A múlt hét közepén jelentős melegedés kezdődött időjárásunkban, ugyanakkor a gyakori köd miatt ez nem jutott egyformán érvényre az ország minden részén - írja a met.hu. A Dunántúl nyugati tájain már múlt szerdán 10 fok fölé melegedett a levegő, az északkeleti országrészben ekkor még a legmelegebb órákban is csak 1-2 fok körül alakult a hőmérséklet. A meleg idő csütörtökön tovább terjedt kelet, északkelet felé, így nagy hőmérsékleti különbségek alakultak ki a napos és a ködös északkeleti tájak között. Pénteken is megmaradt ez a hőmérsékleti kettősség, bár ekkor egy frontrendszer is érkezett, melynek hatására a Sopron - Siófok - Kelebia vonaltól északkeletre sokfelé esett 1-5 mm közötti eső, az Alföld északkeleti részén, ennél több, 5-10 mm is hullott. Szombat reggelre nagy területet borított köd, így sokfelé visszaesett a nappali felmelegedés mértéke, a 10 fok fölötti maximumok a napos délnyugati országrészre szorultak vissza. Északon, északkeleten még vasárnap is megmaradt a rétegfelhőzet, máshol ismét 10 fok fölé melegedett a levegő. Hétfő óta a reggeli ködfoltok jellemzően mindenütt feloszlanak napközben, a maximum hőmérsékletek az ország túlnyomó részén 10 fok fölött, szerdán 15 és 21 fok között alakultak.
Csapadék csak a pénteken átvonult frontrendszerből hullott, a többi napon országszerte száraz időjárás volt a jellemző. A napsütésben gazdagabb délnyugati tájakon, ahol eső sem esett az elmúlt egy hétben jelentősen szikkadt a talajok felső, felszín közeli rétege. Ugyanakkor a keleti országrészben, elsősorban a jelenleg is áradó Tisza mentén és a Tiszántúl déli felén egyre komolyabb gondokat okoz a már hetek óta jelen lévő belvíz. A legsúlyosabb helyzet e tekintetben a Felső-Tisza vidékén a Bodrogközben és a Rétközben alakult ki, de ahogy a műholdképeken is látszik, Heves, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is sokfelé borítják belvízfoltok a földeket. A mélyebb talajrétegek az ország nagy részén telítettek, így a talajok felső egy méteres rétege az ország túlnyomó részén feltöltődött a tél során, ami jó kilátásokat jelez a vegetációs időszak kezdetére.
Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek kissé. Bár a tél során többször is előfordultak kemény fagyok, melyek többfelé hótakaró nélkül érték az őszi vetést, ezek nem voltak olyan mértékűek, hogy számottevő területen fagykárokat okoztak volna az őszi vetésű gabona vagy repce állományokban. Az Alföldön és északkeleten a belvíz jelent egyre nagyobb problémát. Az őszi búza +4 Celsius fok alatt bírja a vízborítást, 5 fok fölött azonban már csak mintegy három hétig, és az elmúlt egy hétben már a keleti országrészben is gyakran alakult 5 fok fölött a napi átlaghőmérséklet. Jó hír, hogy számottevő mennyiségű csapadék az előttünk álló egy hétben sem várható, ugyanakkor kissé visszaesik a hőmérséklet is.
A folytatásban szombat hajnalban, majd vasárnap napközben egy-egy hidegfront vonul át fölöttünk, melyek hatására a hétvégén és a jövő hétfőn már több lesz a felhő, bár továbbra is lesznek napos időszakok. Számottevő csapadék nem valószínű, szombat hajnalban fordulhat elő gyenge eső főként a keleti országrészben. A front hatására szombaton a Dunántúlon és északkeleten megerősödik az északnyugati szél. A hőmérséklet ugyan több fokkal visszaesik, de még így is az átlagos értékek fölött alakul majd. Vasárnap hajnaltól éjszakánként ismét fagypont alá hűl reggelente a levegő, de -4 foknál hidegebb nem valószínű. A kora délutáni maximumok 7 és 12 fok között várhatók. Keddtől ismét anticiklon alakítja időjárásunkat, melegszik az idő, ismét sok lesz a napsütés, bár visszatérnek a reggeli pára- illetve ködfoltok.
