Magyarországon a zöld vándorpoloska 2002-től, az ázsiai márványos poloska pedig 2013-tól jelent meg, megjelenésük hátterében valószínűleg a globális kereskedelem, elterjedésük mögött pedig a klímaváltozás áll. Az évenkénti szaporodás és kártétel nagyságát elsősorban a tavaszi és a nyári hőmérséklet határozza meg, az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás kifejezetten kedvez tömegszaporodásuknak, védett helyeken mindkét faj áttelel. Jelenleg a zöld vándorpoloska többségét alkotja a populációnak, de erőteljesen szaporodik az ázsiai márványos poloska is. A két fajta a becslések szerint több milliárd eurónyi gazdasági kárt okoz világszerte, ami egész Közép-Európában, így Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent.
A nagy számú, a lakásokba is "beköltöző", büdös rovarok az emberre nem veszélyesek, ugyanakkor több mint százféle növényben, azok bimbójában, virágában és termésében okoznak kárt. Magyarországon elsősorban a zöldségféléket károsítják, azok közül is a paprikát és a paradicsomot, de támadják a gyümölcsöket is, többek között az almát, a körtét és a szőlőt is. A kártétel miatt a termés értékesíthetetlenné válik.
A két poloskafaj ellepi a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket és még a balkonon tartott növényeket is. A közvetlen kár komoly, mert poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök.Jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtó szereket tudnak alkalmazni ellenük, ebben az esetben figyelembe kell venni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Ahogyan az időjárás hűvösebbre fordul, a rovarok védett helyet keresnek, és így a lakásokban is megjelennek. Ez ellen szúnyoghálóval lehet védekezni, emellett a szakértő azt javasolja, hogy a hűvösebb időszak közeledtével tartsák zárva az ajtókat és ablakokat.
Az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén, amellyel reményeik szerint jelentősen csökkenthetik majd a kártevő rovarok egyedszámát. Emellett próbálják feltárni a vándorpoloska és a márványos poloska külső és belső parazitáit, ami azért fontos, mert ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának gyérítésében és hatékonyan csökkenthetik a poloskák túlélési esélyeit. A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak.
