Partnereink hírei > X 2020.07.01.
Győrszemerén mertek nagyot álmodni! – Tojástermelés szabadtartásban

Június heteiben megkezdődött a Fuchs Tojás Kft. európai szinten is egyedülállónak számító szabadtartásos tojótelepének betelepítése.
Június heteiben megkezdődött a Fuchs Tojás Kft. európai szinten is egyedülállónak számító szabadtartásos tojótelepének betelepítése.
A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Intézeti Tanszéke tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a 2019. szeptember 13-án, pénteken megrendezésre kerülő 19. NEMZETKÖZI TAKARMÁNYOZÁSI SZIMPÓZIUMÁRA.
Jelentkezzen telepével az UBM Csoport referencia-kampányára, próbálja ki Weanking termékeinket!
A Noack Magyarország Kft. szakmai rendezvényei március 27-én Somlóvásárhelyen és március 28-án Lajosmizsén. A fókusztémák: toxin terhelés, oxidatív stressz, takarmány higiénia, hőstressz.
A Solum Mezőgazdasági, Ipari és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság és az Adexgo Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság közös (mint Konzorcium) projektje 2018. augusztus 31-én zárult. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg.
Mikotoxinokkal kapcsolatos szakmai konferenciát rendezett 2018. április 25-én Budaörsön a Romer Labs® Diagnostic GmbH és a BIOMIN Magyarország Kft.
A BIOMIN Magyarország Kft. tisztelettel meghívja Önt és munkatársait a BIOMIN Baromfi Fórum rendezvényére, melynek témája: “Egészséges bélrendszer - egészséges baromfi – magasabb profit”.
Jubilál, 25. alkalommal nyitja kapuit az ország legrangosabb állattenyésztési kiállítása, a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. Az UBM márkaneve jól cseng ezen a sokadalmon is. Hasznos, érdekes, különleges termékajánlatainkkal, információkkal várjuk Partnereinket, az érdeklődőket.
Az I. Magyar Rovaripari Konferencia során kiderült, a rovarok felhasználhatósága elképzelhető mind a takarmányozásban, mind pedig az élelmiszeriparban, köszönhetően előnyös összetételüknek és fenntartható tenyésztésüknek – számolt be a nak.hu.
A magyar mezőgazdasági vállalatok az elmúlt időszakban bővítették oroszországi jelenlétüket, és további magyar cégek befektetéseinek és projektjeinek megvalósulására is számítani lehet – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, amikor hivatalában fogadta Alekszej Vasziljevics Gorgyejevet, az Oroszországi Föderáció Voronyezsi terület kormányzóját.
A mai sertéshús árak mellett nem mindegy, hogy milyen fajlagos takarmányozási költségekkel kell számolnunk a sertéshústermelés során. Mivel a gazdaságos termelés kulcsa a sertések megfelelő takarmányfelvétele, bélrendszerük egészsége és a megfelelő emésztésük, ezért ezeket a folyamatokat mindenképp támogatnunk kell.
2015. november 12-én tartotta Kecskeméten, hagyományos takarmányozási konferenciáját a Panadditív Kft. A vendégeket Nagy Ádám ügyvezető köszöntötte, s felhívta a figyelmet, hogy számos külföldi előadó is megtisztelte a rendezvényt, akik az új termékek bevezetését, további megismertetését végzik.
Idén novemberben tartotta Kecskeméten IV. silókonferenciáját a Limagrain Animal Nutrition a TIMAC Agro Hungária Kft.-vel karöltve. A rendezvény hagyománya szerint szakértők értékelik az idei silókukorica hozamokat, a betakarított szilázsok minőségét. Az idén különösen fontos a tejpiaci kilátások értékelése és a tenyésztés előtt álló lehetőségek megismerése.
A vas megyei Szelestén átadták Magyarország egyik legmodernebb mezőgazdasági fejlesztését. A pilisvörösvári székhelyű UBM Csoport közel 1 milliárdos beruházása mától a régió legnagyobb kapacitású és legkorszerűbb takarmánygyáraként működik: 4 állatfaj számára összesen 40 féle takarmányt tud keverni, óránkénti teljesítménye 30 tonna. A Dunántúl legmodernebb takarmánykeverője éves szinten 168 ezer tonna takarmány előállítására képes, színvonala megfelel a QS akkreditált minőségbiztosítási rendszernek.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kara, az Állattudományi Intézet Takarmányozástani Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága ünnepi tudományos ülést tartott Mosonmagyaróváron, 2015. szeptember 10-én, Prof. Dr. Dr. H.C. Schmidt János, a MTA rendes tagja 80. születésnapja tiszteletére.
A BIOMIN a sertések takarmányaiban előforduló mikotoxinok elleni küzdelemben már eddig is úttörőnek számított, mivel hatékonyan tudta kezelni mind a köthető (aflatoxin, ergot alkaloidok), mind a kevésbé köthető mikotoxinokat (trichotecének, zearalenon, ochratoxin) és az általuk okozott kedvezőtlen hatásokat. Azonban most új távlatokat nyitott az új fumonizin bontó enzimünk (FUMzyme®) bevezetése, amely a legújabb termékünknek, a Mycofix® Plus 5.E-nek az egyik alapösszetevője.
Az elmúlt időszakban a hazai és a külföldi haszonállattartásban számos takarmány-adalékanyag került kereskedelmi forgalomba, amelyek – többek között – növelhetik a felvett takarmány mennyiségét, kedvező hatással lehetnek a táplálóanyagok lebontására és azok emészthetőségére, valamint a hasznos mikroflórára az állatok emésztőcsatornájában.
Az utóbbi évek szeszélyes időjárása és a kizárólag kukorica és lucerna bázisú tömegtakarmányozási gyakorlat sok helyen nehéz feladat elé állította a szarvasmarhatartó telepek sokaságát.
Az étrend, az elhelyezés és a környezeti feltételek megváltozása, valamint az ellés körüli időszak mind-mind olyan stresszfaktor a kocák számára, amely befolyásolja a bél egészségi állapotát és jelentős hatást gyakorol az állatok immunrendszerére is. Ez végül a takarmányfelvétel csökkenéséhez, rossz emésztéshez és rosszabb takarmányhasznosuláshoz vezet.
Interjú Matthias Krönnel, a Duna Szója Összefogás vezetőjével
Juhászaink évente mintegy 620 ezer bárányt kínálnak fel eladásra, amelynek 99 százaléka élőállatként hagyja el az országot. A bárányok 45 százaléka húsvét előtt születik, 35 százaléka augusztusra, 20-25 százaléka decemberre. Az árak éppen fordítva alakulnak, az év második felében folyamatosan csökken a báránykínálat, ám emelkednek az árak.
Melasz: a cukorgyártás során keletkező végszörp használati értékét több mint 43%-os cukortartalma adja. Takarmányozásban való széles körű felhasználását nehéz kezelhetősége, valamint cukortartalmának bizonytalan meghatározása nehezítheti.
Fontos kérdésekre keressük a választ!
Növénytermesztés, állattenyésztés, keveréktakarmány- és full-fat szója gyártás, sörárpa és szójabab integráció, logisztikai megoldások. Ezek a 2014. évben Business Superbrands díjat elnyert Galldorf Zrt. vezetésével működő cégek tevékenységei, melyekre a tulajdonosok és a cégcsoport munkatársai is büszkék lehetnek.
Növénytermesztés, állattenyésztés, keveréktakarmány- és full-fat szója gyártás, sörárpa és szójabab integráció, logisztikai megoldások. Ezek a 2014. évben Business Superbrands díjat elnyert Galldorf Zrt. vezetésével működő cégek tevékenységei, melyekre a tulajdonosok és a cégcsoport munkatársai is büszkék lehetnek.
