A Bizottság "Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság" című stratégiája és cselekvési terve egységesen, több ágazatra és tudományterületre kiterjedően foglalkozik ezzel a kérdéssel. A cél olyan gazdasági berendezkedés kialakítása, amely innovatívabb, kevesebb kibocsátással jár, egységesen kezeli a fenntartható mezőgazdaság és halászat, az élelmiszerbiztonság és a biológiai erőforrások fenntartható ipari felhasználása iránti igényt, s eközben a biodiverzitást és a környezetvédelmet is garantálja. A terv tehát három fő szempontra összpontosul: a biogazdasághoz szükséges új technológiák és eljárások kidolgozása; a biogazdasági ágazatok piacainak és versenyképességének fejlesztése; valamint a politikai döntéshozók és az érdekelt felek szorosabb együttműködésének ösztönzése.

"Európának át kell állnia a kőolajkorszak utáni gazdaságra. A fenntartható erőforrások nagyobb arányú igénybevétele nem pusztán lehetőség: ez mára elengedhetetlenné vált. A fosszilis energián alapuló társadalmat olyan bioalapú társadalommá kell alakítani, amelynek a kutatás és az innováció a hajtóereje. Ez jót tesz környezetünknek, élelmiszer- és energiabiztonságunknak, valamint Európa jövőbeli versenyképességének is" - mondta Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos.

Biogazdaságnak az olyan gazdaságot nevezzük, amelyben az élelmiszert, a takarmányt, az ipari termékeket és az energiát a talaj és a tenger biológiai erőforrásai, valamint hulladék felhasználásával állítják elő. Ez azt is jelenti, hogy bioalapú eljárásokkal teszik fenntarthatóvá az ipari termelést. Nagyon ígéretes például, hogy a biohulladék alkalmas lehet a műtrágyázás kiváltására vagy bioenergia előállítására, és így az uniós megújulóenergia-célkitűzés 2%-ának teljesítésére.

Az uniós biogazdaság már most is közel kétezer milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolít le és több mint 22 millió embert foglalkoztat - ez az uniós foglalkoztatottak 9%-a. A biogazdaság kiterjed a mezőgazdaságra, az erdőgazdaságra, a halászatra, az élelmiszeriparra, a cellulóz- és papírgyártásra, valamint a vegyipar, a biotechnológia és az energetika bizonyos területeire. Minden euró, amelyet az uniós finanszírozású biogazdasági kutatásra és innovációra fordítanak, 2025-ig 10 eurónyi hozzáadott értéket eredményez a biogazdaság ágazataiban.

Háttér-információk

A stratégia három fő pilléren nyugszik:

1. A biogazdaságot megalapozó kutatásba, innovációba és készségekbe történő beruházás. Ez történhet uniós finanszírozással, állami finanszírozással, magánberuházás révén, valamint a más politikai kezdeményezésekkel fennálló szinergia fokozása révén.

2. A biogazdasági ágazatok piacainak és versenyképességének fejlesztése az elsődleges termelés fenntartható bővítésével, a hulladékáramok hozzáadott értéket tartalmazó termékekké alakításával, továbbá a termelés és az erőforrás-felhasználás hatékonyabbá tételét szolgáló kölcsönös ismeretátadási mechanizmusokkal. Az élelmiszer-hulladék ártalmatlanítása például tonnánként 55-90 euróba kerül az európai adófizetőknek és 170 millió tonna szén-dioxid képződésével jár. Ezt a hulladékot bioenergiává vagy más bioalapú termékké lehetne alakítani, munkahelyeket teremtve és növekedést idézve elő.

3. A politikai koordinációnak és az érdekeltek részvételének fokozása biogazdasági fórum és biogazdasági megfigyelőközpont létrehozása, valamint az érdekelt felek részvételével zajló biogazdasági konferenciák rendszeres szervezése révén.

A stratégia szinergiákra és kiegészítő jellegű együttműködésre törekszik a rokon célkitűzésekért küzdő politikai területekkel, eszközökkel és finanszírozási forrásokkal, például a kohéziós alapokkal, a közös agrár- és halászati politikával (KAP és KHP), az integrált tengerpolitikával vagy a környezetvédelmi, az iparügyi, a foglalkoztatási, az energia- és az egészségügyi politikával. A stratégia előkészítését Geoghegan-Quinn biztos irányította, négy másik biztos - Tajani alelnök, valamint Cioloº, Damanaki és Potoènik biztos - támogatásával. A stratégia középpontjában a kutatás és az innováció áll, így a tagállamok a 2012. február 21-i versenyképességi tanácsülésen ismerkedhetnek meg vele először.

Az Európai Unió egyes tagállamai - köztük Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia - már rendelkeznek biogazdasági stratégiával. A nemzetközi színtéren Kanadának, Kínának, Dél-Afrikának és az Egyesült Államoknak már készen van vagy készül a saját ambiciózus stratégiája.

A Bizottság javaslata egyike az Európa 2020 stratégia részét képező Innovatív Európa, illetve Erőforrás-hatékony Európa kiemelt kezdeményezés keretében tett operatív javaslatoknak. A Horizont 2020 keretprogramban - a Bizottság leendő kutatási programjában - már kiemeltük a biogazdaság területén folytatott kutatások és innováció nagyobb arányú közfinanszírozásának fontosságát: csaknem 4,7 milliárd eurót javasoltunk elkülöníteni az "Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság" nevet viselő célkitűzés javára, a Horizont 2020 keretprogram más területeinek kiegészítő finanszírozásával egybekötve.

(Európai Bizottság - Sajtóközlemény)