A mezőgazdasági termelők továbbra is olyan technológiákat választanak, amelyek növelik a terméshozamot és a termésbiztonságot, ezért a Corteva Agriscience nemzetközi kutató-fejlesztő vállalat olyan fenntartható megoldásokon dolgozik, amelyek segítik a gazdákat e cél elérésében, és hosszú távon javítják a gazdaságok jövedelmezőségét és termelékenységét.
Az aszályos időszak és az azzal járó kevés csapadék képes teljesen tönkretenni az ipari növények és más szántóföldi kultúrák termésmennyiségét. Szerencsére ma már léteznek olyan öntözőberendezések, melyek használatával a termésátlag nemcsak szinten tartható, hanem növelhető is.
A szakértők által több oldalról is megközelíthető válaszokról olvashatunk. A hozzászólásokért kattintson!
Újra megnyílik a tavaszi fagykár elleni gépek beszerzésére irányuló felhívás – jelentette be az Agrárminisztérium.
Milyen termésbiztonsági „elemeket” tartalmaznak az egyes portfóliók? A válaszokért kattintson!
EURALIS hibridek minden termõhelyre
EURALIS hibridek minden termõhelyre
Az idei évben a rendkívül száraz időjárás országrészenként nagyon eltérő napraforgóhozamokat (1,8–2,6 t/ha) eredményezett, az országos átlag végül közepes, 2,05 t/ha lett. Helyenként 3,5–4,0 t/ha terméseredmények is születtek, melyek a magas árakkal kiemelkedő jövedelmezõséget biztosítottak a szerencsés és jól felkészült gazdálkodóknak. Viszont a szárazság miatt általános jelenség volt az alacsony ezerkaszattömeg (léha kaszatok) és az alacsony olajtartalom.
A lassan végére érõ 2011/12. évi repcetermesztési év a szélsõséges idõjárási viszonyok után ismét bizonyítékul szolgál arra, hogy a hazai kontinentális klíma mellett hosszú távon stabil és jövedelmezõ repcetermesztés csak fokozott odafigyeléssel és a magas alkalmazkodóképességû és stressztényezõkkel szemben a fajtáknál ellenállóbb hibridekkel képzelhetõ el.
Miért a PR37N01-et választotta a kukoricatermesztõk döntõ többsége 2011-ben?
A kukorica a magyar növénytermesztésben meghatározó szerepet tölt be, évtizedek óta 1-1,2 millió ha a vetésterülete. A FAO adatai alapján 2004-ben az 1,2 millió hektáros kukoricatermõ területtel Franciaországot követõen a második helyen állunk az Európai Unió tagjaként.
A napraforgó hazai terméseredményei az évjáratok, a termõhelyek és a változatos termesztéstechnológiai színvonal kölcsönhatásaként egy nagyon szerény átlagérték körül ingadoznak. Lényegesen nagyobb átlagérték körül ugyan, de hasonló nagyságrendû termésingadozások jellemzik az ausztriai napraforgó termelést is. Cikkünkben arra keresünk választ, hogy mi okozhatja a napraforgó termelési múlttal nem rendelkezõ Ausztriai gazdák elõnyét.
Az elmúlt években született mezőgazdasági témájú kiadványok és publikációk leggyakrabban használt kifejezése szinte biztosan a „biostimulátor” lett. Hatalmas mennyiségű információ zúdul az érdeklődőkre és a kevésbé érdeklődőkre egyaránt. Napjainkban több tucat biostimulátornak mondott készítmény van a hazai piacon, a gyártók gyakran műtrágyákat és gombaölő szereket is felruháznak ilyen meghatározással. Sajnos az információ-cunamiban nehéz eligazodnia a termelőknek, hiszen egységes európai engedélyezési eljárás erre a kategóriára még nincs az EU-ban. Szabályozás hiányában a biostimulátorok terén nagy szórás mutatkozik a termékek minőségében, hatékonyságában és a gyártói kommunikáció hitelességében egyaránt. Mindezek ellenére, próbáljunk meg egy kis rendszert vinni ebbe az információs káoszba.
A kukorica vetőmag választásnál a döntést sok tényező együttes mérlegelésével valósítjuk meg.
A kalászos gabonák gombás betegségek elleni kémiai védelmét alapvetően a nagyobb termésbiztonság érdekében végezzük. A termésbiztonság elsősorban azon múlik, hogy mennyire tudjuk a fotoszintetizáló leveleket a kórokozók támadásától megvédeni.
Újabb külterületi út újult meg
