az Agro Napló is részt vett. A Kverneland-menedzsment a vállalat céljairól és eredményeiről beszélt, szakemberei pedig gépbemutató keretében a világ legnagyobb agrárgép-kiállítására, a hannoveri Agritechnicára készülő újdonságaikat mutatták be.
A nyár közepén a magyar újságíróknak – köztük az Agro Napló munkatársának is – és a nemzetközi sajtó más képviselőinek is bemutatták a Horsch Agritechnica újdonságait a cég két bajorországi telephelyén, az Isar menti Landauban és Schwandorfban az AXIÁL Kft. – a Horsch gépek és berendezések magyar forgalmazója – közreműködésével.
Bemutatták a sajtó képviselőinek a CLAAS újdonságait – az aratás idején – Franciaországban. Az ország közepén, Nourray-ban, a Cherrier’s Farmon, Villemarchais-ban vonultatták fel a szervezők a CLAAS Csoport legfrissebb fejlesztéseit. A magyar újságírók az Axiál Kft. – a CLAAS kombájnok magyar forgalmazója – közreműködésével vettek részt az eseményen.
Méretét, a kiállítók és a látogatók számát tekintve is a világ legnagyobb nemzetközi mezőgépészeti seregszemléje, a kétévenként Hannoverben megrendezésre kerülő Agritechnica. Az idei kiállításra 2820 kiállító hozta el újdonságait, amelyeknek 62 %-a külföldi kiállító volt, akik 53 országból érkeztek Hannoverbe.
Az elmúlt évben 12 gyártónak 17 traktora volt versenyben négy (szántóföldi, farmmindenes, speciális és fenntartható) kategóriában. A Fendt és a New Holland traktorok három-három, a Valtra traktorai két kategóriában versenyeztek. A finalista traktorok között a Case IH, a Carraro Tractors, a CLAAS, a Kubota, a Massey Ferguson, a McCormick, a Same, a Steyr, és a Rigitrac egy-egy traktorral szerepelt.
Több traktorgyár állított ki új fejlesztésű traktorokat és traktorszériákat. Ezeknél az új innovációkat a tisztább, környezetbarátabb motorok, az alternatív automatizálható vagy fokozat nélküli sebességváltók, erősebb hidraulikus rendszerek, új, fejlettebb, kezelőbarát fedélzeti elektronikák, terminálok és monitorok, új generációs ISOBUS (III és IV), magasabb vezetési komfort, a traktor és munkagépek kapcsolódását, ill. a munkavégzést segítő megoldások találhatók.
A termesztéstechnológia kiemelten fontos tényezője a gyomirtás, melynek sikeréhez rendelkezésünkre állnak fejlett herbicidek. Ezek helyes felhasználásának feltétele nem csak a célszervezet megfelelő élettani állapota és az időjárási körülmények, de biztosítanunk kell a célfelület megfelelő fedettségét úgy, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak is megfeleljünk.
A traktorok vezetőfülkéje az a munkahelyi környezet, ahol a jármű vezetőjének akár naponta – ha megszakításokkal is – 8-12 órát is el kell töltenie. Nem mindegy tehát, hogy milyen körülmények között és fáradság mellett végzi a munkáját.
A szakszerű gyomirtó védekezéshez napjainkban többféle technológia, fejlett kémiai és mechanikai módszerek állnak rendelkezésünkre. Az integrált növényvédelem elterjedésével ezeket az eljárásokat kombináltan célszerű alkalmazni, a technikai fejlesztések révén pedig nagymértékben javítható a munka minősége, a növényvédelem eredményessége és csökkenthető a vegyszerfelhasználás, a környezet terhelése.
Január 24-én, pénteken tartották meg a Mezőgépgyártásunk sikeres korszakai és jövőbeni esélyei című konferenciát az AGROmashEXPO rendezvényen. A Gépipari Tudományos egyesület Mezőgépipari Szakosztálya szervezésében megvalósuló szakmai eseményen a magyar gépgyártás legjobbjai is jelen voltak, ezen adták át „Az év magyar mezőgépe 2020” díjat. Az összesen 39 hazai mezőgépfejlesztésből kiválasztott első három helyezett az Omikron Kft., a Busa Bt. és a CLAAS Hungária Kft. megoldása lett.
