Miközben a havi statisztikák még a sertéspiaci áresés folytatódását jelzik, a piacon már elindult egy érdemi árkonszolidáció. Ennek háttere és kimenetele meghatározó a hazai sertésszektor számára is.

Noha a hazai sertésszektor növekedési pályára állítása érdekében számos intézkedés történt, mindaddig, amíg a felvásárlási árak nem emelkednek jelentősen, a termelői kedv alacsony marad. Mivel pedig a felvásárlási árak a nemzetközi tendenciákat követik - és azokra vajmi kevés befolyásunk van - , fontos ismerni és érteni a körülöttünk zajló folyamatokat.

A tavaly ősszel felgyorsult áresés véget érni látszik sertéspiacon. A hazai havi statisztikák ezt még nem jelzik, de május eleje óta a piacon érzékelhetően megindultak az árak felfelé. Ennek hátterében az európai túlkínálat enyhülése áll. Ez egyrészt az export bővülésének, másrészt a termelésnövekedés megtorpanásának következménye, amely már a 18. heti EU átlagárakban is emelkedést hozott.

Merre tart az EU sertésszektora?

Az alacsony árak Európa-szerte kifejtik hatásukat. 2016 januárjában a közösségben 2,4 százalékkal kevesebb sertést vágtak le, mint egy évvel korábban. Ehhez a nagyok közül a németek 5, a dánok 8 pedig százalékos csökkenéssel járultak hozzá.

2015-ben az EU-ban 200 ezerrel, mintegy 2 százalékkal csökkent az anyakocák száma. Ennek mintegy háromnegyede az új tagállamokban mérhető, a 2004-ben és azt követően csatlakozott közép-kelet-európai országokban 7 százalékkal zsugorodott az állomány. Ugyanakkor a legnagyobb abszolút létszámcsökkenést Lengyelország, Németország, Hollandia és Franciaország mutatja, összesen 300 ezres visszaeséssel. Ezt azonban Spanyolország 2012-ben elért 200 ezres létszámbővülése jórészt ellensúlyozza.

Miután 2015-ben még 2,6 százalékkal növekedett a sertésvágások száma, az erre az évre szóló előrejelzések már csak 0,2 százalékos bővülést, vagyis gyakoralatilag stagnálást vetítenek előre. 2015-ben az EU sertéshústermelése (főleg a második félévben) 3,6 százalékkal, 23,35 millió tonnára emelkedett vágott súlyban számolva. Ezzel szemben ebben az évben várhatóan nem nő tovább, hanem a prognózisok szerint minimálisan, 0,3 százalékkal visszaesik. A tavalyi növekedés elsősorban a spanyol termelés 276 ezer tonnás bővülésének köszönhető, és 90 százakéban a 15 régi tagállamban történt.

Az elmúlt évet a kivitel jelentős, 8 százalékos, 3,26 millió tonnás bővülése határozta meg. Ezzel az EU visszatért a korábbi csúcsnak számító 2011-es szintre. A kivitelt továbbra is három tagállam (Németország, Dánia és Spanyolország) határozza meg 60 százalékban. Figyelemre méltó, hogy Dánia elveszette régóta őrzött vezető helyét az EU exportőrei között.

Ez lesz az idei tendencia

Az EU-ban az idei évet a termelés stagnálása, a belső kereslet folytatódó, lassú szűkülése, és az export prognózisok szerint hozzávetőlegesen 3 százalékos növekedése fogja meghatározni. Ezzel együtt a közösség 110 százalékos önellátási szintje stabil marad.

A kivitel növekedése az év eddig eltelt időszakában is folytatódott. 2016 első két hónapjában az EU 26 százalékkal több sertéshúst (579 ezer tonna) értékesített a nemzetközi piacon, mint egy évvel korábban. Az export több mint 60 százaléka Kínába, Japánba és Hongkongba irányult. Kínába az egy évvel korábbinál 75 százalékkal, Japánba 26 százalékkal, Hongkongba pedig 35 százalékkal több uniós sertéshús került. Ez sorrendben 41, 10 és 9 százalékát képviselte a sertéshús exportnak.

A világpiacon tovább fokozódik a verseny

A termelés visszafogása világszinten is érzékelhető, bár kétségtelenül egyenetlen eloszlásban. Az Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA) várakozásai szerint ebben az évben a világ sertéshústermelése mintegy 1 százalékkal fog mérséklődni (109,1 millió tonnára). Az EU és Kína ehhez inkább stagnálással, csökkenéssel, az USA, Brazília és Oroszország növekedéssel járul hozzá. A világpiaci sertéshús forgalom viszont 6-8 százalékkal is bővülhet idén.

