A repce rendkívül tápanyag igényes kultúra, súlyos következményekkel jár, ha spórolunk a tápanyagszükségletét biztosító technológiákon. A szakértők hozzáaszólásáért kattintson a névre vagy fotóra!
Magyarország legrégebbi baromfitenyésztő dinasztiája azt reméli, hogy termékükkel a magyar földek talajminősége javul majd.
Baromfiürülékéből készülhet a következő alternatív energiaforrás, amely a szenet is kiválthatja, állítják izraeli kutatók – írja a vg.hu.
A szennyvíziszap és szennyvíziszap-komposzt mezőgazdasági felhasználása a környezetvédelem szempontjait is szem előtt tartó, engedélyhez kötött tevékenység – írja a nak.hu. Az engedélyt az I. fokú talajvédelmi hatóság adja ki, akik a megyei kormányhivatal járási hivatalához tartoznak.
Már igényelhetik az előleget azon gazdálkodók, akik a Vidékfejlesztési Program trágyatárolók építését támogató felhívása keretében nyertek forrást a projektjük megvalósítására – közölte a Miniszterelnökség.
Határérték feletti nehézfémtartalom miatt felfüggesztette a „Marha-Jó szarvasmarha trágya mikroelemekkel” (egyes csomagolásokon: „Bull-Top 4-4-4”) kereskedelmi nevű termék engedélyét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A készítmény egyes gyártási tételeinek krómtartalma meghaladta a határérték ötszörösét.
Bizonyára már Ön is értesült arról, hogy pályázatot írtak ki „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése” címmel.
Annak ellenére, hogy túl vagyunk az első fejtrágyázásokon, sok helyen már látszanak a búzán a nitrogén hiány tünetei. Ami nem meglepő, mert az utóbbi időszak száraz időjárása miatt a kiadott szilárd műtrágya nem hasznosult.
Használja ki a zöldtrágyázás előnyeit:
Mivel melegszik az időjárás, újból számíthatunk rá, hogy támadnak a rovarok. Néhány légy a lakásban nem jelent komoly egészségügyi kockázatot, de a hőmérséklet emelkedésével elviselhetetlenné is válhat a helyzet, főleg az állattartásban.
Keresni fogja Kína a tejtermékeket 2015-ben is?A brojlerek megfelelő teljesítményéhez és egészségi állapotához szükséges technológia
A jelenleg kizárólag az Agrova Kft. által forgalmazott Phylazonit baktériumtrágya eredete 1978-ra nyúlik vissza. Ebben az évben magyar mikrobiológusok és agrár szakemberek, kifejlesztették a Phylazonitot, mivel már akkor felfigyeltek a talajban élő baktériumok fontosságára.
Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.
Kérjen talajértékelést és javaslatot szaktanácsadónktól! Telefonszámát keresse közvetlen ahttp://www.hu.timacagro.com/ertekesitesi-teruelet/szaktanacsadok.html linken. Vagy hívja központi telefonszámunkat: +36 23 889 719.
Két havi rendszerességgel jelentkező tápanyag-gazdálkodási cikksorozatunk részletesen taglal olyan témákat, amelyek tervezési segédletet kívánnak nyújtani az intenzív, fenntartható és gazdaságilag hatékony növénytápláláshoz. Elsőként – az alapokhoz visszanyúlva – a szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározását tárgyaljuk.
Miért? A termés mennyiségét a nitrogén határozza meg legnagyobb mértékben, ezért a talajok felvehető ásványi-nitrogén tartalma a növénytermesztés fontos tényezője. Az ásványi- nitrogén szintje folyamatosan változik. Természetes úton növekszik a szerves anyagok bomlásával és a levegő nitrogénjének megkötésével, de jelentős mértékben kell számolnunk a kimosódási és denitrifikációs veszteségekkel is. Összességében a talaj nitrogénszolgáltató képessége nem képes biztosítani a hozamelvárásokhoz szükséges nitrogén mennyiségét. Ezért jelentős nitrogéntrágyázásra van szükség, de nem mindegy hogyan!
Itt az ideje gondoskodnunk földjeink tápanyag-utánpótlásáról. Választanunk kell, hogy milyen módszert válasszunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettőre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
BEVEZETÉS A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivó- és technológiai vízbõl, valamint kis mennyiségû egyéb hulladékból áll.