A gyomirtási műveletek hatékonyságának, környezeti biztonságának növeléséhez elengedhetetlen a műszaki eljárások továbbfejlesztése, új technikák bevezetése, melyekkel csökkenthetők a veszteségek, biztosítható a célfelület jobb és egyenletesebb fedése. A munkaminőség javítását, vegyszer-megtakarítást tesznek lehetővé a helyspecifikus-, pont- és foltkezelési módszerek, amelyek elsősorban a precíziós gyomszabályozási eljárások kutatásának eredményeként jöttek létre.
A traktorok a mezőgazdaság alapvető energiaszolgáltatói. Motorteljesítményük egy részét a munkagépek vontatására használják fel, másik része a munkagépek meghajtására fordítódik, míg egy kisebb részük a hidraulikus- és szervo rendszereket tartja működésben, ill. saját maguk mozgásban tartására (önvontatásra) kerül felhasználásra.
A korábbi évtizedekben a mezőgazdasági rakodógép-beruházásoknál a könnyebb kivitelű összkerék-kormányzású, nagy gémkinyúlással rendelkező, teleszkópos rakodógépek játszották a főszerepet, amelyekkel a nagy magasságú rakodási műveleteket (pl. bálarakodást) is el lehetett végezni. Kisebb figyelmet kaptak a teleszkópos rakodóknál nagyobb teljesítményre alkalmas, többnyire csuklós kormányzású univerzális homlokrakodók.
Európában a mezőgazdasági rakodási munkák nagyobbik részét a traktoros homlokrakodók végzik. A családi kisgazdaságok szinte mindegyikében megtalálhatók ezek a sokoldalúan használható, univerzális rakodó eszközök.
Az elmúlt években gyorsan terjednek a tarlóhántásban és -ápolásban a szántóföldi kultivátorok és különféle mulcskezelő elemekkel kombinált mulcskultivátorok, amelyeknél a fő munkavégző szervek azonban szintén a kultivátorkapák.
A hagyományos V és X elrendezésű könnyű- és nehéz tárcsás boronák Észak-Amerikából terjedtek el az 1900-as évek második felében és gyorsan eluralták a tarlóhántási technológiákat.
A magyarországi precíziós mezőgazdaság adatoldalú, gyakorlati termelést elősegítő megközelítését bemutató cikksorozatunk kilencedik részében a napraforgó és a kukorica betakarításáról, valamint a hozammérés helyes alkalmazásának tapasztalatairól kérdeztünk meg egy nyugaton és egy keleten található gazdaság vezetőjét.
Idén először teljesen az online térbe költözött az Év Traktora díjak átadása. A december 18-i eseményen a Massey Ferguson, a Valtra, a Fendt, és a CLAAS traktormárkák egy-egy modellje diadalmaskodott.
A megszokott rend szerint ismét jelentkezünk a cikksorozatunk harmadik részével. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlati kihívásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
Cikksorozatunk negyedik részében a cél a gazdák szezonnak megfelelő tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlati kihívásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.
Havonta jelentkező cikksorozatunk ötödik részében a távérzékelés és a monitoring fontosságát emeltük ki a mezőgazdasági gyakorlat szempontjából. A drónok és a műholdak által készített felvételek felhasználási lehetőségeiről érdeklődtünk a témában járatos agrárszakemberektől. Az anyagok elkészítésekor elsősorban a szántóföldi kihívásokra és megoldásokra összpontosítottunk, arra törekedve, hogy új ismereteket és összefüggéseket mutathassunk be az olvasóknak.
A kétévenként Bolognában megrendezett EIMA International mezőgazdasági gépkiállításon 1986 óta díjazzák a kiemelkedő innovációkat. A soron következő EIMA-t 2020 novemberében kellett volna megtartani, amelyet a Covid–19 hiúsított meg.
Havi cikksorozatunk hatodik részében a műholdas távérzékelés és a térinformatika gyakorlati fontosságát mutatjuk be. A világűrből készített felvételek olyan adatokat és információkat adnak a termelőknek, amivel komoly előnyt szerezhetnek a gazdálkodás során.