A hatékony sertéshústermeléshez egészséges emésztőrendszerrel rendelkező állatok szükségesek. A hibás takarmányozás vagy fertőzések okozta emésztési rendellenességek azonnal negatív irányban befolyásolják a sertéseket.
Az évente megrendezett partnertalálkozók fontos részét képezik a Bábolna Takarmány életének. Nem csak azért, mert itt és ez alkalommal gyűlnek össze a cég és a szakma döntéshozói, de a partnerkapcsolatok ápolásában is kiemelt esemény a Szakma Napja. Idén a rendezők a „Határ a csillagos ég!” alcímben határozták meg az esemény tematikáját. Az eseményre a rusztikus Geréby Kúriában került sor.
Berki Gyuláék nem tétlenkednek – jó pár hete a silódepóban van már a betakarított rozs. Ráadásul első osztályú termény. Az idei év nagyon jól sikerült – tudtuk meg a gazdától, ehhez azonban megfelelő gép is kellett, amiről Ádám Jenő gondoskodott. Velük beszélgettünk takarmányozásról, betakarításról, szakértelemről és az állattartás alapjairól, és persze a ReCon 300 típusú gépről.
Amikor a lap Főszerkesztője felkért arra, hogy az Agro Napló „Szójaoskola 2014” sorozatához – írjak bevezető sorokat, úgy véltem, hogy nem lesz nehéz dolgom. Szójáról napokig lehet beszélni, írni pedig akár egy életen át is lehet, még Magyarországon is. Nem kell mást tennem, mint mesélni a szója eredetéről, származásáról, fontosságáról az emberi táplálkozásban, jelentőségéről a takarmányozásban és arról, hogy szójából (és alkotóiból) több száz féle terméket készítenek. Aztán arról is írok, hogy nincs a földtekén még egy olyan növény, amely hozzá hasonló területnövekedéssel dicsekedhetne, már ha egy növény dicsekedni tudna. Amikor eddig jutottam, eszembe ötlött, hiszen ezt a történetet az imént fejeztem be és itt következik a felvezetés után.
A mai nagy hús- és tejtermelésű tehenészetek takarmányozással szemben megnövekedett igényeit csak termeléssel arányos takarmányozással tudjuk korrektül kielégíteni. Ez viszont nemcsak optimális tömegű, hanem optimális összetételű és keverésű adagok előállítását is megköveteli. Az állatoknak szénából, erjesztett tömegtakarmányokból, abraktakarmányokból, melléktermékekből, koncentrátumokból, premixekből komplett TMR takarmánykeveréket állítunk elő. Ehhez a tömegtakarmány-szilázsokon kívül a szálas és bálázott szénákat, valamint szenázsokat is tökéletesen kell felaprítanunk, majd a betárolás és keverés műveletét a komponensek arányának megfelelően kell végrehajtanunk. A komponensek összetétel szerinti beadagolása a takarmányadagok tömegének pontos bemérését is szükségessé tette.
A gazdasági állataink takarmányozására a gazdák rendszerint kellő hangsúlyt fektetnek, de a takarmánynál 2-3-szor nagyobb mennyiségben fogyasztott ivóvízről gyakran megfeledkeznek. Az itatásra szánt víz gyakran a telep saját kútjából származik. A kutak jelentős hányada azonban mikrobiológiailag és kémiailag is „terhelt”, ami egyrészt állategészségügyi kockázatot jelent, másfelől az ivóvízrendszer elemeinek (pl. az itatószelepek) meghibásodását okozhatja.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében 2013. július 8-án rendeztek konferenciát a bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználhatóságáról a VM Darányi Ignác termében.
Április 25-én – üzemlátogatás keretében – Dabason a szarvasmarhatartó, június 8-án a rusztikus hangulatot árasztó, kitûnõ tanácskozási feltételeket kínáló kerekegyházi Varga-tanyán a baromfitartó partnereinknek ajánlottuk a gondolatcserét.
A tejelõ szarvasmarha-tartásban a takarmányok nagy változékonysága egy nehéz és felelõsségteljes feladatot ad, amellyel nap mint nap szembe kell nézni a szakembereknek. Ahhoz, hogy az állományunk megfelelõ szinten termeljen úgy, hogy az ne menjen az egészségi állapotuk rovására, elengedhetetlen a tehenek által etetett takarmánykeverék folyamatos ellenõrzése.
Az õszi káposztarepce legfontosabb tavaszi kártevõje a repcefénybogár (Meligethes aeneus). Tavasszal célszerû több védekezést is beiktatnunk ellene, hogy megelõzzük a tetemes veszteséget. Fokozott kártételére azokban az években feltétlenül számíthatunk, amikor kedvezõtlen telelés után elhúzódó tavasz következik. Ha elõjövetelekor a repce már virágzik, akkor a kártétel nem jelentõs, de ha még bimbós, akkor hatalmas kárt okozhat, a terméskiesés elérheti akár a 30-40 százalékot is. Márpedig napjainkban a repce ugyancsak megbecsült és jó áron értékesíthetõ növény, ezért minden kilót érdemes megmenteni.
Nagy örömmel értesítjük tisztelt partnereinket, és a szarvasmarha-ágazat szereplõit, hogy a Sano, a modern takarmányozás szakértõje és a Mayer Gépgyártó Vállalat, a Siloking takarmánykeverõ- kiosztó kocsik gyártója és egyben a modern takarmányozási technológia képviselõje magyarországi együttmûködését tovább erõsítette!
Az Alltech Európai Elõadó Körútjának elõadásai középpontjában a népességrobbanásra való felkészülés állt. A 120 országban jelenlévõ multinacionális cég küldetése olyan technológiák kifejlesztése, amelyek javítják az állatok teljesítményét illetve hozamát a fogyasztó számára is elfogadható és környezetkímélõ módon.
A termelés optimalizálása mátrixkapszulázott fitogenikumokkal
A hatékony sertéshús-termeléshez egészséges emésztõrendszerrel rendelkezõ állatok szükségesek. A hibás takarmányozás vagy fertõzések okozta emésztési problémák azonnal negatív irányban befolyásolják a sertések egészségét és a vállalkozás nyereségességét is.
…több, mint alternativája az antibiotikus hozamfokozóknak Mivel az EU-ban betiltották már az antibiotikus hozamfokozókat és ez lesz a trend a világ többi részén is, egyre hatékonyabb alternatívákat kell találnunk helyettük. De milyen alternatíva a megfelelõ? A Biomin® kifejlesztett egy olyan termékcsoportot, amely megfelel ennek a kihívásnak. A Biomin® C-EX és a Biomin® IMBO kombinálja a probiotikumok és a prebiotikumok jótékony hatásait a mikroorganizmusok és algák immunstimuláns tulajdonságaival. Ez a kombináció egyedülálló a világon.
(Takarmányozási Világkonferencia)
A mezõgazdasági gépgyártásban, a mezõgépfejlesztésben a magajáró szecskázógépek területén újabb és újabb típusokkal jelentkeznek a gyártók.
I. rész: nagy nedvességtartalmú szemes termények roppantása („Crimping”-technológia)
1971-ben egy tradicionálisan erõs szarvasmarha-tenyésztõ régió központjában jött létre a francia LUCAS.G cég, mely nagyon gyorsan francia, majd késõbb bizonyos géptípusokkal európai piacvezetõvé vált.
Avagy mennyit ér a szaktanácsadás
A baromfifajok közül a fiatalkori növekedési erély tekintetében kiemelkedik a kacsa, hiszen héthetes korára – fajtától és genotípustól függõen – 3–3,4 kg-os pecsenyekacsa válik belõle.
Mire is gondolunk, amikor hozamfokozásról beszélünk?
A „boldog békeidõkben”, amikor az állattenyésztés döntõ mértékben, Termelõ Szövetkezetekben és Állami Gazdaságokban folyt, a telepek, nevezetesen a sertéstelepek hatékonyságát elsõsorban és csaknem kizárólagosan a naturális mutatók alapján értékelték.