Az állattartási ágazatokban a fõ termékek mellett melléktermékként jelentõs mennyiségû trágya is termelõdik, amelyet értékes tápanyagforrásként is hasznosíthatunk. Jelen cikkben a híg- és az almostrágya termõterületre juttatásának gépi technológiáival foglalkozunk.
A korszerû mezõgazdasági nagyüzemekben is a talajon folyik a termelés. Azon a talajon, ahol extenzív gazdálkodás esetén a „talajerõ” nincs maximálisan kihasználva, ezért van ideje regenerálódni. Intenzív termelés esetén, az állattenyésztés számára jelentõs szerves anyagot tartalmazó szármaradványokat is elviszik a földrõl. Az így kiesõ, fontos tápanyagot csak mûtrágyával nehéz komplex módon pótolni. Éppen ezért nagyon fontos szempont, hogy az állattartó telepeken képzõdõ szerves trágya mindig visszajusson a szántóföldre!
A legyek kártétele állattartó telepeinken összetett, a kórokozók terjesztése mellett zavaró hatásukkal is növelik a biológiai kockázatot, csökkentik a termelés hatékonyságát illetve állataink nyugalmát.
Az EU 2014–2020 közötti agrárszabályozása a „zöldítés” jegyében készül. Magyarországon is mind nagyobb a gazdák fogadókészsége a természetes, vagy zöld gazdálkodási módszerek iránt. Ilyenek az „ingyenes” munkát végzõ mikroszervezetek alkotta baktériumtrágyák is. Közülük a legsokoldalúbb talán a Mikro-Vital® baktériumtrágya, ami a levegõt 78%-ban alkotó nitrogént megköti, a talaj foszfor- és káliumkészletét a növények számára felvehetõvé alakítja, és intenzíven bontja a szár-, valamint a gyökérmaradványokat. A Mikro-Vital® használatával a talaj „hasznos baktériumainak” arányát növeljük, s ha ezt éveken át tesszük, akkor jobb lesz földjeink termékenysége és minõsége, a meginduló humuszképzõdés hatására javul a talajszerkezet. Az eredmény: földjeink könnyebben, kevesebb gázolaj felhasználásával mûvelhetõk.
A chernelházadamonyai Répcevölgye 2001 Kft. tapasztalatai.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag-utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettõre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
Hamarosan beköszönt a tavasz és választanunk kell, hogy földjeink tápanyag utánpótlására milyen módszert választunk. Azt is mérlegelnünk kell, mi a fontosabb: a termésnövelés vagy a talaj védelme. Ha mindkettõre szeretnénk hangsúlyt fektetni, akkor Plantella Organikkal trágyázzunk.
A hígtrágya az almozás nélküli tartástechnológiájú szarvasmarha-, ill. sertéstartásban, ritkábban baromfitartásban keletkezõ szervestrágya. Általában 10-30 százalék közötti szárazanyag-tartalommal rendelkezik, nagyobb részét úgynevezett hordozóanyaga, a trágya eltávolítására felhasznált víz alkotja. Ebben széles mérettartományban oszlanak el a bélsárból és vizeletbõl származó különbözõ szerves és szervetlen anyagok.
11CH4 új Pioneer oltóanyag a termelõk szolgálatában
Az elmúlt években egyre gyakrabban esett, esik szó a zöldtrágyázás jelentõségérõl, gyakorlati alkalmazhatóságáról. Az egyértelmûség miatt azonban fontos ezúton is meghatározni, mit is értünk e fogalom alatt. Zöldtrágyázásról abban az esetben beszélünk, ha egy adott növényt fõ-, vagy másodvetésben talajvédelmi céllal – fejlõdésük vegetatív szakaszában – a talajba dolgozunk.
Tavasszal a vegetáció indulását követõen a búza igen nagy mennyiségben igényli a tápanyagokat, sok esetben a talaj tápelemszolgáltató képessége ezzel az ütemmel nem tud lépést tartani. Az esetek többségében megfigyelhetõ hiánytünet nem alakul ki, de a növény tápelemtartalma lecsökken, eltér az ideálistól. Így végsõ soron napról napra csökken a realizálható termés mennyisége, ameddig ez az állapot fennáll. Ezt a jelenséget a szakirodalom „rejtett éhségnek” nevezi. A megoldás egyszerû, lombtrágyázni kell!