Lemken OptiStone 2D-s kitérést lehetővé tevő hidraulikus ekefej-biztosítás Két új középnehéz univerzális modellel bővítette a traktorkínálatát a Deutz-Fahr
A precíziós mezőgazdaság adatoldalú megközelítését bemutató cikksorozatunk hetedik részében a betakarításkor végzett adatgyűjtésről, valamint a pontos hozammérés fontosságáról beszélgettünk a témában jártas szakemberekkel.
A magyarországi precíziós mezőgazdaság adatoldalú megközelítését bemutató cikksorozatunk nyolcadik részében a vízgazdálkodás, a talajelőkészítés, valamint a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés jelentőségéről beszélgettünk a témában tapasztalt szakemberekkel.
Ugyan az Agritechnica 2022 kiállítást a bizonytalan járványhelyzet miatt nem rendezik meg, az innovációs díjakat azért kiosztották. A szakmai zsűri 1 arany- és 16 ezüstérmet osztott ki.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának második részében arról írunk, hogyan törekedtek a menedzsmentzóna lehatárolás hibáinak kijavítására a Balatonhoz közeli földeken.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának harmadik, áprilisi részében az adatalapú döntéshozatalról, egy kimagaslóan termő almaültetvényről és a növények tápanyagigényének legjobban megfelelő megoldásokról írtunk.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának ötödik, júniusi részében a kalászosok helyspecifikus növényvédelme és tápanyag-utánpótlása a téma. Az Alsódobszán gazdálkodó Bűdi Károllyal beszélgettünk a náluk bevált technológiákról.
Gépbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatót tartott a Kverneland az olaszországi Ravenna mellett, ahova az Agro Napló is hivatalos volt. Tíz esztendeje van a Kverneland a Kubota tulajdonában, a cég a világ 3. legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójaként hozza azokat az előnyöket, amelyeket pozíciójából adódóan képes biztosítani, úgy, mint a folyamatos termékfejlesztéseket, a smart farming innovációkat, vagy az erőgépek és munkagépek egy rendszerként való kezelésének lehetőségét.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának hetedik, augusztusi részében a hozammérés, valamint a betakarítás adatait figyelembe vevő és felhasználó gazdálkodás gyakorlatról írunk részletesebben. Letenyén, a magyar-horvát határnál végeznek minőségi munkát a helyspecifikus gazdálkodás eszközeit jól felhasználva.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának nyolcadik, szeptemberi részében az adatalapú állattenyésztés technológiáját néztük meg részletesebben egy különleges, robotizált tejtermelő gazdaság működésénél, Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának kilencedik, októberi részében az adatalapú okszerű kukoricatermelés gyakorlatát néztük meg részletesebben Pest megyében.
Miskolctól alig húsz kilométerre fekszik Léh, a Cserehát délkeleti része, évmilliók óta hullámba merevedett világ. Itt gazdálkodik 2300 hektáron az Abaúji Charolais Kft. családi cég, földjeik több, mint a kétharmada saját tulajdon, Szikszótól egészen a szlovák határig húzódnak. Nagyüzemi táblákat igyekeztek kialakítani, átlagos méretük negyven hektár körüli, van közöttük három, illetve 103 hektáros is. Hagyományos a vetésszerkezet, általában 400–420 hektár a repce, 400–450 a napraforgó, 400 hektár körül van a búza, az árpa 300 hektár, és kukoricából ugyanannyi.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának tizenegyedik, decemberi részében Debrecenbe látogatunk, hogy bemutassuk a Debreceni Egyetem Precíziós mezőgazdasági szakmérnöki képzését, valamint beszámoljunk az ottani, a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról. Természetesen a drónokról és a kísérletekről is beszélgettünk a három szakemberrel.
Az idei aktuálisan magas Aflatoxin-fertőzési adatok miatt a CHH Műszaki KFT figyelmünkbe ajánlja a toxincsökkentési megoldásait. A gomba által termelt toxinok az emésztőszerv- és a szaporítószerv-rendszerben is kárt okozhatnak, így mind az állati takarmány, mind az emberi élelmezésre szánt kukorica termesztése és feldolgozása során határérték alá kell szorítani a gombák által termelt toxin szintjét. A magtisztító, osztályozógép-vásárlás az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás.