A baromfitakarmányok számos olyan nem, vagy nehezen emészthetõ anyagot tartalmaznak, amelyek csökkenthetik a takarmányokban lévõ, egyébként jól emészthetõ, egyéb táplálóanyagok hasznosulását, emiatt csökkentik a termelés hatékonyságát, valamint a meg nem emésztett anyagok az ürüléken keresztül fokozott mértékû környezetterhelést idéznek elõ. Ezeknek az anyagoknak a hasznosulása, más állatfajokhoz hasonlóan a baromfi esetében is javítható a takarmányokhoz adagolt enzimkészítményekkel.
A föld energiakészleteinek fogyatkozása, a kõolaj árának folyamatos növekedése napjaink feladatává tette az alternatív lehetõségek mielõbbi megteremtését.
A szarvasmarhák takarmányellátásában a jó minõségû szálas- és tömegtakarmányok, kukorica szilázsok nélkülözhetetlenek.
A speciális hús és tojástermelõ tyúkfajták, majd hibridek elkülönülése óta széles körû takarmányozási kísérletek folynak a jércenevelés hatékonyságának növelése érdekében.
Az állati szervezetnek az életkorral, emiatt az emésztõrendszer viszonylagos fejletlenségével összefüggõ részleges enzim hiánya kompenzálható, továbbá a takarmányok nem, vagy nehezen emészthetõ táplálóanyagainak hasznosulása, pedig javítható a takarmányokhoz adagolt enzimkészítményekkel.
Kémiai szóhasználat szerint azt az oldatot hívjuk kiegyenlítõ- vagy pufferoldatnak, amely egy adott közeg kémhatását, pH-ját állandó értéken tartja, kiegyenlíti savas vagy bázikus irányba.
Az állati termék minõsége és az élelmiszerbiztonság a modern állattenyésztés legfontosabb problémái.
A Trioliet a teljes keverékkel történõ professzionális szarvasmarha-takarmányozás számára gyárt keverõ-kiosztó berendezéseket.
Ma, a BIOMIN cég a nemzetközi takarmány-adalékanyagpiac egyik meghatározó tényezõjeként ismert. A BIOMIN hírneve az utóbbi években a kemény munka és a törekvõ szemlélet következtében folyamatosan nõtt.
Amennyiben az elõadás címében megadottakkal kívánunk foglalkozni, akkor elõbb né-hány fogalmat tisztázni kell.
A lap márciusi számának egy cikke (Dr. Mézes Miklós: Takarmányozás hatása a sertéshús minõségére és biztonságára) egy nagyon részletes, mindenre kiterjedõ, és kiváló áttekintést adott a témakörrõl.
TAKARMÁNYHIGIÉNIAI SZEMPONTOK A technológia hatása a szántóföldi penészek mennyiségére 2004-ben üzemi vizsgálatokat végeztünk a penészgombákra vonatkozóan (12 üzemben került sor mintavételre). A mikrobiológiai mérések azt mutatták, hogy fóliahengerben történõ tárolás esetében, felbontás után minden esetben 100 alatt volt a termény grammonkénti penészszáma, falközti tárolás esetében 100–1000 között változott ez az érték (megjegyzés: a határérték 10 000/g).
A tehén számára a legkedvezõbb külsõ hõmérsékleti határ az 5–15 °C közötti szakasz, a termelési zóna. A meleg által okozott hõstressz (a körülötte lévõ mikroklíma egyéb paramétereitõl függve) közvetlenül e fölött, 20–25°C-nál jelentkezik. Legnagyobb gondot az ún. hõségnapok okozzák, amikor a napi maximum hõmérséklet 30°C vagy magasabb.
A jó reprodukció minden állattenyésztési ágazat sarokpontja. Különösen igaz ez olyan esetekben, ahol a választott utód az ágazat egyetlen produktuma. A hidegvérû lovak tekintetében a kizárólagos húsirányú hasznosítás is idetartozik. A különbözõ gyógyszeralapanyagok termelése szempontjából ugyancsak alapvetõ a vemhesség. Nyilvánvalóan az erõtermelésre tartott hidegvérûek más elbírálás alá esnek, és a piaci, valamint egyéb körülmények miatt a szaporulat másodlagos lehet.
Az egyes állatfajok számára a szabványokban, ajánlásokban meghatározott és javasolt táplálóanyagok mennyisége az egészséges, ideális környezetben élõ állatok szükségletén alapszik.
Szinte alig van gyógyszer és vitamin költség
A hazánkban õshonos mangalica-fajta reneszánszát éli, és piaci értékét nagymértékben befolyásolja, hogy a belõle készült állati termék milyen mértékben felel meg a korszerû táplálkozás követelményeinek és élvezeti értékét is figyelembe véve a fogyasztó elvárásának.
A sertéstakarmányozás egyik komoly problémája a hozamfokozó antibiotikumok alkalmazásának betiltását követõen a bélcsatornában élõ mikroorganizmusok faji összetételének és mennyiségének szabályozása.
A Trioliet a teljes keverékkel történõ professzionális szarvasmarha-takarmányozás számára gyárt keverõ-kiosztó berendezéseket.
A szárazonállás alatti takarmányozás a nagy tejtermelésû tehén takarmányozásának az alapja, mert alapvetõen befolyásolja, hogy a tehén közvetlen az ellés után, a termelésbe lendülés idõszakában milyen étvágyú lesz, képes lesz-e felvenni a tejtermelés hirtelen növekvõ tápanyagigényének megfelelõ mennyiségû takarmányt, azaz sikerül-e a nagy tejtermelés energiaigényét kielégíteni.
Tavaly év elején válaszút elõtt álltam: mindenképpen modernizálnom kellett az etetési rendszert a sertéshizlaló óljaimban. Kértem árajánlatot nedvesített, ún. kombinált önetetõs rendszerre, ahol a takarmányt korongos kihordó juttatja el az önetetõkig, illetve ajánlatot kértem központi konyhás, automatikus moslékos rendszerre is. Habár a kombinált önetetõs rendszer sem volt kimondottan olcsó, a moslékos rendszerek ennél is drágábbak voltak, mégis a moslékos rendszer mellett döntöttem.
A tejtermelés költségének arányaiban egyre csökkenõ, ám még így is a legnagyobb tétele a takarmányköltség. A gazdaságosság növelésére vagy megõrzésére a termelõk elsõ eszköze, egyben legfõbb lehetõsége a költségek csökkentése. Ennek eredendõen két útja van: azonos ráfordítások mellett növeljük a hozamokat, vagy lehetõleg a hozam megõrzése mellett csökkentjük a költségeket. A hazai gyakorlat azonban a harmadik utas megoldást preferálja, azaz a növekvõ hozamok melletti csökkenõ összköltséget.
Az aminosavak túlnyomó része peptidkötéssel egymáshoz kapcsolódva, fehérjemolekulák építõelemeként található a szarvasmarha szervezetében. Az aminosavaknak mindössze 2–3%-a található szabadon a vérplazmában és a szövet közötti folyadékban (szabad aminosavak). Ez utóbbiak eredetüket tekintve egyaránt lehetnek az emésztõcsõbõl felszívódott vagy a szöveti fehérjék lebomlásából származó aminosavak.
A sertéstenyésztésben az utóbbi 20–30 évben hatalmas genetikai fejlõdés ment végbe. A korábbi 40–45%-os húskitermelési arány mintegy 10–15%-ot javult.
A Sombereki Mezõgazdasági Szövetkezet Rt., a BvL Maschinenfabrik GmbH & Co. KG és az Agrifer 21 Kft. közösen rendezte meg a függõleges tengelyû takarmánykeverõ-kiosztó kocsik gyakorlati gépbemutatóját, tanácskozását.
