Azt hiszed, extrém gyorsan osztja el az EU-pénzeket a magyar kormány?

agrarszektor.hu
Nem igaz az a gyakran hallott kritika, hogy az összes uniós tagállam lassan indította el a 2014-2020-as uniós ciklus pénzügyi keretének kiosztását, hiszen Írország már a saját 7 éves keretének 80%-ára nyertest hirdetett odahaza és további 5-6 tagállam is 50% feletti arányt produkált - jelezte egy mai brüsszeli konferencia keretében Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős uniós biztosa hozzátette, hogy a tagállamok jelenleg átlagosan a 7 évre szóló keretük mintegy negyedét kötötték le otthon. Amint múlt heti elemzésünkben rámutattunk: a magyar hatóságok a keret 34%-ára hirdettek eddig nyertest, így tehát a meglepően gyors ír eredménytől messze elmaradunk, míg a 25%-os EU-átlag felett járunk. Fontos persze azt is tudni, hogy az írek a csekély keretük nagy részét osztották el mostanáig, míg a magyar kormány egy sokkal nagyobb torta egyharmadát, hiszen ebben a ciklusban Magyarország az egyik legnagyobb kedvezményezettje a közös uniós kasszának. A Portfolio tudósít Brüsszelből.

Corina Cretu a Régiók és Városok Európai Hetének (EWRC) 14. éves konferenciájának nyitó ülésén mondta a fentieket azokra a kritikákra, amelyeket többek között európai parlamenti képviselők fogalmaztak meg az uniós regionális politika eredményeivel kapcsolatban.

A 80%-os ír nyertes hirdetési arányt érdemes regionális kontextusba is helyezni. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese a Portfolio múlt heti konferenciáján többek között azt mondta, hogy Magyarország a 7 éves keretnek már a 34%-át odaítélte a nyerteseknek, és a régiós "versenyben" Szlovákia áll a második helyen 13,1%-os aránnyal (ez augusztus végi adatot jelent).

Cretu jelzése szerint a Bizottság egyelőre még csak rendkívül kevés támogatást fizetett ki a tagállamoknak (utólagos elszámolásban), mert számos országban még nem végeztek a tagállami intézményrendszerek auditjával. Amint múlt héten megírtuk: egy ilyen vizsgálat nyáron Magyarországon is zajlott a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP), és ennek a jelentéstervezetét véglegesíti jelenleg a Bizottság, így ennek lezárulásáig nem is folyósít abban a programban támogatásokat. Amint rámutattunk: az a veszély áll fenn, hogy ha az itthoni menedzsment és kontroll mechanizmusokban esetleg súlyos hibákat talál a Bizottság, akkor nemcsak a GINOP-ban, hanem más Operatív Programokban is megáll a támogatások brüsszeli folyósítása, amíg a vitákat el nem rendezi Magyarország a Bizottsággal.

A média képviselőinek tartott külön nyitó ülésen és az Európai Parlamentben tartott plenáris ülésen is azt hangsúlyozta Cretu, hogy

itt az idő felülvizsgálni a regionális politikát, mert az elmúlt 25 évben lényegében semmi sem változott.

Cretu szerint akkor tudja az EU kezelni a parlamenti képviselők által is felvetett sokféle problémát, ha az EU közös költségvetése:

  • még rugalmasabbá válik (a menetközben adódó kihívások kezelésére rugalmasan tud forrásokat átcsoportosítani),
  • még inkább eredményorientált lesz a pénzköltés,
  • az uniós gazdasági kormányzás szellemisége még inkább összekapcsolódik a keretköltségvetéssel (a költségvetési célokhoz kötött szankciós rendszer még jobban összekapcsolódik a regionális politikai források szankciós rendszerével)
  • és a visszatérítendő források aránya tovább növekszik (az Európai Beruházási Terv forrásai és szerepének növekedése már jól jelzi ezt az irányt).

Cretu és Markku Markula, a Régiók Bizottságának elnöke is többször emlékeztetett ma arra a múlt héten nyilvánosságra hozott európai bizottsági jelentésre, amely szerint a kohéziós politikának igenis van értelme és hasznossága, mert a 2007-2013-as uniós keretköltségvetés utólagos gazdasági elemzése szerint minden 1 eurónyi közös uniós költségvetési támogatás további 2,74 eurónyi GDP-t hozott létre.

 

Mi lesz a spanyol és portugál támogatások "felfüggesztésével"?


Ma is éles vitákat generált a program során az, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban a spanyol és portugál strukturális és kohéziós támogatások egy részének felfüggesztését javasolta, mivel a két állam nem tett eleget a deficitlefaragás előírt ütemének az elmúlt időszakban (a pénzügyi büntetéstől egyelőre megmenekült a két ország).
 
Cretu többször is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat a gyakorlatban nem a kifizetések felfüggesztését jelenti, hanem azt, hogy a két tagállam felé 2017-re érvényes kötelezettségvállalási keretet csökkentené például 15%-kal a Bizottság.

Ez akkor következne be, ha decemberig a két ország kormánya nem teszi le az asztalra az előírt költségvetési kiigazítás menetrendjét. Mivel a 2014-2020-as uniós ciklusban az egyes évekre a Bizottság által tett kötelezettségvállalási keretet a rá következő 3. év végéig van ideje lekötni az adott tagállamnak, így ez a pénzügyi fenyegetés - ha valóra válik - végső soron a 2020-ig a Bizottságtól lehívható spanyol és portugál támogatások volumenét érintené.

Cretu nem mondott konkrét menetrendet arra, hogy mikorra véglegesítik a 2017-es kötelezettségvállalási keret csökkentésére vonatkozó javaslatot, de az biztos, hogy mind az érintett tagállamok, mind az Európai Parlament képviselőinek többsége erősen ellenzi ezt a javaslatot és Cretu is érzékeltette: tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen javaslat, az általa okozott gazdasági bizonytalanság milyen károkat okozhat az adott országok beruházási dinamikájában.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?