Kína, mint a világ legnagyobb sertéshús előállítója, most is komoly befolyással van a piacra. Idén márciusban az egy évvel korábbinak kétszeresére nőtt Kína sertéshús importja, 115 ezer tonnára. Ennek hátterében a környezetvédelmi szabályozás szigorodása állhat, amely sok húsüzem bezárását, áttelepítését vonja maga után. Ebből jelenleg az EU szállítói, elsősorban Németország és Spanyolország húz hasznot. Rajtuk kívül azonban az USA, Kanada és Brazília is újabb rekordokat ért a kínai sertéshúsexportban.

Az alábbi két ábra a világ és Európa legnagyobb húsipari cégeit mutatja. Célja alátámasztani azon megállapításunkat, hogy a világ sertéshússzektorában is megállíthatatlan a gazdaságos üzemméret növekedése. Ez alól csak ideig-óráig, illetve csak kis arányokban, valamilyen különleges adottság (például különleges termék, speciális értékesítési csatorna) révén van kibúvó.

A Takarék Agrár Központ következtetései és előrejelzései

1. A sertésvágás világszerte önálló és rendkívül koncentrált tevékenység

2. A globalizálódás, az integráltság növekedése horizontálisan és vertikálisan is gyorsul

3. A versenyképes árú, egyenletesen magas minőségű alapanyag döntő versenyképességi tényező

4. Az európai sertéstúlkínálat enyhül. Az év elején nyílt magántárolási támogatások (64, illetve 90 ezer tonna) következtében fokozatos a visszaáramlás (90 és 150 nap közötti szerződéseket kötöttek), de ez láthatóan nem zavarja érdemben a piacot. Az árak lassú emelkedése várható, főleg az év második felében. Ez a csökkenő európai kínálatnak köszönhető, miközben a világpiacon több európai sertéshúst fognak eladni idén.

5. Ez jótékony hatással lesz a hazai sertésszektorban, de nem fog alapvető fordulatot okozni a termelői kedvben.

6. A magyarországi sertésszektor és a húsipar problémáinak elemzését e cikk keretei nem teszik lehetővé. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy nem elég csupán a kormányzatnak erőfeszítéséket tenni. A vertikális és horizontális együttműködés nem lehetőség immár, hanem kényszer. Ideje a szakma képviselőinek egymás szemébe nézni, és közösen letenni a fenntartható ellátási lánc alapjait.

7. Piac ugyanis van. A középtávú előrejelzések mind a kereslet további növekedésére számítanak világszerte. Ebben helye van egyes magyar sertéshúsrészeknek, és továbbfejlesztett készítményeknek is.

8. Az exportpiac bővülésének üteme nagyobb lesz, mint a belföldié. Ez is a hatékonyság növelésével és a termékfejlesztéssel szembeni igényeket erősíti.

9. Mivel a húsipari cégek 30 százaléka exportál, ezek lesznek azok, akik elől járnak.

10. A szakágazat szerkezete továbbra is lassan fog változni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a pályázati lehetőségek a kisüzemek számának emelkedését hozhatják az előttünk álló évben. Az egész élelmiszergazdaságra jellemző axióma itt is érvényes: versenyképes feldolgozóipar nélkül az alapanyagoldal sem lehet versenyképes.

11. A fogyasztói tudatosság, ha lassan is, de erősödik.

12. Innováció, termékfejlesztés, együttműködés, képzés, hatékonyság: azok a kulcsszavak, amelyek mentén a hazai sertéshús terméklánc jövője felépíthető.

13. Mivel a fejlett piacok sertéshús fogyasztási szokásai előbb-utóbb nálunk is jellemzőek lesznek, nem nehéz előre vetíteni a középtávú sertéshús-fogyasztási trendeket Magyarországon. A kedvező fogyasztói árak és a javuló fizetőképesség hatása ebben és az előttünk álló néhány évben a kereslet bővülésével kecsegtet. Ez azonban nem lesz nagymértékű és pláne nem hosszú távú tendencia. Tőlünk nyugatra már határozottan a sertéshúsfogyasztás csökkenése érzékelhető. Ezzel együtt a magasabb minőség és feldolgozottság, az innovációk iránti igény emelkedése a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a piac mennyiségben, és nem értékben fog csökkeni. Ez - a Takarék Agrár Központ előrejelzése szerint - a következő évtized meghatározó magyarországi sertéshúspiaci trendje lesz.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarék Agrár Központ