A tenyészkocáktól maximális teljesitményt csak abban az esetben várhatunk el, ha azok igényeit minden fázisban az adott idõszaknak megfelelõ módon és mértékben elégítjük ki.
Mindannyian tudjuk, milyen jelentõs a tejelõ tehenészetekben az üszõnevelés fontossága. Itt nem csak az üszõk takarmányozásáról, de elhelyezésükrõl, valamint általános egészségügyi állapotukról is szót kell ejteni.
Az elmúlt évben 15 000 tonna kukoricát tartósítottunk szerves savas kezeléssel több, mint 20 gazdaságban. A roppantásos technológiát választó üzemek döntõ többségében megmintáztuk az erjesztett takarmányokat és elvégeztettük azok teljes beltartalmi analízisét.
Az állattartó telepek gazdaságossága rendkívül sokrétû kérdés. Kezdve a tenyésztett állatok genetikai tulajdonságaitól, a rendelkezésre álló technológia állapotán át, a gazdasági környezet lehetõségeiig számtalan tényezõ befolyásolhatja munkánk eredményességét.
A juhok tartási, takarmányozási módszerei épp olyan különbözõek, mint a tartott fajták. Az elmúlt század közepén a juhtartás egyik fõ terméke még a gyapjú volt, ma Európa-szerte a hústermelés került elõtérbe, ugyanakkor kisebb számban megjelentek az intenzíven termelõ tejtermelésre szakosodott juhászatok is.
A zab élelmiszerként történõ alkalmazásának nálunk nincsenek hagyományai, de az egészséges táplálkozás térhódításával jelentõsége ilyen szempontból is nõ.
A nagy tejtermelésû tehén energiaigénye csakis kiváló minõségû tömegtakarmányok etetésével elégíthetõ ki. Ezért a takarmánytermesztésre, -betakarításra, -tartósításra és -tárolásra legalább akkora figyelmet kell fordítani a nagylétszámú tehenészetekben, mint ahogy azt a búza- vagy a kukoricatermesztésben teszik.
Takarmányok, takarmányok megválasztásának szempontjai A hazai takarmánytermesztési lehetõségeink kedvezõek a tehenek táplálóanyag-ellátása szempontjából. A tehenészeti telepek két legfontosabb takarmány növénye a lucerna és a teljes kukorica növény, utóbbi általános tartósítási módja a silózás, míg a lucerna silózottan vagy szénaként kerül felhasználásra.
Az utóbbi évek során rengeteg figyelem fordult a malactakarmányozásra, annak fontosságára a cirokvírus kártételének csökkentésében, valamint a jobb teljesítmény elérésében, azonban a koca takarmányozása csekély hangsúlyt kapott.
1) A marhahízlalás irányelvei A növendék marhák hizlalásánál alkalmazandó takarmányozást elsõsorban a gazdaságossági szempontok irányítják. A hizlalás intenzitása meghatározza a súlygyarapodást és ezáltal a hizlalási idõ hosszát. A nagyobb súlygyarapodást rövidebb hizlalási idõvel, de általában magasabb takarmányköltséggel párosul.
Az étkezési tojás termelésében a tojástermelés akár idõszakos csökkenése, a tojáshéj illetve a tojás sárgája illetve fehérje kémiai összetételének vagy mennyiségének kedvezõtlen irányú megváltozása jelentõs gazdasági veszteségekkel jár.
Mindannyian tudjuk, hogy a sertéságazat nehéz napokat él át. Egy éve a gazdálkodó szervezetek önköltségi ár alatt értékesítik a vágósertést. Mikor ez a cikk íródik, némi esély látszik a felvásárlási ár emelkedésére, remélem mire a tisztelt olvasó júniusban a kezében tartja az újságot már valósággá válik ez az álom. No de kanyarodjunk vissza a realitások talajára. Minden évben egy cikk erejéig foglalkozom a malac takarmányozás aktualitásaival, és ígérem hogy most sem teszek másként.
Takarmányozási ajánlatok készítésekor az AGROKOMPLEX C.S. RT.-nél hosszú évek óta fõ szempont a PMF (profit making feed) szemléletnek való megfelelés, ennek érdekében vállalatunk folyamatosan fejleszti, szélesíti termékkörét. Takarmányainkat úgy alakítjuk ki, hogy azok beltartalma teljes egészében megfeleljen minden korosztály táplálóanyag igényének, és zökkenõmentes takarmányváltást tegyen lehetõvé.
A tejtermelõ tehenek termelése, takarmányfelvétele, élõsúlya, energia- és fehérjemérlege egyaránt változik a laktáció idõszakában. Ellés után a termelés hirtelen nõ, ugyanakkor a tehenek takarmányfelvétele ezt csak lényegesen késõbb követi. A csúcstermelést a tehenek az ellés utáni 4-8. hét között érik el, míg a takarmányfelvétel csúcsa az ellés után, a 10-14. héten várható.
A fenti cím alapján úgy tûnik, mintha valami teljesen új dologról kellene beszélnünk. Pedig nincs másról szó, mint hogy bizonyos fogalmakat másként fejezünk ki. Természetes ugyanis, hogy mindent, ami a sertéshús elõállításában történik, tulajdonképpen a nagybetûs MINÕSÉG (és az azt közvetítõ ugyancsak nagybetûs PIAC) követelményei határoznak meg.
A vitaminok olyan, viszonylag kis molekulasúlyú szerves vegyületek, amelyek az anyagcsere folyamatokban nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A vitamin elnevezés az elsõként felfedezett tiaminból (B1-vitamin) ered, ahol az amin jelzõ az amino csoportra utal, a vit képzõ pedig a vital (életfontosságú) szóra. Az élõ szervezetek anyagcseréjének folyamatos feltérképezését, megismerését követõen egyre több olyan, a szervezet számára fontos kis mennyiségben elõforduló anyag került felfedezésre, amelyrõl már a felfedezés pillanatában vagy késõbb kiderült, hogy a vitaminok közé sorolható. A vitaminokat általában klasszikus módon nagybetûvel, néhány esetben a betût számmal kiegészítve jelölik. Manapság az elnevezésben egyre inkább terjed a kémiai szerkezetre vagy a funkcióra utaló elnevezés. A vitaminok mennyiségét vagy nemzetközi egységben, (NE, IU, IE) vagy a gramm tört részében mili- vagy mikrogrammban (mg, μg) adják meg.
Eljött végre a régóta várt 2004-es év. Folynak a találgatások, hogy vajon mit hoz nekünk az Európai Unió. A vélemények erõsen eltérnek, sokan szkeptikusan tekintenek a jövõbe, míg mások bíznak abban, hogy a csatlakozás után jobbra fordul a mezõgazdaság helyzete. A tejtermelõk a 2004-es évben nincsenek könnyû helyzetben, a tej felvásárlói árak nem növekedtek, a takarmányozási költségek - köszönhetõen a 2003-as aszályos évnek - jelentõsen növekedtek. A tömegtakarmányokból kevesebb termett, a gabonák a fehérje és energiahordozók ára is jelentõsen növekedett. Tehát a termelõknek egy növekvõ takarmányozási költség melletti stagnáló-csökkenõ tej átvételi árral kell számolniuk.
1. BEVEZETÉS A kondíció bírálat könnyen elsajátítható és alkalmazható módszer, jól kiegészíti a küllemi bírálatot, emellett a legjobb visszajelzõje a szakszerû takarmányozásnak, melyet indokol az a tény is, hogy a tehenek a laktációjukat egyre nagyobb tejtermeléssel kezdik, és ennek a megnövekedett napi tejmennyiségnek takarmánnyal való maximális és szakszerû kielégítése nem egyszerû feladat.