A mûtrágyák hatékonyságát, illetve a termések nagyságát az elõvetemény is befolyásolja. A hatások megbízhatóan csak szabadföldi tartamkísérletekben állapíthatók meg.
Az elmúlt napokban zárta kapuit a Szõlészet Pincészet kiállítás, mely 2010.01.27-30. között az Agro + Mashexpo-val párhuzamosan került megrendezésre. A kiállításon a termelõkkel folytatott beszélgetések tanulságaiból adunk közre néhányat.
Napjaink növénytermesztésében az egyik leggazdaságosabban termeszthetõ növény a repce. A mai modern agrotechnikával már nem álom a 4-5 t/ha termésmennyiség. Az ilyen terméseredmény azonban csak megfelelõ tápanyagellátással érhetõ el. Ezen belül is kiemelkedõ a mikroelem pótlás, amelyet gazdaságosan csak levéltrágyázás formájában oldhatunk meg.
Termesztett növényeink megfelelõ tápanyagellátása a mezõgazdasági termelés eredményességének egyik meghatározó tényezõje. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy hosszú távon is fenntartható, hatékony gazdálkodást csak a növények igényeihez alkalmazkodó, okszerû tápanyag-utánpótlással folytathatunk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a növényfajnak, a fejlõdési fázisnak, valamint a termõhelyi és klimatikus adottságoknak megfelelõen pótoljuk a szükséges tápelemeket.
Egy évvel ezelõtt, november elején indult a Kisalföldi Mg. Zrt. Kapuvár melletti 1000 tejelõ tehenes szarvasmarha telepén, az 524 kW-os villamos teljesítményû biogáz üzem építése. A beruházó azon kevés EMVA pályázó közé tartozik, aki a megvalósítást komolyan gondolta, és mára teljes gõzzel termeli a villamos- és hõenergiát.
Korábbi lapunkban beszámoltunk arról, hogy a Kisalföldi Mg Zrt. kapuvári szarvasmarha telepén biogáz üzem épül, amely híg- és almos trágya, takarmánymaradék és siló felhasználásával üzemel majd.
Magyarországon az elkövetkezõ években várhatóan több ezer hektáron fognak fás szárú energianövényeket termeszteni elsõsorban hagyományos mezõgazdasági növények számára kedvezõtlen adottságú termõhelyen. A szakemberek többségét joggal foglalkoztatja, hogy mekkora e növények vízigénye és tápanyag-felhasználása.
Kitekintés A talaj tápanyagigényét szakszerûen kell biztosítani a növény optimális terméshozama érdekében. Az AZOTER® talaj-baktériumtrágyával a növény magas hozamot ér el és alkalmazása gazdaságos. BIOtermesztésben használható, talajjavító hatásával megfelelõ magágyat biztosít az õszi és a tavaszi vetések számára.
„Boldog ember az, aki a szántóföldjében földigilisztát talál…” Az iménti gondolat nagy valószínûséggel arra utal, hogy az adott talajban még van egészséges talajélet. A klasszikus irodalom a talajt háromfázisú polidiszperz rendszerként ismerteti, melyben a különbözõ mikroorganizmusoknak, azokon belül is a baktériumoknak nagy szerepe van a talajélet és a jó talajszerkezet fenntartásában.
E sorok írásakor a repce aratásának közepén járunk és a tavalyi terméshez képest 20–25% visszaesést prognosztizálunk. Ennél csak az ár alakulása keserûbb, jelenleg a piaci logikával ellentétesen mozog. Talán csak az aratás végén a betárolt repce fogja megmozgatni a vevõk fantáziáját!
A kukorica szakszerû tápanyagellátása a talajvizsgálatok mellett nem nélkülözheti a tenyészidõ alatti növényanalízist. A diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásával ellenõrizni tudjuk a kukorica tápláltsági állapotát, a talaj tápanyag-szolgáltatását, a talajvizsgálati eredményeket, a trágyázás üzemi gyakorlatát. A kukorica tápláltsági állapotának ismerete tájékoztatásul szolgál a tenyészidõ alatti tápelem kiegészítéshez.
