A magyar baromfi ipar feldolgozóipar oldaláról történő áttekintésben faji bontást nem alkalmazunk, a brojlercsirke, víziszárnyas, pulyka- és étkezési tojás termelő ágazatot egyként kezeljük. Elöljáróban annyit elmondhatunk, hogy nagyon nehéz éve van- és lesz is a magyar baromfiágazatnak. A miértekre a válaszokat lentebb részletezzük.

Röviden 2020 baromfitermelése a vírusokról szól. 2020 januárjában előbb Hajdú-Bihar-, majd Komárom-Esztergom megyében igazoltak madárinfluenza fertőzést, ám ezen kitörések nem fajultak klasszikus értelemben járvánnyá, értjük ezalatt azt, hogy nem kezdődtek tömeges fertőzések. A madárinfluenzán túl egy másik vírusjárvány is elkezdődött: az első koronavírusos betegeket március elején regisztrálták hazánkban. Azonban a "pánikvásárlásnak" nevezett jelenség már februárban elindult, március hónapra "tetőzött", a kormányzati intézkedések nyomán a vendéglátóhelyek, iskolák bezártak és ez nagyon erősteljesen érintette a baromfiágazatot, amely az egyik legolcsóbb húsfehérje forrást állítja elő. Ugyanis egy sokkszerű keresletcsökkenéssel találkoztak az iparági szereplők, melyeket nem tompított az otthoni főzés, s a fentebb már említett pánikvásárlási időszak lecsengésével a bolti forgalom is visszaesett. Mindeközben március végén Bács-Kiskun megyében is felütötte a fejét a madárinfluenza vírus, ami után szinte borítékolható volt, hogy a januári esetektől eltérően - köszönhetően a rendkívüli telepsűrűségnek és tartásmódnak - könnyen tömeges fertőzésekhez vezethet, ami sajnos így is történt.

Tehát miért is jelenthető ki szinte teljes bizonyosággal, hogy a baromfisoknak lesz a legnehezebb a 2020-as éve? Az oka nagyrészt az önellátottsági szintünk. Utóbbi mutató értéke az AVEC 2018-as felmérése szerint 130 %-os, ami jelenti azt, hogy a hazai teljes fogyasztáson belül az éves termelés 30 %-a exportra kerül. S mivel kellett szembesülnie ennek a termelési berendezkedésnek? Világszerte radikálisan visszaesett a HoReCa szektor irányából érkező kereslet, mely jelenséggel a magyar baromfiexport is találkozott. Ezt tetézte a madárinfluenza fertőzöttséggel járó, harmadik országok irányába történő exportkorlátozás is. A kettő együttes eredője, hogy mind az Uniós- mind pedig a harmadik országok exportpiaca erősen korlátossá vált. Az Európai Uniós exportunk keresletoldali csökkenését erősítette a Lengyel dömpingáru, ugyanis korábban ott is találtak madárinfluenzával fertőzött baromfiállományt, ezáltal az a Lengyel árualap, ami az exportkorlátozás alá eső harmadik országokba irányultak volna, az EU belső piacán keresték a helyüket. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Lengyel önellátottsági szint 250 % feletti, azaz összehasonlításképp a Lengyel baromfitermelés a Magyarországiénak ötszöröse. Tehát csak a Lengyel baromfi export mennyiség Magyarország éves termelésének 2-2,5-szerese. Ezen mérethatékonyságból kifolyólag pedig árban is nehéz versenyezni a Lengyel exporttal. Utóbbi hatást csak tovább erősítette a rendkívüli mértékben pusztító madárinfluenza jelenléte Magyarországon.

Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum