Céljuk a vállalással, hogy egyre több vásárlót ösztönözzenek arra, hogy fenntarthatóbb működésből származó tojást preferálják, amely sajnos költség és áremelkedéssel is jár majd.
Mit jelenthet ez a magyar tojástermelőkre nézve?
Hazánkban 85%-ban a feljavított EU-konform ketreces tartás jellemző, ugyanakkor az alternatív tartásmódot a hazai termelők csupán 15%-a alkalmazza. Amennyiben valóban megvalósul a fentebb említett törekvés, akkor az egyrészt egy beruházási hullámot fog elindítani a következő években, melynek volumene a szakértő szerint egyedenként 10-14 euró. Másrészt számolni kell azzal is, hogy a termelők egy része egyszerűen nem lesz képes a technológiaváltásra.
Milyen hatása lehet a tojás piaci árára?
Az alternatív tartás önköltsége 30-40%-kal magasabb, mint a feljavított ketreces tartásé, amelyet a magasabb víz- és takarmányigény, illetve a nagyobb élőmunkaszükséglet idéz elő. A technológiai átálláshoz a gazdálkodóknak nemcsak a váltáshoz szükséges forrást kell előteremteniük, hanem hosszú távon magasabb önköltségekkel is számolniuk kell. Várhatóan a piaci szereplők száma is csökken, ezáltal a kínálat is mérséklődhet. Ezek a tényezők mind egy irányba hatnak, azaz emelkedni fognak a tojás árak és nem is kevéssel.
Mennyi is az annyi?
Az alternatív tartásból származó tojás ára már most is jóval magasabb, mint a ketrecesé. Egyes becslések szerint a hazánkban leginkább keresett tojás árának akár 2-3 szorosára is emelkedhet. A szakértők szerint egy minimum 30-40%-os emelkedéssel mindenképpen számolni kell amennyiben a nemzetközi kiskereskedelmi láncok kitartanak a fenti álláspontjuk mellett.
A hazai tojástermelők ellentétes véleményen vannak: szerintük az EU-konform ketreces tartástechnológiának kisebb az ökológiai lábnyoma és állategészségügyi szempontból is kedvezőbb, ugyanakkor a hazai rendkívül árérzékeny fogyasztók körében nincs meg a valós fogyasztói igény az alternatív tartásból származó tojások iránt.
Írta: Farkas Anita, Takarékbank Agrárcentrum