A növények számára nélkülözhetetlen (esszenciális) tápelemeket makro- és mikrotápelemekre osztjuk fel. Makrotápelemeknek – melyek a növényi szárazanyagban 0,01%-ot meghaladó mennyiségben találhatók – a következõ növényi tápelemeket tekintjük: N, P, K, Ca, Mg, S. Makrotápelemekbõl viszonylag nagy mennyiségre van szükségük a növényeknek, a mikrotápelemekbõl viszont már sokkal kevesebbre.
A hosszú õsznek köszönhetõen a repceterületek nagyobb része a tartós fagyok ellenére is jól fog telelni, sõt a tavalyinál nagyobb terméssel is kecsegtet!
Hazánk EU csatlakozását követõen a környezetszennyezés megakadályozására az állattartásból származó trágyák kezelésére-tárolására vonatkozóan is több – mára már elterjedten ismert, ill. az EU-támogatásos rekonstrukcióknál, beruházásoknál feltételül szabott – új hatósági elõírás lépett életbe.
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivó- és technológiai vízbõl, valamint kis mennyiségû egyéb hulladékból áll. Szakszerû kezelés és hasznosítás hiányában felgyülemlõ, nagy mennyiségû hígtrágya környezetterhelõ anyag, amelynek elhelyezésérõl az állattartó telep üzemeltetõjének kell gondoskodnia. Az elhelyezés kézenfekvõ megoldása a szántóföldre történõ kiöntözés, mivel a hígtrágya fõ komponense állati ürülék, ezáltal a szervestrágyázás minden funkciójának betöltésére alkalmas.
Az országban sok helyen már javában zajlanak az állattartó telepek EMVA támogatással történõ korszerûsítési munkálatai, és az elsõ 2008 évi elszámolások is megkezdõdtek.
A repce igényes, nagy tápanyagszükségletû növény. 3 t/ha termésszint eléréséhez 140–170 kg nitrogén, 90–110 kg foszfor és 120–140 kg kálium hatóanyagot igényel.
Az elõrejelzések szerint az idei nyár is forró lesz, ami elõrevetíti az esetleges aszályt és annak terméscsökkentõ, minõségrontó hatását is.
A Készenlét Zrt. 1990 óta a mezõgazdaság szolgálatában áll. Tevékenységének fõ területe az állattenyésztés és annak mind épület, mind gép vonatkozásában a legtökéletesebb kiszolgálása.
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke.
A komposztot már a rómaiak is ismerték.
Az exportorientált hazai lúd árutermelés évszázados hagyományokkal rendelkezik, és napjainkban is több tízezer kistermelõ számára nyújt megélhetést.
A szerves anyagokkal megvalósítható tápanyag-visszapótlás fõ feladata a talaj tápanyagtartalmának növelése, a kultúrnövény fejlõdéséhez szükséges tápanyagok alkalmazása a gazdaságos termelés céljából.
A gazdák elvárják a gyártóktól, hogy számukra a trágya kijuttatásához szükséges masszív eszközöket kínáljanak, hogy a trágyát lehetõség szerint szagtalanul, csekély nitrogénveszteséggel, környezetbarát módon tudják a szántóföldön és a legelõn szétteríteni.
A kiforrott mûszaki megoldásairól ismert Stallprofi Magyarország Kft. 2007. április 13-án, nagy érdeklõdés mellett mutatta be újabb, 4 × 10 000 m3-es hígtrágya tározó rendszerét az abádszalóki Meta Kft. telephelyén.
A trágya az állattartás velejárója, mégis az utóbbi negyedszázadban különálló kérdésként a megoldandó feladatok és problémák között tartjuk számon. Ennek csak egyik oka, hogy jelentõsen megnövekedett a fogyasztott állati eredetû élelmiszerek mennyisége, másik oka, hogy az iparszerû tartás közvetlen követelményei a termelés gazdaságossági kérdéseire szûkülnek le, és a korábban a mezõgazdálkodásban szükségképpen és alapelvként is követett egyensúly megbomlott, megjelent a probléma, melynek megoldására sokféle lehetõség és sokféle elképzelés egymás mellett létezik.
