A Sertésegészségügyi Társaság, az MSD Animal Health, az Agrofeed Kft, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége, valamint az Agrárkamara szervezésében megvalósult tanácskozáson elsőként a vírus természetrajzát vázolta fel Prof. Zygmunt Pejsak, a Lengyel Állategészségügyi Intézet igazgatója.
Hogyan dolgozik a vírus?
Egy nagyon ellenálló, 7-10 napon belül gyilkoló, de lassan terjedő, nem túl ragályos kórokozóról van szó. A sertés vírussal való találkozása után a fertőződés esélye 30 százalék alatt van, ám a megbetegedett állatok nagyjából egy hét alatt nagy biztonsággal elhullanak. Vakcina még nincs az afrikai sertéspestis (ASP) ellen, noha egész Európában ugyanazt a törzset regisztrálták mindenhol. A kórokozó Oroszország és Ukrajna irányából lépett be az unió területére vaddisznóban utazva, és már megjárta Franciaországot, Belgiumot és Spanyolországot is. Az említett országokban sikerült urrá lenni a kórokozón, ennek okaira még visszatérünk.
A fertőzés legnagyobb forrása az elhullott vaddisznótetem, amelyben 18 hónapon át kimutatható a vírus. Elpusztítani csak fél éven túli húsfagyasztással, vagy 20 percennél hosszabb, 60 foknál melegebb főzéssel lehet. Egy vaddisznó ugyan csak 30 kilométert gyalogol és a kondáját nem hagyja el, mégis hatalmas feladat az ASP-t egy adott körzeten belül tartani, és szinte lehetetlen a vadállományt teljes egészében mentesíteni tőle. Az újrafertőzés esélye - az állatok vándorlása miatt - nagy. De a legnagyobb ragályforrás maga az ember: a vadászok vagy a kirándulók cipőjén jóval messzebbre eljut a vírus, mint egy vaddisznó révén.
Lengyelországban 2014-ben egy erdőszéli tanyán jelent meg először az afrikai sertéspestis, ahol mindössze két disznót tartottak. Ám ez a két eset egy 10 kilométer sugarú körben a telepek 40 napra való teljes lezárását okozta. A 3 kilométeres védőzónán belül csak 50 sertés élt, de a leölésük és megsemmisítésük, valamint a gazdák kártalanítása így is 12 ezer euróba került, a további 7 kilométeres megfigyelési körzettel együtt pedig 300 ezer euróra rúgtak az intézkedések költségei. A 40 napos zárlat minden egyes új vírusészleléssel újrakezdődik, ezért minél sűrűbb egy adott térség vaddisznó-, illetve házisertés-állománya, annál valószínűbb, hogy egy elhúzódó válsággal kell szembenéznie mind a hatóságnak, mind a termelőknek.
Mára hét fertőzött klasztert azonosítottak Lengyelországban, és csak az idén 1018 esetet regisztráltak, ami több mint amennyit a megelőző négy évben összesen feljegyeztek. Az elhullott vaddisznók 80 százaléka (!) fertőzött a vírussal, és most történt meg először, hogy nem egy kisgazdaságban, hanem egy hatezer kocás telepen is felbukkant a kórokozó. A fertőzés mindig koca, választott malac, szopós malac irányban terjed. Külső tünete nincs, csak egy-két vetélés. A tetemet felboncolva az óriásira duzzad lép és a ciános elszíneződés a legfeltűnőbb az állatorvos számára. Az elhullott állatokat helyben kellene megsemmisíteni ahhoz, hogy ne hurcoljuk velük tovább a kórt, de erre sem Lengyelországban, sem Magyarországon nincs mód. Így felvetődik, hogy járvány esetén kellőképpen tudjuk-e fertőtleníteni az ATEV-es kocsikat?
Hogyan lehet védekezni?
Az első és legfontosabb a telepek szigorú védelme kerítéssel, a fekete-fehér öltöző és tisztaság megkövetelése. Azokat a telepeket, ahol ebben hiányosság mutatkozik, könyörtelenül be kell zárni. Egy teljes ágazatot rengethet meg, ha a hatóság engedi a jellemzően kisüzemekben tapasztalható, gyenge biobiztonságot. Lengyelországban még mindig sok a háztáji disznó, bár éppen a vírusnak köszönhetően rohamos az állomány koncentrálódása. Még csak most vezették be az állatok és telepek egyedi nyilvántartását, továbbá nincs a miénkéhez hasonló, elektronikus közúti áruellenőrzési rendszerük, ezért az állatmozgásokat nehezebb követniük.
Csehországban szintén a vírus hatására nőtt meg a telepek egészségügyi ellenőrzése és vezették be az egyedi nyilvántartást, továbbá idén márciustól 12-től teljesen betiltották a háztáji sertéstartást. Spanyolországban az állomány 100 százalékát szerológiai teszteknek vetik alá, a kitörési pontok körül a teljes állományt felszámolják, a gazdákat azonnal kártalanítják, a meglévő telepek korszerűsítéséhez és higiéniai színvonalának emeléséhez kedvezményes hiteleket nyújtanak. Egy fél év alatt le tudták győzni a vírust.
