A dióültetvények eredményességét többek között a termőterület a fajta és a művelési rendszer optimális megválasztása határozza meg, mindezek mellett a hatékony növényvédelem egyre szükségszerűbb. Volt idő, mikor a diót a könnyen termeszthető gyümölcsök között tartották számon. Ma már korántsem olyan egyszerű a termesztése, hiszen számos nehezítő körülmény köztük a nyugati dióburok-fúrólégy is jelentősen befolyásolja a terméseredményeket. A növényvédelmi kihívások ellenére a termőterület dinamikusan növekszik, jelenleg 7130 hektáron termelnek diót.
Termelői tapasztalatok szerint a dió rendkívül érzékeny az időjárás változásaira. A tavaszi időszak kedvező volt a csonthéjas gyümölcsnek, de a virágzás időszakában a gyors felmelegedés nem kedvezett az ültetvényeknek. Jónak mondható a diótermés, amikor hektáronként két tonnát takarítanak be, a közepes termés másfél tonnát jelent.
A termelőknek egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a nyugati dióburok-fúrólégy elleni védekezésre, ugyanis akár a diótermés fele is odaveszhet miatta. Az Amerikából behurcolt kártevő a legtöbb európai országban már elterjedt, hazánkba hat évvel ezelőtt került be. A fúrólégy lárvái a dió termésburka alatt fejlődnek ki. A károsítás hatására a termésburok elfeketedik, majd pépessé válik, idővel rátapad a dió csonthéjára, emiatt fogyasztásra alkalmatlanná válik. A rovar által megkárosított termés idő előtt lehullik a fáról. Az érés korai szakaszában megtámadott dió kisebb méretű lesz, csonthéján foltok láthatóak, amely minőségi romlást idéz elő. Kártétele összetéveszthető a dió baktériumos megbetegedésével. Ha a légy nyüvei még a burokban vannak, akkor persze könnyebb az azonosítás.
A fúrólégynek évente egy nemzedéke fejlődik, rajzása július közepétől egészen október közepéig eltarthat. Országos szintű kiirtására aligha van lehetőség, de terjedése megfelelő módszerekkel korlátozható, illetve időben kell felkészülni a védekezésre.
A kártevő ellen engedélyezett készítmények:
- Karate Zeon 5 CS
- Calypso 480 SC
- Mospilan 20 SG
Egy védekezés költsége hektáronként 25 ezer forint is lehet, és ott, ahol a kártevő már a korábbi években is pusztított, háromszori vegyszerezésre is szükség lehet a tenyészidőszakban. Diófák a házi kertekben, ültetvényekben, közterületeken egyaránt vannak, ez elősegíti a rovar gyors terjedését és felszaporodását. Terjedésének megakadályozásában fontos, hogy a lárva ne kerüljön a talajba. Ez megakadályozható a talaj fóliatakarásával, továbbá a lehullott zöld burokban lévő terméskezdemények és burokmaradványok égetéssel történő megsemmisítésével.
A diótermesztést nehezítő körülmények ellenére nagyon jelentős árváltozások a nagytételben történő értékesítés esetében nem figyelhető meg. A héjas dió termelői ára 200-350 forint körüli kilónkénti áron mozog, míg a tört dió 1500-2000 forintos áron értékesíthető. Természetesen a piacokon, áruházláncokban ennél jóval magasabb árakkal találkozhatnak a vásárlók. A Budapesti Nagybani Piacon a dióbél minimum ára 2500 forint kilogrammonként a maximum pedig háromezer forint.
A magyar dió kifejezetten keresett termék külföldön is. A héjas dió exportja az elmúlt években 1,5-2,5 ezer tonna között alakult, míg a dióbélkivitel 1,7-2,2 ezer tonnát tett ki. Ezek együttes értéke 4,5-6,5 milliárd forint között volt. Mivel a hazai fajták a konkurens országokban termesztetteknél korábban érnek, így a honi gyümölcs igazi réspiaci árunak minősül.
Gervai Péter