Tavaly év elején válaszút elõtt álltam: mindenképpen modernizálnom kellett az etetési rendszert a sertéshizlaló óljaimban. Kértem árajánlatot nedvesített, ún. kombinált önetetõs rendszerre, ahol a takarmányt korongos kihordó juttatja el az önetetõkig, illetve ajánlatot kértem központi konyhás, automatikus moslékos rendszerre is. Habár a kombinált önetetõs rendszer sem volt kimondottan olcsó, a moslékos rendszerek ennél is drágábbak voltak, mégis a moslékos rendszer mellett döntöttem.
Az elmúlt években egyre gyakrabban volt megfigyelhetõ a támrendszeres paradicsomon vagy az uborkán az alsó és középtáji levelek sárgulása.
Fejlõdésük közben a növények a talajból szerzik be a növekedésükhöz szükséges tápanyagok döntõ hányadát. A felhasznált tápanyagot a betakarítás után visszamaradó növényi anyag, és a talajban lakó organizmusok nem tudják kellõképpen kompenzálni.
Az állattartó telepek egyik legnagyobb problémája, talán a második a gazdaságos értékesítés után, a keletkezõ, környezetre –koncentrált jelenléte miatt- veszélyes melléktermékek megfelelõ, és szintén költséghatékony kezelése. A trágyaeltávolítás módja, valamint a technológiai mûveletek eszközei, a gépi és élõmunka igény aránya a termelés önköltségét nagyban befolyásolják.
Amióta a FÖLD „anyánk” helyzete a tudósok szerint katasztrofális (a jó levegõ, a tiszta víz, és az élelem hiánya miatt) azóta az alternatív az ún. „mentõ” növények jelentõsége világviszonylatban megnövekedett.. Így került elõtérbe az olajos növények között a repce. Ezért látjuk Nyugat-Európában április-májusban a nagy sárga táblákat. Ezért került a repce helye világviszonylatban az ötödik helyrõl a második helyre.Ezért látjuk Nyugat-Európában április-májusban a nagy sárga táblákat. Ezért került a repce helye világviszonylatban az ötödik helyrõl a második helyre.
A Fliegl a szerves trágya kijuttatására többféle gépet is kínál. Az abdai cég révén a nyugaton már bevált rendszerek hazánkban is hozzáférhetõek. A szerves trágya kijuttatására a legújabb megoldás az úgynevezett Fliegl-letolókocsi trágyaszóró adapterrel. Ellentétben a pótkocsikkal, a letolókocsi rakományát újszerû hidraulikus rendszere segítségével üríti. Kiegészítõkkel használható trágyaszóróként, takarmánykiosztó kocsiként, átrakókocsiként is. A letolókocsik több méretben készülnek, így a 100-250 lóerõs erõgép kategóriához teljes a kínálat.
A szervestrágya-szórók alkalmazásának jelentősége A magyarországi növénytermesztési technológiák alkalmazása során egyre nagyobb mértékben részesítik előnyben a gazdálkodók a rendszeres tápanyag-visszapótlást, azon belül is a szerves anyagok kijuttatását. A termőhelyi adottságokhoz igazodó, magas színvonalú növénytermesztési és tápanyag-gazdálkodási technológiák megvalósításának, valamint az egyre inkább előtérbe kerülő környezetvédelmi szempontok érvényesülésének fontos feltétele a tápanyagok megfelelő szintű talajra(ba) juttatása.
A szántóföldi növényeink, így az õszi gabonák tápanyagellátását alapvetõen alaptrágyázással és fejtrágyázással oldjuk meg. Az alaptrágyázáshoz és fejtrágyázáshoz alkalmazott tápanyagmennyiséget sok tényezõ közül szakmailag leginkább a termõhely (talajtípus, földrajzi elhelyezkedés, a talaj tápanyagtartalma stb.), növényfaj (fajta), termesztési cél stb. befolyásolja. Speciális célok eléréséhez alkalmazhatunk levéltrágyázást is, amely nem helyettesíti csak kiegészítheti az alap-, illetve fejtrágyázást.
Bevezetés Az alomnélküli tartásmóddal üzemelõ nagyüzemi sertéstartó telepeinken a termelõdõ hígtrágya volumene rendszerint az ürülék mennyisége alapján számítható érték többszörösét is eléri, szárazanyag tartalma jó esetben 2,5-3,5 % rossz üzemállapotú telep esetében azonban 0,3-1 % között mozog.
Anyakecsketartók, figyelem! Közeleg a támogatási kérelmek beadási határideje