Egyre enyhébb a tél. Az idén a repcében már január első napjaiban kellett a rovarokkal szemben védekezni, és már az ősszel is 2-3 alkalommal. A növényvédő szer használata a klíma felmelegedéssel együtt nő, nőni fog. A politika meg éppen ezzel szemben csökkenteni szeretné a kijuttatott szer mennyiségét, ami egyik oldalról meg is érthető, egészségesebb, vegyszermentes növényt szeretnének az asztalokon látni.
Sok múlik a tavaszi magágykészítésen, különösen az egyre extrémebb években: sok költséget foghatunk meg egy több műveletet nagy szélességben, jó fogyasztás mellett kombináló kompaktorral. Ráadásul, ha idén is enyhén csapadékhiányos telet követ száraz tavasz, akkor minden csepp megőrzött talajnedvesség számítani fog – ehhez pedig precízen szabályozható, gyors kompaktor kell, ami csak a szükséges mélységben és mértékben bolygatja a talajt, majd gyorsan lezárja annak felszínét.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának első részében az agrotechnológia alapját adó mezőgazdasági gépek világába látogatunk el több, tapasztalt, a gépészetben jártas szakembert megkérdezve, hogy a helyspecifikus gazdálkodást támogató agrárdigitalizációs és adatalapú megoldásokról beszélgessünk.
A New Holland 80–140 LE közötti T5 géppalettájának utóbbi időkben mutatott töretlen fejlődését vizsgálva kijelenthetjük, hogy ez a traktorszegmens hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány évben. A korábban megszokott mechanikus PowerShuttle, Electro Command váltók mellett megjelentek a kínálatban a Dynamic és Auto Command váltókkal szerelt kivitelek, elérhetővé vált a rugózott kabin mellett a rugózott első híd és számos olyan elektromos és hidraulikus rendszert érintő opció, ami korábban csak az úgymond „nagytestvérekhez” volt rendelhető.
Mostoha viszonyok között él Zalában Csordás János, de Landini traktorjainak korántsem mostohagyerek sorsa jut, hozzáértően, szeretettel gondozza mindhármat. Megtudjuk tőle, hogy igenis lehet több a kevesebb.
Sajtótájékoztatón jelentette be az AGROTEC Magyarország Kft. a legújabb agrárdigitalizációs fejlesztését. A cég ügyvezetője, Illés Zoltán, valamint Fodor Krisztián főmérnök beszélt a részletekről a Budapesten tartott AGROmashEXPO és AgrárgépShow kiállítás helyszínén.
Az „Ezért kincs az agráradat” sorozatunk mentora Dr. habil. Milics Gábor. A szakember a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és a Digitális Agrárakadémia egyik szakmai vezetője. A 24. részben az adatalapú technológia kiemelten fontos részét adó térinformatikai, távérzékelési és agrárdigitalizációs gyakorlatokról beszélgettünk vele bővebben.
Katasztrófa vagy esély a folytatásra? A Békés megyében gazdálkodó Kiscsákói Kft. ügyvezetője, dr. Makó Attila szerint 2022-ben a választóvonalat az öntözőrendszer telepítés jelentette Orosháza térségében.
Egyre több helyen lehet olvasni, hogy a termőtalajok mennyire le vannak romolva. Amennyiben a romlás, rombolás tovább folytatódik, akkor belátható időn belül egyre nehezebb lesz „normális” terméshozamokat elérni. El kell kezdeni a talajokkal, mint kinccsel foglalkozni, és szerencsére van olyan technológia, amivel a földet vissza lehet építeni.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának negyedik részében a bogyós gyümölcsök termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről Nógrád megyében. Egy fontos kezdeményezésről számolunk be és megnézzük, milyen lehetőségek vannak a drónhasználatban, a nemesítésben és a digitalizációban.
Megugrott takarmányárak és béraratási költségek, csak néhány napig ideális terményállapot, hogy mennyiségre, fogyaszthatóságra és takarmányértékre egyaránt hibátlan zöldárut kapjanak a tejelő szarvasmarhák. Az állatok egészsége és a tejhozam szempontjából kulcsfontosságú zöldtakarmány-előállítás egyre égetőbb probléma a magyar gazdálkodóknak. Kivétel, ha beruháznak egy újgenerációs New Holland FR Forage Cruiser silózógépbe.
