Miért Magyarországon van a világ legnagyobb vetőüzeme? Hogyan lehetnénk búzanagyhatalom? Mi a hazai növénytermesztés Achilles-sarka? Mi köze Franklin D. Roosevelt elnökhelyettesének a növénynemesítéshez? Többek között ezekről a kérdésektől beszélgettünk Kara Bélával, a DuPont Pioneer közép-európai vezetőjével, a cég hazai leányvállalatának vezérigazgatójával.

Agrárszektor: A maga idejében több vállalat is foglalkozott a növénytermesztés hatékonyságát javító kutatásokkal, de az első hibridizációt (lásd alább) Henry A. Wallace, a Pioneer alapítója hajtotta végre. A laikusok fejében fel sem merül, hogy az eljárás milyen jelentős mérföldkőnek számít a növénytermesztésben, így a világ élelmiszer-termelésében is.

Kara Béla: Valóban, az első hibridizációt a Pioneer alapítója Henry A. Wallace (később az USA mezőgazdaságért felelős minisztere, egyben Franklin D. Roosevelt elnöksége idején az USA elnökhelyettese), hajtotta végre. Ma az összes, globális szinten meghatározó vetőmag-előállító vállalat tevékenysége a hibridizáción alapul. A hibridizáció egy nemesítési folyamat, amelynek során olyan egyedet kapunk, amely sokkal magasabb termésre képes, mint a szülői vonalak.

A.: A hibrid kifejezés a laikusok számára nem mond sokat, pedig ez a nemesítési eljárás jelentős hatással bír a világ élelmiszer-ellátására is, hiszen a hibridek jelentnek megoldást a növénytermesztés hatékonyságának javítására, és ez a globális szinten előállított élelmiszer mennyiségét is jelentősen befolyásolja.

K.B.: Valóban, a hibridizáció és annak világméretű alkalmazása a különböző növényfajok esetében fontos lépés a világ élelmiszerrel való ellátásában. Nem véletlen, hogy az iparág, így a DuPont Pioneer is komoly forrásokat áldoz a kutatás-fejlesztésre. A kukorica esetében az a cél, hogy minél inkább megfeleljünk a környezeti problémákból fakadó kihívásoknak. Ilyen az aszály vagy a változékony időjárási körülmények, betegségek. Csak egy példa a DuPont Pioneer által kifejlesztett AQUAmax technológia, amely jelentős mértékben járul hozzá a termésmennyiségek hektikusságának mérsékléséhez.

A mai és a jövőbeni fejlesztések már nem csak új hibridek kifejlesztésére, hanem technológiák bevezetésére koncentrálnak. A technológiában a hibrid csak egy elem - bár talán a legfontosabb -, amely valamely tulajdonságánál fogva a termesztés menetét könnyíti meg, illetve komplex módon növeli a termelő egységnyi területen elérhető jövedelmét.

Ilyen - hagyományos nemesítési eljárásokon alapuló - technológia az ExpressSun hibridek termesztése, amely során a napraforgó hibrid ellenálló az Express gyomírószerrel szemben és ezáltal a termesztés a termelő számára egyszerűbb, egyben jövedelmezőbbé válik. Sőt olyan területeken is lehetővé teszi a napraforgó jövedelmező termesztését, ahol eddig a gyomfertőzöttség miatt ez nem volt lehetséges. És nem utolsó sorban az egyik leghatásosabb eljárás a parlagfű elleni küzdelemben. Ezzel egyszerű és költséghatékony gyomirtási technológiát lehet megvalósítani olyan területen is, amely korábban egyáltalán nem volt alkalmas napraforgó termelésére. Vagy említhetnék további új napraforgóhibrideket, amelyek kimagasló rezisztenciával rendelkeznek a szádor, illetve a peronoszpóra különböző rasszaival szemben.

A.: Az sem nevezhető köztudottnak, hogy néhány területen milyen erős Magyarország globális versenyképessége. Magyarország gyakorlatilag vetőmag nagyhatalom.

K.B.: Ez így van és büszkén állíthatom, hogy ez az állítás ma már közel egy évszázados tapasztalatra alapul. Különösen igaz ez a kukorica vetőmag előállításra. Nem véletlen, hogy a DuPont Pioneer Közép-Kelet Európában Magyarországon, Szarvason építette fel a világ egyik legnagyobb vetőmagüzemét. A teljes invesztíciónk ebbe a projektbe ma már 60 millió dollárnál tart. Miért Magyarországon van ekkora kapacitás? Mert a világon nincs még egy olyan ország, amelyik ekkora tapasztalattal rendelkezne a kukoricavetőmag-előállításban, mint Magyarország. A szocializmusban rengeteg vetőmagot állítottunk elő, kb. 100 ezer hektáron, és 18-20 vetőmagüzem működött az országban. Ma ezeknek a nagy része nem üzemel, de a termelők megtanulták, hogy hogyan kell kukorica-vetőmagot előállítani. Ez a tudás megmaradt, mert ugyan a rendszerváltás megtörtént, nagyon sok üzem egyben maradt, illetve azok az emberek, akik ehhez értettek, nagyrészt ma is gazdálkodásból élnek. Magyarországon nem kellett lasszóval keresni olyan szakembereket, akik értenek a vetőmagtermesztéshez - nem is akármilyen színvonalon. Az sem véletlen, hogy több, globális szinten is meghatározó vetőmag-előállító vállalat nálunk hozott létre vetőmagüzemet.

Igaz, van gyengeségünk is ezen a területen: a sikeres vetőmag-előállítás szempontjából elengedhetetlen az öntözés. Nem lehet egy ilyen nagy értéket rábízni a természetre. Az elenyésző öntözhető terület nagy részét leköti a kukoricavetőmag-előállítás, pedig az öntözésre mindenhol az országban nagy szükség van.

A.: A növénytermesztésben nem jártas átlagember számára az aszály problémája távolinak tűnik, legtöbbünk adottságnak tekinti. Egyáltalán nem világos pl., hogy az aszály milyen jelenőséggel bír az egész magyar gazdaság szempontjából, hiszen az ágazat nagy arányban járul hozzá a magyar gazdaság kibocsátásához.

K.B.: Így van. Az "agyvérzés" kerülget, amikor a meteorológus a TV-ben örömmel közli: "holnap semmi sem zavarja a szép napsütést, jó időnk lesz". Mondja ezt 1-1,5 hónap esőtlenség után. Kérdem én mi a "jó idő"? Csak az, ha 35 °C-ban napfürdőzhetünk, miközben kiég a búza vagy a kukorica? Magyarország rendkívül jó adottságokkal rendelkezik a sikeres mezőgazdálkodáshoz, de egyre többször kell szembenézni rendkívüli - esetenként - 60-70 napig tartó aszállyal. Magyarországon jelenleg 80 - 90 ezer hektárt öntöznek, miközben 4,5 millió hektáron folyik a növénytermesztés. Az utóbbi hetven évben valójában senki nem foglalkozott azzal, hogy két nagy folyó folyik át rajtunk, amelyeknek a vizét meg lehetne fogni, és öntözhetővé lehetne tenni Magyarország minden talpalatnyi területét, ami nem hegy. Pl. Olaszországban a Pó völgyében nem találni egyetlen olyan négyzetmétert sem, amit ne öntöznének. Lehet, hogy túlzok, de vesszőparipám, hogy ha 1945 óta minden kormány az akkori értéken évente 5 milliárd forintot ebbe befektetett volna, mára minden terület öntözhető lenne. Olyan lehetőséget dobunk el magunktól, ami a jövőben rettenetesen felértékelődik. Idén kb. 5,7 millió tonna kukoricát takarítottunk be, a termésátlag 4,5-5 tonna volt hektáronként. Ennek a dupláját tudnánk betakarítani, ha öntöznénk. Nagyhatalom lehetnénk kukoricában és búzában is. A víz ugyancsak hatalmat jelent majd, és már a mi életünkben sokat fogunk szenvedni a vízhiányból fakadó problémáktól.

Eközben Magyarországon minden évben elköltünk 30-40 milliárd forintot arra, hogy megvédjük magunkat az árvíztől, majd másfél hónap múlva már érkezik is az aszály. A világon nincs még egy olyan ország, amelyik ilyen mélységű, tradicionális tudással rendelkezne a vízgazdálkodásról, mint Magyarország. De "csak" az árvízvédelemnél hasznosítjuk ezt a tudást, a többletvizek tárózásánál, öntözésfejlesztésnél már nem.
Visszatérve az öntözésre: úgy vélem, hogy sosincs későn pénzt fektetni ebbe: meg kell építeni a víztározókat, és a termelőktől csak nagyon minimális pénzt kellene kérni a vízért, különben nem éri meg nekik az öntözés. Nem a vízdíjból kell beszedni a pénzt, hanem abból, hogy a termelő eladja a terményét, és adózik utána. Ha az uniós pénzek egy részét az öntözés kiépítésére fordítanák, biztonságossá tennék az élelmiszer-ellátásunkat, és rengeteget tudnánk exportálni is.

A.: A hazai növénytermesztés Achilles-sarka tehát az öntözőrendszerek hiánya. Mindenkinek érdekében állna az öntözőrendszerek kiépítése.

K.B.: Így van. Az inputbeszállítónak olyannyira érdeke, mint a termelőknek. Nem véletlen, hogy a DuPont Pioneer több országban hozzá is járult az öntözés fejlesztéséhez, főként finanszírozással. Úgy ítéljük meg, hogy ez a befektetés busásan megtérül, mert biztonságot ad. Az elmúlt években meredeken emelkedett a kukorica vetőmag kereslete, ám mellette nem volt meg a biztonságos termelés lehetősége, mert nem minden terület volt öntözhető. Kimutatható, hogy az elmaradt befektetésekkel mekkora veszteségeket lehetett volna kiküszöbölni.

A.: A közbeszédben, áltudományos, és még tudományos körökben is időről időre felreppen az a felvetés, hogy a globális felmelegedés nem akkora probléma, mint ahogyan azt gondolnánk. A vetőmag-előállítással foglalkozó cégek komoly pénzeket áldoznak az időjárás és az éghajlatváltozás nyomon követésére, és mélyreható kutatásokat folytatnak a területen. A globális felmelegedést tudják igazolni a kimutatásaikban?

K.B.: A DuPont Pioneer nagyon intenzíven és koncentráltan foglalkozik ilyen típusú kísérletekkel és technológiák előállításával. Ezek főként az aszály okozta problémák kezelését célozzák meg. A meteorológiai állomások adatai alapján egyértelműen kimutatható a globális felmelegedés. Van olyan adatbázisunk, amely Magyarországon 20-25 évre visszamenőleg dolgozza fel egy adott terület időjárási adatait, illetve az adott területen elvégzett kísérletek adatait. Egész Európára vonatkozóan rendelkezünk ilyen adatokkal. Ez lehetőséget biztosít komplex technológiák kidolgozására, pl. alkalmas arra, hogy meghatározzuk, milyen hibridek fogják a legjobb eredményeket hozni a területen jellemző időjárási körülményeket figyelembe véve.