Magyarországon idén már július 20-25 körül megjelentek a piacokon a korai érésű hazai termesztésű csemegeszőlőfajták - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A kamara körképe szerint általánosságban jó minőségű termés várható idén, a megkérdezett gazdálkodók szerint az átlaghoz képest 5-10 százalékkal több csemegeszőlőt szüretelnek.

A csemegeszőlő-piacon a tapasztalatok szerint nagy tisztulást hozott az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése, és az importszállítmányok ellenőrzése, ami számos tisztességtelen szereplőt szorított ki a kereskedelemből. A saszla nagybani piaci ára jelenleg kilónként 250-300 forint körül van, a nagyobb bogyójú szőlőké nagyságrendileg 350-500 forint. A kiskereskedelemben változó árréssel kerül a fogyasztókhoz az áru. A magasabb minőségű csemegeszőlő árát nagymértékben meghatározza az importtermékek ára, ami a jelenlegi forint-euró árfolyam miatt várhatóan magasabb lesz. A magnélküli fajták iránt - a nemzetközi trendet követve - nő a kereslet, annak ellenére, hogy a szőlő jó ízének, zamatának alapvető meghatározója a mag.

A csemegeszőlő-fogyasztás alapvetően augusztus végére és az őszre jellemző, de idén várhatóan előbbre hozódik. A napokban már 50-50 százalék a hazai és az importszőlő aránya az árusítóhelyeken. Magyarországon gyakorlatilag az év minden napján kapható csemegeszőlő, 90 százalékban azonban importáruként.

A magyar termés október végéig elérhető, de nyár végétől már az olasz és spanyol import is megjelenik, majd decembertől Dél-Afrikából, Brazíliából, Chiléből illetve Indiából érkezik a csemegeszőlő. A magyar fogyasztók átlagosan évente 2,5-3 kilogramm csemegeszőlőt esznek, a legtöbb a borkészítésre és étkezésre is hasznosított saszlából fogy, aminek háromnegyede Heves és Bács-Kiskun megyében terem. Emellett az országban 1000 hektáron termesztenek egyéb csemegeszőlőt, a legnagyobb területen Bács-Kiskunban, Somogyban és Tolnában. 

A csemegeszőlő-termesztés a borszőlőhöz képest munkaigényesebb tevékenység, valamint az időjárás is hatványozottan befolyásolja. Fontos az adott területnek és lehetőségeknek megfelelő fajtaválasztás. Mindezt nehezíti, hogy nincsenek új hazai nemesítésű fajták, azokat külföldről kell behozni, amelyek érzékenyebbek a hazai viszonyokra, hajlamosabbak a betegségekre. A csemegeszőlő-termesztésben a tőkepusztulás kockázata nagy, sok gombás betegség támadja a fás részeket, emellett vírusos és bakteriális fertőzések is pusztíthatják az állományt - áll a NAK közleményében.