A talajművelés a tarlóhántással a kombájn mögött kezdődik, mármint azoknak, akik egyáltalán talajt művelnek. A NoTill-ben nem csinálunk semmit, csak vetünk, vetünk és aratunk. Azért ez sem ennyire egyszerű, de erről majd később.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának ötödik részében a burgonya és a takarmánynövények termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről Komárom-Esztergom vármegyében.
A zord időjárás sem szegte a kedvét a közel háromezer látogatónak a Fliegl Abda Kft. 30 éves jubileumi találkozóján, amelyet Abdán rendeztek május közepén. A rendezvényt megtisztelte id. Josef Fliegl, aki 1975-ben alapította a gépgyárat a németországi Kastlban. Kezdetben a vállalkozás billenős és tartálykocsik gyártásával foglalkozott, a ’80-as években Németország és Ausztria jelentették a fő piacot számára. Napjaink mérlege: 12 gyár világszerte, 9 saját értékesítő központ és 380 viszonteladó partner.
Az ország egyik felén annyi a víz, hogy már nagyon sokan vízilótenyésztésen gondolkodnak, a másik felében pedig alig-alig esett valami, így az öntözésen is el lehet gondolkodni. Egy hét alatt soknak mondható csapadék jött le, és főleg ott, ahol áll a táblákon. Az is érdekes, és kiderül beszélgetésekből, hogy aki több éve takarónövényt is termel, sokkal jobb a helyzet, be tudja venni a csapadékot a talaj. Azt is látni, hogy aki túlműveli a talajokat, ott bizony sokkal hamarabb megállt a víz a felszínen.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának hatodik részében a gépkereskedelemmel, szervizzel és a kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó Valkon Kft. ügyvezetőjével, Kecskeméti Sándorral beszélgettünk az adatalapú gazdálkodás gyakorlatáról és lehetőségeiről.
Növényeket próbáló „tavaszi tél”, leszorított gabonaárak, megugrott inputanyagköltségek. Nem kérdés a nyereség megőrzéséhez minden gazdaságban fejleszteni kell. A gyakorlott gazdák szerint azonban, ha szeretnénk elkerülni még nagyobb kitettséget, akkor kísérletezés helyett most érdemes bejáratott megoldásokat választani. Közéjük tartozik az 1500 hektáron gazdálkodó Bagi Tamás is, aki szerint a hatékonyságnöveléshez nincs jobb, mint az Axial Flow kombájnok briliáns egyszerűsége.
Magyarországon is bemutatkozott a HARDI AEON CenturaLine vontatott permetezőgép, egy 4200/30 Delta Force szórókeretes, SmartCom fejlesztésekkel ellátott változatot néztünk meg közelebbről.
Az időjárás olyan, amilyen. Mindig van olyan, akinek jó és olyan, akinek nem. Az elmúlt kb. 20 évben mindig arról beszéltünk, hogy próbáljuk megőrizni a vizet a talajban. Sok helyen süket fülekre talált, volt azonban olyan termelő is, aki elindult a mulcsos talajművelés útján és a sok tapasztalattal már messze jár.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának hetedik részében egy Ausztriában dolgozó kutató fizikussal beszélgetünk. Dr. Katona László frissen végzett óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnökként irányítja a Babarc központú családi gazdaságuk digitális átállását.
A sokat mondott és néha csak megmosolygott mese igaznak tűnik. A talajban a vízzel kell valamit kezdeni. Az intenzív talajművelést olyan szempontból kell áttekinteni, hogy csakis a minimális szükségletre kell szűkíteni, a másik oldalon meg a lehulló csapadék minél nagyobb hányadát valahogy helyben kellene tartani, levezetni a talajba.
Minden eszközünk sikeres, hosszú távú üzemeltetésének kulcsa a megfelelő üzem közbeni és szezonvégi karbantartás. Nem kivételek ezek közül a permeteződrónok sem.
