Európa egyre több baromfihúst importál és exportál. Az Európai Bizottság adatai szerint 2019 első hat hónapjában 11%-kal nőtt az Unió baromfihúsexportja az előző év azonos időszakához képest, a baromfihúsimport pedig 12%-kal nőtt. Magyarország a tárgyidőszakban 5%-kal növelte a baromfihúsexportját, az importban pedig 7%-os növekedést figyelhettünk meg.
A vágópulyka termelői és feldolgozói értékesítési árai a vizsgált időszakban 5%-kal nőttek, a friss csontos alsó pulykacomb ára 3%-kal, a csontos felsőcombé 10%-kal nőtt. A pulykamell ára 16%-kal nőtt.
Magyarországon az elmúlt években felpörgött a baromfitermelés, amelynek hasznát látjuk a baromfihús-külkereskedelemben is. Magyarországon a baromfihúsok exportja 5%-kal, importja pedig 7%-kal nőtt. Ebből csirkehús kivitele 10%-kal nőtt, elérve az 58 ezer tonnát, a pulykahúsé viszont csökkent 6%-kal, így 18 ezer tonnát jelent. A csirkehús behozatala 7%-kal csökkent, így most 23 ezer tonnán áll, míg a pulykahúsé 2%-kal nőtt, elérve 3 ezer tonnát.
A broilertápok ára összesen 4%-kal nőtt Magyarországon. Ebből az indító- és a nevelőtápok árainál 5-5%-os növekedést mért a NAIK AKI PÁIR, a befejezőtápnál viszont csak 3%-kal nőttek az árak.
A vágócsirke élősúlyos termelői ára Magyarországon a legalacsonyabb, 282 forint/kg élősúly, de az is igaz, hogy nálunk már 1,2 kg-tól vághatónak minősül a csirke. Franciaországban, ahol nincs szabvány a vágócsirke élősúlyára, 287 forintba kerül a vágócsirke kilogrammja.
Egész csirke (65%-os) feldolgozói értékesítési ára az Európai Unióban a vizsgált időszakban nagy eltéréseket mutat az egyes országok tekintetében. A legnagyobb mértékű csökkenést Svédországban (-25%) és Belgiumban (-12%) láthatjuk. A csirkehús ára a leginkább Szlovákiában (+17%) és Olaszországban (+18%) nőtt. Az európai uniós átlag 2%-os, míg a magyarországi árak ehhez képest enyhébb, 1%-os csökkenést mutattak.