A mai szarvasmarha fajtákat az ember a tejük és a húsuk miatt nemesítette ki. A holstein-fríz fajta nemesítésénél fõ cél a legtöbb árutejet adó szarvasmarha fajta kialakítása volt. Ez sikerült is, mivel a fajta 12-15000 liter éves tejtermelésre is képes úgy, hogy a tejmirigyen egy liter tej képzõdéséhez 150-500 liter vér áramlik át. 20kg tej termeléséhez összesen 146,3 MJ energia szükséges. Az említett mennyiségû tej szekréciója érdekében a tõgy 1200-1800g ecetsavat, 500-800g propionsavat és 700-1000g fehérjét vesz fel a vérkeringésbõl. Ezen adatok bizonyítják azt, hogy a Holstein-fríz tehén anyagcseréje hihetetlen intenzitású, és ezen tejtermelési szint mellett azt várjuk el tõle hogy éven belül elljen le. Sajnos a produktivitásra irányuló szelekció mutatott rá arra a tényre, hogy a tejtermelés és a fertilitás között a genetikai korreláció kedvezõtlen. Az ok is köztudott, az ellés utáni hetekben a tehén energiabalansza negatív.
A gazdasági állatok, így a tojótyúkok termelését egyrészt a genetikailag meghatározott képességek, másrészt a tartástechnológiai tényezõk és természetesen a takarmányozás határozzák meg. A madarak emésztési sajátosságai néhány tekintetben jelentõsen eltérnek más együregû gyomrú állatokétól. A legjelentõsebb különbség a tápcsatorna hosszában figyelhetõ meg, de eltérések vannak a táplálék áthaladásának idejében és az anyagcserében lejátszódó folyamatok sebességében is. A felsorolt különbségek miatt a madarak takarmányozását egészen más irányelvek szerint kell végezni, mint más monogasztrikus állatokét vagy a kérõdzõkét. Emellett jelentõs különbségek vannak a különbözõ baromfi fajok és fajták, típusok és fõleg az egyes korosztályok igényei között. A felsoroltakon kívül még befolyásolhatja a takarmányozást a tartás módja és célja is. Amikor a tojástermelés hatékonyságát kívánjuk vizsgálni, akkor érdemes talán néhány szó erejéig azzal foglalkozni, hogy valójában mire is van szükség a jó minõségû tojás elõállításához. A gazdaságos tojástermelés alapját a jércenevelés alapozza meg vagy teszi tönkre, még a tojásrakás megkezdése elõtt. Ezt követõen a tojástermelés idõszakának takarmányozásáról kell említést tenni, de nem szabad megfeledkezni a különbözõ takarmány alapanyagok és kiegészítõk jelentõségérõl sem.
Takarmányozástani szempontból ez az egyik legkritikusabb idõszaka a tehenészeti telepeknek. Az ok egyszerû, ebben az idõszakban kell a legjobb minõségû, legkoncentráltabb, és legdrágább takarmányadagot összeállítanunk a meglévõ és a vásárolt alapanyagokból. Hogy miért a címben szereplõ kérdés? Ezt a tejtermelõknek nem kell magyarázni. A kvóták központi csökkentésével a tejtermelõk többsége arra kényszerült hogy a termelését csökkentse. Ezt kétféle módon „próbálták” megtenni, vagy a létszámot csökkentették, vagy a takarmányozást fogták vissza. A létszámcsökkentéssel próbálkozó tehenészetek nagy része azt tapasztalta, hogy a tejtermelése állományszinten nem csökkent annak ellenére hogy az állomány 5-10%-át kiselejtezték.
A madarak emésztési sajátosságai bizonyos tekintetben jelentősen eltérnek más együregű gyomrú állatoktól. Jelentős különbség elsősorban a tápcsatorna hosszában, az egyes szervek egymáshoz való viszonyában, a táplálék áthaladásának idejében és az anyagcserében lejátszódó folyamatok sebességében van. Az emésztésfiziológiai különbségek következményeképpen a madarak takarmányozása is sok tekintetben eltér más monogasztrikus állatok takarmányozási szokásaitól. Kisebb-nagyobb eltérések vannak a különböző baromfi fajok és fajták, típusok és korosztályok igényei között is, amihez igazodik a takarmányozás módja és takarmányok beltartalmi paraméterei.
Az ásványi anyag szükségletekkel kapcsolatos alapadatokat a múlt század 60-as és 70-es éveiben határozták meg. Számos eredmény mutat ugyanakkor arra, hogy a modern, gyors növekedésű sertés hibridek ásványi anyag szükséglete körülbelül kétszerese a 20-30 évvel ezelőtti kis növekedési erélyű sertésekhez viszonyítva. Ennek ismeretében az ásványi nyagok mennyiségét gyakran javasolják a takarmányokban jóval a „javasolt szükségleti érték” felett. A javasolt mikroelem szintek meghatározása során már tekintetbe veszik az állat faját, annak termelési szintjét, valamint az ásványi anyag forrását és biológiai hozzáférhetőségét is. Az Európai Unió ugyanakkor környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontokat figyelembe véve maximalizálta néhány mikroelemnek a sertés takarmányokban megengedhető szintjét.
Közleményünk első részében (Agronapló, 2003. 7. szám) azokat az operációs módszereket mutattuk be és értékeltük, melyek segítségével megállapítható az aminosavak un. ileális emészthetősége sertésekben. A második részben példák segítségével kívánjuk megvilágítani, hogy a különböző módszerekkel megállapított ileális emészthetőségi értékeket hogyan tudjuk felhasználni a sertéstakarmányozás mindennapi gyakorlatában és az ilyen módon összeállított abraktakarmány etetése milyen előnyökkel jár a sertéshizlalásban.
A különböző növényi kivonatokat (extraktumokat) és azok kedvező hatását már sok száz évvel ezelőtt felfedezték. Az õsi egyiptomiak, kínaiak, indiaiak, görögök a legkülönbözõbb módon és célokra használták fel ezeket a növényi anyagokat. Az egyik ilyen felhasználási módja volt a különbözõ fûszer- és gyógynövényeknek, illetve kivonataiknak a betegségek megelõzésére és gyógykezelésére történõ felhasználása. Ezek a múltban gyakran használt növényi anyagok az utóbbi évtizedekben egyre inkább feledésbe merültek.
A sertéstakarmányozás egyik legelhanyagoltabb és legkisebb figyelemmel kísért korcsoportja a hízók (különösen 80kg felett). A mai alacsony felvásárlási árak és a sokszor veszteséggel termelő sertéstelepek pedig igényelnék az odafigyelést. A kérdés az, hogyan csökkentsük a hízósertésünk fajlagos előállítási költségeit takarmányozási oldalról. A válasz és a megoldás nem csak a fehérjehordozók visszafogásában rejlik, hanem a táplálóanyagok optimális bejuttatásában az állati szervezetbe. Az optimális szó alatt értek egyfajta költség-hatékony alapanyag-választást, és egy a genetikára optimalizált receptúrát.
A takarmányozás és az állati egészség, valamint a végtermék minősége közötti összefüggések feltárása helyett foglalkozzunk egy "kényes" kérdéssel - az állati eredetű fehérjék sertések takarmányozására történő fölhasználásával.
Takarmányozási ajánlatok készítésekor az AGROKOMPLEX C.S. RT.-nél hosszú évek óta fő szempont a PMF (profit making feed) programnak való megfelelés, ennek érdekében vállalatunk folyamatosan fejleszti, szélesíti termékkörét. Takarmányainkat úgy alakítjuk ki, hogy azok beltartalma teljes egészében megfeleljen minden korosztály táplálóanyag igényének, és zökkenőmentes takarmányváltást tegyen lehetővé.
