Mindenekelőtt a teljes állomány leölésre kerül, majd a telep 3 km-es sugarában védő-, 10 km-es sugarában pedig megfigyelési körzetet állapítanak meg a NÉBIH szakemberei. Mivel jár ez? Azzal, hogy ezekre a területekre, illetve ezekről a területekről korlátozott az élő baromfi be- és kiszállítása. Továbbá prevenciós céllal a környék baromfitartó gazdaságait felkeresik, s az állományokat leölik. Korábban említettük, hogy borítékolható volt, amennyiben Bács-Kiskun megyében felüti a fejét a vírus, akkor jelentős károkat szenved el a teljes magyar baromfiágazat. Ennek az oka, hogy rendkívül nagy a víziszárnyasok állománysűrűsége, egymást érik a kacsa- és libatelepek, melyek között lényegesen könnyebb a fertőződés. Így egy védőkörzetbe számos telep beleesik, ami akár nem fertőzött állomány kivágását is magával hozhatja. Tény, hogy állományi szinten több milliós kivágás elsősorban a vízi szárnyasoknál figyelhető meg, viszont az exportkorlátozások nem kizárólag a kacsára vagy a libára, hanem a baromfi termékekre is vonatkoznak, tehát a csirke- vagy pulykahús sem szállítható a korlátozás alá eső országokba. Ez pedig egy olyan exportorientált ágazatot, mint a baromfi, súlyosan tud érinteni. A jelenséget alábbi diagrammon bemutatjuk:
A diagrammon a baromfihús feldolgozó vállalkozások adott január-április közötti termelési érték változását látjuk. Az adatokban az inflációhatás kiszűrésre került, és a viszonyítási pont a 2010. év azonos hónapja. Az egyértelműen kijelenthető, hogy dinamikusan nőtt a termelés, gyakorlatilag 2011 óta nem volt olyan hónap a vizsgált időszakokban, ahol alacsonyabb termelési értéket mértünk volna (hangsúlyozandó, hogy inflációhatással szűrt adatokról beszélünk).
Ez alapján a magyar baromfiipar erősen teljesített az elmúlt 10 évben, viszont az ábrán kiemelt időszakban megtört a lendület, mivel ekkor érezhettük ugyanis a madárinfluenza okozta károkat az ágazat teljesítményében. Fontos elmondani, hogy a mért adat a vállalkozások termelési értéke, azaz beletartozik azon termékek értéke is, melyet esetlegesen készletre gyártottak. Meg kell azonban jegyezni, hogy 2017-ben nem találkoztunk egy koronavírushoz hasonló kihívással.
A termelési érték mellett érdemes áttekinteni az előzőekben kiemelt időszak baromfiexport teljesítményét is:
A felhasznált adatok infláció hatással szűrtek és ezen értékeket átváltottuk 2016. év eleji árfolyamra. Ugyanúgy az adott évek első négy hónapját vizsgáltuk, a bázis ebben az esetben a 2016. év azonos hónapja.
Az első kiemelt adatpontunk 2017 februárja, mely az adott év baromfi export "mélypontja": 38 %-os visszaesést láttunk a teljes baromfiszektorra vonatkozóan. Erről a melypontról a 2018-as év egy markáns felemelkedést hoz, 2019-ben az alacsony árak miatt viszont már nem láthatunk nagyobb növekedést.
Az utolsó adatpontunk 2020. áprilisára vonatkozik, ahol - 41 %-os visszaesést látunk az export teljesítményben, ami a csökkent mennyiség- és alacsonyabb ár eredménye. Sőt, az is vélelmezhető, hogy nem ez lesz 2020 mélypontja. A legutolsó jelentés szerint 06.04-én is került állomány leölésre azonosított madárinfluenza vírus miatt, s a 2017-es tapasztalatokból kiindulva Magyarország leghamarabb szeptember-októberben nyerheti el a teljes madárinfluenza mentes státuszt, amennyiben új védőkörzet nem kerül kijelölésre.
S hogyan teljesítettek ezalatt a vállalkozások? NAV adatok alapján számított egy vállalatra eső üzemi eredménykulcsot az oszlop diagramokon látjuk. Érdekes, hogy 2017-ben közel duplázódott az eredménytermelő képesség az előző évhez képest és 2018-ra sem tört meg ez a dinamika. Azonban a 2019-es évi túltermelés a víziszárnyas piacon, a beszakadt csirkemell árak miatt feltételezzük, hogy jóval alacsonyabb jövedelmezőség lesz majd kimutatható a 2019-es könyvekben, s a 2020-as év "plusz nullás" eredményeket hozhat a szektorban.
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
