Belépett a magyar tejiparba a francia Laktalis, miután a csoportot tulajdonló, belgiumi központú BSA International SA megvásárolta a tiszafüredi Kuntej Zrt.-t. A tulajdonosváltás már március elején megtörtént, de a tranzakcióról nem nyilatkoznak a felek. A mintegy 5,5 milliárd forint éves árbevételű, eddig magyar családi kézben lévő Kuntejet a tulajdonosok azután értékesítették, hogy Kovács István tulajdonos-vezérigazgató nyugdíjba vonult.
A francia Lactalis 2011-ben vált a világ legnagyobb tejpiaci szereplőjévé, miután - már meglévő érdekeltségei mellé - meghatározó tulajdonrészt szerzett az olasz Parmalatban. A BSA International, illetve a Lactalis végső soron családi vállalkozásként, a francia Besnier család irányításával működik. A csoport évente 15 milliárd liter tejet dolgoz fel, csaknem 70 országban 61 ezer munkavállalót foglalkoztat, éves forgalma pedig eléri a 16 milliárd eurót.
A Lactalis az elmúlt években folyamatos akvizíciós politikát folytatott, így a Kuntej megvásárlása hazai tejpiaci szakértők szerint e stratégiába illeszkedhet. A régiós országok közül ugyanis a csoportnak "szinte már csak Magyarországon" nem volt tejfeldolgozója, mivel nálunk eddig csupán egy kereskedelmi céggel, a Lactalis Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel képviseltették magukat.
MTI-fotó: Mohai Balázs
A csoport a Kuntej Zrt. megszerzésével most olyan hazai tejfeldolgozóhoz jutott, amely a tejfelvásárlásban regionális szereppel bír, de a tejtermék-értékesítésben az első tíz, országos jelentőségű cég között van - vélik iparági szakértők. A Kuntej többek között a Kunsági tejtermékmárkát gyártja, de például a Tesco-Global Áruházak Zrt.-nek is készít saját márkás tejtermékeket. Méretével ugyanakkor elmarad a termelői tulajdonban lévő székesfehérvári Alföldi Tej Kft.-től és a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tartozó szegedi Sole-Mizo Zrt.-től, amelyek 35-40 milliárd forint körüli éves árbevétellel a hazai tejfelvásárlásban vezető szerepet töltenek be.
A magyar tulajdonosok kiszállását tejpiaci vélemények szerint az is motiválhatta, hogy április elsejétől az unióban megszűntek az úgynevezett tejkvóták, így fokozódhat a verseny, amely a kisebb cégek számára hátrányos lehet. A haza piaci szereplők - 1,7-1,8 milliárd literes éves termeléssel - nem használták a ki a 2 milliárd literes éves magyar országkvótát, de több nyugat-európai cég, amely viszont eddig is kimerítette lehetőségeit, a kvóták eltörlésével termelését és exportját is bővítheti. A többlettermékek pedig időszakosan a magyar piacon is megjelenhetnek, növelve ezzel a sokszor árletörő kínálatot. A kvóta-megszüntetés várható hazai hatásairól azonban megoszlanak a vélemények, mivel egyes szakértők szerint a változtatások a magyar cégek exportpozícióit is javíthatják, így számukra is új piacok megszerzésére adhatnak lehetőséget.