A húsmarhák tartási-, takarmányozási feltételei sok vonatkozásban eltérnek a tejelő típusú szarvasmarhákétól. A húshasznú tehenek termelési színvonala, ebbõl adódóan táplálóanyag szükségletük is jóval alacsonyabb, mint a tejhasznosításúaké. Elhelyezésük is eltér az utóbbiaktól, rendszerint épület nélkül tartjuk őket. Emiatt az éghajlati, idõjárási hatásoknak is jobban kitettek. A környezeti feltételek ezért nagyobb mértékben befolyásolják, módosítják szükségletüket. A húshasznú teheneknél az éves táplálóanyag-szükséglet nagyobb hányadát a létfenntartó-szükséglet teszi ki, a termelés szükséglete alacsony, ezért energiaszükségletük kiszámításakor a takarmányok létfenntartó nettó energiáját (NEm) vesszük figyelembe, a tejtermelés szükségletét is ebben fejezzük ki.
Húsmarha-állományokban a tenyészüszõ-nevelés technológiáját a tenyészállat-nevelés alapelveibõl kiindulva, de a húsmarha-tartás sajátosságaihoz igazodva kell kialakítani. Az a cél, hogy a leendõ húsmarha jól termékenyüljön, jó borjúnevelõ-képességgel, szilárd szervezettel, hasznos élettartammal és a tenyészcélban meghatározott hústermelõ képességgel rendelkezzen. A leendõ húsmarha tulajdonságainak többsége már a párosításkor eldõl, a tenyészüszõk felnevelésével mindenek elõtt a fejlettség, szervezeti szilárdság, hasznos élettartam, ill. a technológiai tûrõképesség befolyásolható. A befolyásolás eszköze mindenek elõtt a takarmányozás, de bizonyos mértékig az elhelyezési - tartási mód is befolyásolja a tenyészüszõk tulajdonságait.
Mi is a tojás tulajdonképpen, aminek az „elõállítását” megcélozzuk a tyúk tartásával? A tojás a baromfi petesejtje, amelynek tartalmaznia kell minden olyan táplálóanyagot, ami az embrió problémamentes csibévé fejlõdéséhez szükséges. A tojás átlagosan 31 % szárazanyagot és 69 % vizet tartalmaz. Egy 60 grammos tojás összetétele (Schmidt,1995): Víz 41,5 g Fehérje 6,7 g Zsír 6,0 g N-mentes kiv. 0,3 g Hamu 5,5 g Összesen 60 g
Az intenzív anyagcserével rendelkezõ baromfi fajok szervezetének életfolyamataihoz a makro táplálóanyagokon (fehérje, zsír, szénhidrát) kívül jelentõs mennyiségben szükségük van biológiailag aktív vegyületekre, így vitaminokra, is, amelyek hatásukat egyrészt egyes en-zimek kofaktoraként, másrészt a sejtek ultrastruktúrájának fenntartásában fejtik ki. Az anti-oxidáns tulajdonsággal rendelkezõ vitaminok hatása olyan módon érvényesül, hogy védik a szervezetet a kontrollálatlan lipid peroxidációs folyamatok által elõidézet károsodásoktól. Az ebbe a csoportba sorolt vitaminok kémiailag eltérõek ugyan, de azonosak abban a tekintetben, hogy reaktív oxigén gyököket kötnek meg, gátolva ezzel a peroxidatív láncreakció kiteljese-dését.
Ebben a cikkemben fel szeretném a Tisztelt Olvasó emlékezetében eleveníteni a malacok emésztésének néhány sajátosságát, a prestarterek alapanyag-kiválasztás szempontjait, a beltartalmi sarokszámait, és a malactakarmányozás különbözõ fázisait.
Az osztrák Likra cég új védett energiát tartalmazó kiegészítõjének etetési kísérlete zajlott az Enyingi Agrár Rt. Kiscséripusztai telepén 2002 szeptember 20-tól, 2002 december 15-ig.
Üszõknek nevezzük a fiatal nõivarú szarvasmarhákat 6 hónapos kortól az elsõ ellésig. Az üszõnevelés a szarvasmarha tenyésztés és tartás meghatározó és fontos része, ugyanis késõbb ezen állatoktól várunk el magas színvonalú és hosszú ideig tartó tejtermelést és szaporaságot.
A szarvasmarha tenyésztésben a borjú az egyik legfontosabb tényezõ, mivel e faj vemhességi ideje hosszú (285 nap), és általában csak egy borjút hoz a világra (unipara jelleg). A szervízciklusa (elléstõl újravemhesülésig) hosszú (50-70nap), így évente egy egészséges borjút várunk el teheneinktõl. A tejelõ tehenészetekben ahol csak a nõivarú egyedek állíthatók be termelésbe még rosszabb a helyzet, ha 50%-os nemek közti megoszlást veszünk figyelembe akkor egy tehén után kétévente várhatunk üszõborjút. A húsmarha tartásban kicsit más a helyzet, ott mindkét nembeli borjú értékes (a bikaborjú hízlalásra jobb), a borjúlétszámra vonatkozó elvárások hasonlóak, csak a hústehén egész éves hozadéka a megszületett és felnevelt borjú. Így a teljes tehén tartási és takarmányozási költségek a borjat terhelik, míg a tejelõ tehén tartásban megoszlik a laktáció alatt megtermelt árutej és a borjú között. Így lehetséges az, hogy míg egy Holstein tenyészetben a bikaborjú „technológiai selejt”, addig a hústípusú tehenészetekben a „fõtermék” amelyre a termelés irányul.
Sano Szimpózium Kerekegyházán Közeledik az idõ, amikor beléphetünk az Európai Unióba, ahol a minõség kiemelten fontos szerepet játszik. Aki ezt a helyzetet felismeri és minõségi termék elõállítását tûzi ki célul, a modern takarmányozással a jövõben is megtalálja a számítását. Ez nem jelent feltétlenül többletköltséget, csupán az állatok optimális, kiegyensúlyozott takarmányozását.
A takarmányozás minõségét, hatékonyságát befolyásoló tényezõket felbonthatjuk két fõ összetevõre: az egyik maga a takarmány (minõség, mennyiség), a másik a kijuttatás módja (technológia, gépészet). Azt hiszem gépész kollégáim is egyetértenek abban, hogy a baromfitartás eredményességében döntõ jelentõséggel ez elõbbi bír, de nem hanyagolható el az etetés módja sem. Sokat javíthatunk gazdaságunk eredményességén a megfelelõen megválasztott etetési technológiával és a hozzá tartozó géprendszerrel. A takarmányozás lehetõségeit már a tartásmód determinálja: istállózott tartás (almos, ketreces) illetve szabadtartás. További variációkat jelent a tartás célja (húshasznú vagy tojástermelõ) illetve a gazdaság mérete.
Az etetésre kerülõ takarmányokat különbözõ módszerekkel és eszközökkel juttathatjuk az állatok elé. A takarmányozásban is az élõmunka helyettesítése állati erõvel, vagy gépekkel növeli a munka termelékenységét és a gépesítettség mértékével együtt nõ a beruházási igény is. A gépesített mobiletetésnél a szekér a csille, a traktoros pótkocsi, a keverõ-kiosztó kocsi részére a jászolsor (sorok) mellett etetõfolyosót (rendszerint áthajtós) alakítanak ki, melyet nagyrészt a gépek mozgási tereként használnak. A tartás az épület és a takarmányozásgépesítés összefüggéseit az 1. táblázatban gyûjtöttük össze.
A vemhes koca takarmányozása mindig is a sertéstakarmányozás „fekete báránya” volt, mivel túlzott jelentõséget sohasem nyilvánítottak neki. Pedig ezen idõszak fontosságát szükséges hangsúlyozni a következõk miatt:
A 2001-es év a hazai takarmányozási piacon egy különleges helyzetet fog hozni. A tavai alacsony gabonatermések (fõleg a kukorica) egyfajta gabonahiányos pánikot váltottak ki az emberekben, amely véleményem szerint sokszor alaptalan, illetve a média által túlságosan kiélezett cikkek miatt adódott.