A vadállományon belül is költséges és nehézkes a fellépés. A legcélravezetőbbnek az tűnik, ha a kitörési pont körül elektromos kerítéssel lezárják az állományt, ellenben a körülötte lévő, nagyobb sugarú körben 0,1 vaddisznó/km2-es egyedsűrűségre csökkentik a populációt. A zárt körzetben a vírus két héten belül elvégzi a dolgát. Az elhullott tetemeket gondosan össze kell gyűjteni és megsemmisíteni.
Mekkora lesz a piaci válság?
Dr. Miroslaw Mozdzen egy évente félmillió sertést vágni képes üzem vezetőjeként a piaci válság lefolyásáról és hatásairól beszélt. Szavait Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója számokkal is alátámasztotta. Mozdzen szerint a fogyasztók mindaddig nem foglalkoznak a vírussal, amíg az első házisertésben fel nem bukkan. Ekkor elindul a bizalomvesztés és az árcsökkenés, de a problémát még elszigetelt jelenségnek tartja mindenki, noha a piacok azonnal reagálnak. A válság kitörését követő évben valamennyi érintett európai országban a sertéshús exportértéke 25-50 százalékkal csökkent.
Túléli a sertésszektor a közelgő válságot?
Az intenzív vágások hatására a sertésállomány átmenetileg csökkent, ezért egy év alatt hiány keletkezett sertéshúsból, ami emelni kezdte az árakat, az pedig újra növelte a sertéstartási kedvet. Eközben a lakosság - akárcsak egy háborús zónában a fegyverekhez - hozzászokott a vírus jelenlétéhez az országban. A sertés átvételi ára a válság mélypontján is éppen úgy követte az európai trendet, ahogy előtte, de igaz volt ez Csehországra és Észtországra is. A sertéshúsfogyasztás ma Lengyelországban 40 kg/fő/év, ami mindössze egy fél kilogrammal kevesebb a 2014. évinél. Miroslaw Mozdzen pedig éppen most bővíti egymillió sertés vágási kapacitásra az üzem méretét.
Miért is? Időközben a kisebb sertéstartók, akik vagy képtelenek voltak teljesíteni a biobiztonsági előírásokat, vagy az ezzel kapcsolatos költségek már nem fértek bele a működésükbe, bezárták a telepeiket. Észtországban például egyetlen év alatt a sertéstartók 53 százaléka tűnt el a termelésből, végül az állomány 97 százaléka olyan telepekre koncentrálódott, ahol több mint ezer sertést tartottak. A legnagyobb farmnak 40 százalékos (!) piaci részesedése van a vágósertéspiacon.
A tapasztalat szerint az átmeneti állománycsökkenést ismét egy felfutás követi. A lengyel sertésállomány a fertőzés dacára ismét növekedési pályán van, csak sokkal kevesebb, hatékonyabban működő piaci szereplővel. A tenyészállattartó telepek azonban a legsúlyosabban érintett, kék zónákban tönkrementek, hiszen innen az élőállat-szállítás lehetetlen volt. Ez pedig tovább támogatja az országok specializációját: a malacok egyre inkább Hollandiából, Dániából és Németországból érkeznek: Lengyelországba már 6 millió egyed lép be egy évben.
1. Az állatok és telepek pontos nyilvántartása, valamint a szállítmányok követése biztosított nálunk.
2. Kevesebb, mint 400 gazdaságban koncentrálódik az állomány 78 százaléka, ahol a biobiztonság magas színvonalú.
3. A járványintézkedésekre fel vagyunk készülve (kivéve a fagyasztókapacitásokat).
4. A vírus olyan tisztítótűz, amelyik a koordinációt, a kooperációt és a mérethatékonyságot is javítja az ágazatban. A legjobb üzemek élik túl, így a termelés magasabb színvonalon folyhat tovább.
5. A piaci zavarokra fel lehet készülni, a hatásuk átmeneti lesz. Az Agrárkamara a maga részéről hajlandó a legnagyobb piaci szereplők közreműködésével ajánlott átvételi árak közlésére, és ezzel a piac enyhe befolyásolására (a Gazdasági Versenyhivatal előzetes elvi engedélyével).
6. Az exportpiacot korlátozó intézkedések csak addig súlyosak, amíg Németországban be nem jelentik, hogy megtalálták az első esetet a házisertésben. A világ legnagyobb sertéshúsexportőrét nem lehet kizárni a piacról, inkább a játékszabályok általános felpuhítása várható.
7. Új utak nyílhatnak a nemesítésben, és megindulhatnak - az agrártárca által is legitimnek tekintett - genomszerkesztési kísérletek. A vírus elleni leghatékonyabb védelmet egy genetikailag immunis állat jelentené.
8. Gyorsulhat és színvonalasabbá válhat a szakemberképzés és a generációváltás az állatorvoslásban. Az ilyen gyakorlati tapasztalatot igénylő szakmákhoz tangazdaságok kellenek, a duális képzés kevésnek bizonyulhat.
9. Mindent egybevetve professzionálisabbá válhat a termelés és ennek háttérintézményei.
10. A kormánynak újra kell gondolnia a háztáji sertéstartáshoz fűződő romantikus elképzeléseit.