Az Ezért kincs az agráradat cikksorozatunk a 30. kiadásához érkezett. Az alkalomra különleges tartalommal készültünk: a precíziós gazdálkodás két legnagyobb nemzetközi tudományos konferenciájáról számolunk be a helyszíneken tapasztaltak alapján. Köszönjük a harminc alkalommal érkező figyelmet, a közreműködést és a beszélgetéseket, jó olvasást kívánunk!
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának kilencedik részében Dr. Vona Viktóriával, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetőjével beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről.
Kisebb ráfordítással plusz teljesítményre képes eszközök – egyszerű jelmondat, ami mögé a német Amazone mezőgazdasági gépek gyártója mára 4 országban több mint 2000 munkatársat mozgató sikertörténetet tudott építeni. A titok, hogy az extrák köre a műtrágyaszórók és vontatott szántóföldi permetezők úttörőjének számító márkánál évről évre egyre bővül. A hegesztési élek nélkül kialakított műtrágyatartályoktól a precíz és gyors szemenkénti vetőmag-lehelyezést segítő automatikus maglesodró állításon át a fúvókaszintű szakaszolást biztosító növényvédelmi megoldások következtek – hogy a németes precizitás most a mezőgazdasági szoftverek világába is megérkezzen.
Kétnapos szakmai programot szervezett a HORSCH Németország déli részén, Bajorországban, Deggendorf és Landau városok térségében. A talajművelő eszközöket, vetőgépeket és permetezőgépeket gyártó vállalkozás komoly kínálatot mutatott be a német és a magyar média munkatársainak, rengeteg újdonságot láthattunk. Az AXIÁL Kft. meghívására az Agro Napló is részt vett a rendezvényen.
Az Ezért kincs az agráradat cikksorozatunk 32. részében a Fejér vármegyei Martonvásárra látogatunk. A Marton Genetics-Elitmag Kft. ügyvezető igazgatója, Sándorfy András beszélt növénynemesítésről, adatgyűjtésről és -elemzésről, digitalizációról, Közép-Ázsiáról és a génszerkesztés lehetőségeiről.
Átfogó szakmai programot és gépbemutatót szervezett a LEMKEN a franciaországi gyárában, ahol a mechanikus és a vegyszeres gyomkezelési technológiában elért fejlesztéseket ismertették a szakemberek. A német anyacég ezúttal a Loire folyó völgyében, Loiret megyében, Orléans városa mellett fogadta az európai agrármédia képviselőit az újdonságokkal. A különleges bemutatósorozatra az Agro Napló is meghívást kapott, így ellátogattunk a Boigny-sur-Bionne szélén található üzembe.
A talajkímélő talajművelést nevezhetjük víztakarékos talajművelésnek is. A minimális ill. mulcsos talajművelés és a rotációs NoTill között nagyon kis különbségek vannak. Úgy látni, hogy ez utóbbi lesz az egyik aranyút.
Gépbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatóra hívta az újságírókat a Kverneland a németországi Bad Sassendorfba, ahol bemutatták a hannoveri Agritechnica kiállításra készülő újdonságokat. A Kubota-tulajdonban lévő vállalat a fenntartható, illetve az erőtakarékos gazdálkodást támogató megoldásokra koncentrált. A németországi gépbemutatón több újdonságot is megnéztünk.
Az élelmiszer-termelés hatékonysága kulcsfontosságú a jövő szempontjából, különösen a növekvő népesség és a környezetvédelmi aggodalmak közepette. A Hardi AEON egy újgenerációs permetezőgép, mely a lean farming elveit követve jött létre. Ez a gép a legújabb technológia és automatizálási megoldások csúcsát képviseli, lehetővé téve a gazdáknak a termelékenység növelését és a pazarlás minimalizálását, miközben választ ad az éghajlatváltozás kihívásaira.
Az Ezért kincs az agráradat cikksorozatunk 33. részében Győr-Moson-Sopron vármegyébe, Mosonmagyaróvárra tettünk látogatást. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar új vezetőjével, Dr. Tóth Tamás megbízott dékánnal beszélgettünk a digitalizációról, a Smart Farm tangazdaságról, az agrár- és az élelmiszeripari képzésről, a kutatásokról, valamint a fejlesztésekről.
LEMORZSOLÓDVA…