Mr. Wettlaufer írását fordította Kürtfalvi Ákos
Idén sem maradhatott el a mára már hagyománnyá váló tavaszi vásár a Déli-Farm Kft. szervezésében. Az eseményen részt vett az Agro Napló is, ahol érdekes előadásokat hallhattunk, újdonságokkal ismerkedhettünk meg.
„A tej felvásárlási árán sajnos nem tudunk változtatni. A mi dolgunk a leghatékonyabban termelni, megtalálni a legkisebb veszteséget is, ami a tejönköltséget negatív irányba befolyásolja. A tömegtakarmány készítésre nagyon oda kell figyelni, a kitárolási és romlási veszteségeket minimalizálni kell. Nem kidobott pénz a silófalra permetezett propionsav nyári időszakban, és az oldalfóliára költött pénz.” – kezdte a gecsei székhelyű Bovintej Kft. szarvasmarha tenyésztésének bemutatását Bozsó Péter.
Egy egész hétig tartó nemzetközi tudományos rendezvényt szerveztek a tritikálé nemesítésében elért eredmények bemutatására a Gabonakutató Nonprofit Kft. szegedi központjában május 23–27. között. A 9. Nemzetközi Tritikálé Szimpóziumra mintegy 30 országból érkeztek kutatók, vetőmag-nemesítők, akik kifejtették, világszerte mind nagyobb figyelmet érdemel az élelmezési lehetőséget és gazdasági hasznot kínáló rozsbúza.
Az Alpha-Vet állattenyésztési és takarmányozás üzletágának, az ALPHAFEED-nek és a növényi tápanyag-utánpótlással foglalkozó divíziójának, az ALPHAPLANT-nak a célja, hogy a kiváló hazai szellemi tőke és alapanyagok felhasználásával olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek az ökológiai és biológiai gazdálkodás követelményeinek, ugyanakkor gazdaságosan alkalmazhatóak a nagyüzemi gazdálkodásban. Ennek fényében a mintegy 200 szakembert felvonultató őszi Partnertalálkozójukon a fenntartható fejlődést és eredményes gazdálkodást szem előtt tartó vállalkozásokat meg is jutalmazták, a díjra érdemes közel 60 cég közül 12-t ismertek el kategóriánkénti nagydíjjal.
A legmagasabb takarmánykihozatal és az emészthetőség verhetetlen párosa a perjék növekedési erélyével és a csenkeszfélék stressz- és szárazságtűrő képességével kombinálva, immár több mint 3500 hektáron hazánkban.
A VitalFeed szántóföldi takarmánynövények fajtabemutatóján járt az Agro Napló, ahol a legújabb Festulolium hibrideket tartalmazó keverékekről is kaphattunk információkat.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
A 2016/17-es vetésidőszak volt az első, mikor 3500 ha-on váltottunk olaszperjéről a nagyobb és biztosabb termőképességű fajtákra, a Festuloliumokra.
A rostban gazdag melléktermékek eltérő fizikai-kémiai tulajdonságaikból adódóan jelentősen különbözhetnek potenciális energiaforrásként való hasznosításuk, valamint a bélre gyakorolt élettani hatásuk miatt a gazdasági állataink takarmányozásában. Ezen tényezők korlátozzák a különböző rostforrások felhasználhatóságát a növendék sertések takarmányozásában. A takarmánykeverékek rostban gazdag melléktermékkel történő kiegészítése, a megnövelt NDF- (neutrális detergens rost) és ADF- (savdetergens rost) tartalom miatt, a bélbaktériumok számára megfelelő táptalajt biztosít a bakteriális fermentációhoz, és az ebből adódó illózsírsav-szintézishez, melynek köszönhetően ezen alapanyagok az állatok energiaellátásához is hozzájárulnak.
Az utóbbi időben a vitaminok hozzáférhetősége és ára körül kialakult helyzet egyre inkább arra készteti a takarmányozási szakembereket és takarmánygyártó cégeket, hogy felülvizsgálják a gazdasági haszonállatok számára biztosított vitaminok mennyiségét.
A kocák mája folyamatosan ki van téve különböző stresszhatásoknak. Azonban kis odafigyeléssel sokat tehetünk a máj és ezáltal az állatok egészségének védelméért.
Az ÁT Kft. februári Szarvasmarha-ágazati Szeminárium c. rendezvényén átadtuk az ’Év takarmánya 2017’ díjakat a tavaszi és nyári betakarítású szilázsok/szenázsok/szénák kategóriáiban. A győztes takarmányokat a laboratóriumunkba 2017. május 1. és 2018. február 1. között beérkezett minták közül választottuk ki, négy kategóriában.
A canola (alacsony erukasav- és ciánglükozid tartalmú repce) darája (CM) költséghatékony fehérjehelyettesítőként használható más fehérjeforrások, mint például a szójadara helyett a sertések takarmányaiban.
Azok a termelők, akik egy magasabb színvonalú genetika használatában, kipróbálásában gondolkodnak általában az árutermelő F1-es kocasüldő-vásárlás után érdeklődnek. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy megismerjük az adott genetika teljesítményét a meglévő telepi körülmények között.
Napjainkban a zsírsavak az érdeklődés középpontjába kerültek, ami összefüggésben áll a szervezetben betöltött szerepükkel. Különösen igaz ez a többszörösen telítetlen zsírsavakra (PUFA), így főleg az n-6 (közismerten omega-6) és n-3 (közismerten omega-3) zsírsavakra.
Életünk során számtalan inger ér bennünket. Ha azt mérlegeljük, hogy a táplálkozás vonatkozásában melyik a legfontosabb ezen ingerek közül, nagy valószínűség szerint legtöbben a szagokra, illatokra fogunk szavazni. A nagymama almáspitéje feltehetően látványra sem rossz, de már az ajtóban érezzük kellemes illatát. A romlott hús szaga pedig azonnal felhívja a figyelmet a veszélyre, pedig még nem is látjuk a probléma tárgyát. Hasonlóan kellemes vagy kellemetlen illata lehet egy jól vagy rosszul érett szilázsnak, formulázott késztakarmánynak. Az illatnak mint érzékszervi tulajdonságnak igen jelentős szerepe van az élelmiszeriparban éppúgy, mint a takarmányiparban, és az illatok objektív műszeres vizsgálata számos, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget rejt a szakemberek számára.
Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra, energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció során gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében még ad libitum takarmányozás mellett is oly mértékben romolhat, hogy az negatívan hat a reprodukciós- és életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó alternatívaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin.
A gazdaságos brojlercsirke-hizlalás egyik előfeltétele az ideális aminosav-összetételre optimalizált takarmány- keverékek etetése.
A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Úgy tűnik, hogy az őszi vetésű gabonafélék és füvek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a cirok hazai jelentőségét sem (különösen a növendékállományok esetében).
A kukoricaszilázs a szarvasmarhák, különösen a tejelő tehenek takarmányadagjának egyik leggyakoribb összetevője számos európai országban (így Magyarországon is), és az USA-ban egyaránt.
Mind az antibiotikumok, mind a cink-oxid (ZnO) nagymértékben hozzájárult a sertéstartás és sertéshús-előállítás hatékonyabbá tételéhez, azonban globális felhasználásukat tekintve átléptünk egy olyan határt, mely hosszú távon nem fenntartható. Ezt hangsúlyozzák az Európai Unióban 2022-ben bevezetésre kerülő korlátozások is.
Az állati takarmányozás területén vezető cég, a BIOMIN, kulcsfontosságú lépést tett a következő generációs növényi eredetű takarmány-adalékanyagának, a Digestarom® DC-nek, állattenyésztési takarmányadalékként való EU-regisztrációjában.
A tejtermelés növelését célzó gazdaságok számára fontos a takarmányozás optimalizálása, melyben hatékony segítséget nyújthat a telepi körülmények között végzett, közeli infravörös (NIR) technológiára és műszeres aromavizsgálatra alapozott szilázsvizsgálat. Alábbiakban áttekintést adunk arra vonatkozóan, hogy ezek a technológiák mennyire képesek kiszolgálni a napjainkban felmerülő gyakorlati igényeket, továbbá felvillantjuk a nevezett technikák néhány újszerű, jövőbeli alkalmazási lehetőségét.
A klímaváltozás egyik következménye a korábbi időszakokhoz képest szélsőségesen meleg nyári időjárás, amikor a környezet hőmérséklete a sertések termoneutrális tartománya fölé kerül. Ennek következményeként a sertéseket hőstressz éri, amelynek az egyik legkárosabb hatása a felszaporodó reaktív oxigénformák nyomán kialakuló oxidatív stressz.
Cikksorozatunk előző részében („A hőstressz negatív hatásai a hízósertésekre és megelőzési lehetőségei növényi kivonatok adagolásával”, Jócsák és mtsai, Agro Napló, 2019/06) a hőstressz hízósertések termelési eredményeire gyakorolt negatív hatásait ismertettük. Röviden jellemeztük a fitogének fontosabb csoportjait (illóolajok, tanninok, szaponinok), továbbá kiemeltük vírus-, mikroba-ölő, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásukat. Jelen cikkünkben a növényi kivonatok hízósertések takarmányozásában való alkalmazásának tapasztalatait mutatjuk be, különös tekintettel a környezeti stresszorok káros hatásának enyhítésére.
Az emlős állatok szervezete kb. 30–40 billió sejtből áll. A sejtek felépítésében nagyon fontos szerepe van a zsírszerű anyagoknak (lipideknek), melyek a sejteket a környezetüktől elválasztó, valamint a sejteken belüli tereket elhatároló membránok alkotó elemei.
A rostban és fehérjében gazdag, hazai eredetű melléktermékek növekvő használata az EU-tagállamok számára alapvető fontossággal bír az import eredetű fehérjeforrások (pl. szójadara) helyettesítésében.
A közép-európai régióban az április-májusi időszakban előállított olaszperje-gabona keverékszilázsok jól beilleszthetők a szarvasmarhák és egyéb kiskérődző állatfajok (juh, kecske) takarmányadagjába.
A bőtejelő tehenek az intenzíven induló tejtermelésnek köszönhetően negatív energiastátuszba (NEB) kerülnek a laktáció első heteiben. Ennek oka, hogy a takarmányfelvétel nem képes fedezni a növekvő tejtermelés energiaigényét.
Az intenzív, nagyüzemi körülmények között tartott, biológiailag mindenevő sertések takarmányozása napjainkban főként növényi eredetű takarmányokon alapul.
Napjaink egyik legégetőbb technológiai problémája, hogy egyre több olyan eszközt alkalmazunk, amelyek arra hivatottak, hogy segítsék mindennapi életünket, ám sokuk mégsem alkalmas erre, mert nem mindegy, hogyan használjuk azokat.
A tejelő tehenek energia- és táplálóanyag-ellátottsága számos ponton befolyásolja a szaporodásbiológiai mutatókat.
Számos országban, így hazánkban is, a szarvasmarhák takarmánybázisának alapját a megfelelő fenológiai fázisban betakarított és tartósított kukoricaszilázs adja, kimagasló terméshozama, jelentős tejtermelési nettó energiatartalma (NEl) és táplálóanyagainak jó emészthetősége miatt.
Egyszerre növekedtek nagyot a takarmányok összetevőinek árai, ezért az állattenyésztési ágazat szereplői elkerülhetetlennek látják a hús- és tejtermékek árának emelkedését. Drágulás és túlélési harc jön.
Az omega-3 (n-3) zsírsavak több tekintetben is pozitív hatással vannak a gazdasági haszonállatok teljesítményére és természetesen a humán fogyasztók egészségére is.
Napjainkban a fermentált takarmányok etetése a baromfifajoknál (pl. brojlercsirkéknél) még nem annyira elterjedt, mint a sertéságazatban, ahol a folyékony takarmányozási technológia egyre szélesebb körben alkalmazott módszer.
Tudjuk, hogy a nyári tejtermelés és a tehén bendőegészségének az alapja a korai betakarítású és jól erjedt rozs-, tritikálé-, olaszperje-, Festulolium-szilázs. Az őszi vetésű tömegtakarmányok tavaszi eredményeit az őszi időjárástól kezdve érdemes elemezni. Nézzük meg, hogyan alakult a téli-tavaszi időjárás és a betakarítási szezon időjárása. Idei hozam- és beltartalmi adatokat még korai lenne mutatni, mert késik a vegetáció, de a tavalyi díjnyertes fű-, rozs- és lucernaszilázs érdekes lehet, a szilázsokat előállító kollégák gondolataival együtt.
Az éghajlatváltozás és következményeinek (pl. hőstressz) vizsgálata jelenleg a növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási kutatások egyik központi témája.
A gazdasági haszonállatokkal megetetett takarmányok nitrogéntartalmú anyagainak egy része kiürül a szervezetből, és a nem megfelelő trágyakezelés következtében a talajba, majd a vízkészletekbe juthat, ahol jelentősen ronthatja – többek között – a vízminőséget.
A nagy fehérjetartalmú takarmányok (pl. szója-, repce- és napraforgódara) árának világpiaci emelkedése és a génmódosított takarmány alapanyagok Európai Unió által előirányzott részarányának csökkentése, illetve egyes országokban (pl. Magyarországon) fennálló tiltása alternatív fehérjeforrások alkalmazását teszi szükségessé a gazdasági haszonállatok takarmányozásában. A Magyarországon jelenleg kevésbé elterjedt fehérjeforrások, mint pl. a csillagfürt takarmányozási értékéről csak korlátozott számú publikált eredmény áll rendelkezésre, mivel a különböző adottságú termőterületek függvényében a növény táplálóanyag-tartalma nagyon eltérő lehet.
Az elmúlt időszakban az élelmiszeripari eredetű növényi fehérjehordozók (pl. extrahált szójadara, -napraforgódara, -repcedara, -lenmagdara) ára jelentős mértékben növekedett, így a növénytermesztési üzletággal is rendelkező állattartó telepeknek érdemes lehet a hazai előállítású fehérjeforrásokat (pl. csillagfürt, szója, lóbab és borsó) „újra felfedezni” és a gazdasági haszonállatok takarmányreceptúráiban alkalmazni. Fontos hangsúlyozni, hogy hazánk ökológiai adottságai az ebbe a csoportba tartozó borsó és lóbab termesztését lehetővé teszik.
A műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már a szarvasmarhatelepeken a takarmányozás teljes automatizálása is megoldható ún. keverő-kiosztó robotokkal (pl. GPS-vevővel, szenzorokkal vezérelve), amelyek kötött pályán haladva, előre programozott gyakorisággal egyenletesen osztják ki az általuk elkészített homogén keveréket (teljes takarmánykeverék – TMR, vagy részleges takarmánykeverék – PMR) a tehenek elé.
A fermentált takarmányok alkalmazása ma még nem elterjedt az intenzíven termelő brojlercsirkéknél. A baromfiágazatban (beleértve a brojler-, a tojótyúk- és a víziszárnyas-állományokat) több kutatásra lenne szükség ahhoz, hogy a fermentált alapanyagok vagy késztakarmányok a gyakorlatban is egyszerűen előállíthatók, tárolhatók, szállíthatók és etethetők legyenek.
Az első, összefoglaló jellegű, hőstresszel foglalkozó cikkünk Lados doktorral 2006-ban jelent meg a Holstein Magazinban. Ennek már 17 éve. A műszaki megoldások alig változtak azóta, de a takarmányozás a sarkaiból fordult ki, új szemlélet, új technológiák és új stratégiák születtek a 17 év alatt.