A hazai baromfiágazat a magyar állattenyésztés legnagyobb, folyamatosan fejlődő ágazata, jelentősége a hazai fogyasztók ellátása és az export szempontjából is kiemelkedő. A hazai hústermelés felét a baromfiágazat adja, amely a harmadik legnagyobb exportcikkünk, és amelyből legalább 150%-ban önellátóak vagyunk. Az ágazat kibocsátása 2020-ban 294,1 milliárd forint volt, amely a mezőgazdaság kibocsátásának 10%-át tette ki - írta meg a HelloVidék.

Jelenleg is 2600 baromfitartó gazdaságot és több, mint 100 feldolgozó vállalkozást tartanak itthon számon. Az ágazat foglalkoztatási képessége is igen jelentős, a Baromfi Termék Tanács adatai szerint több tízezer ember számára nyújt biztos napi megélhetést. Baromfihúsból az ország önellátottsági szintje mintegy 160-180%-os, azaz a jelentős, 40 kg/fő éves belföldi fogyasztás kielégítésén túl jelentős az exporttermék is. A minőségre sem lehet kifogás: hazai termelésből származó baromfitermékek megfelelnek a világszinten legszigorúbb EU-s szabályozás - élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, egyéb - követelményeinek is.

Nem volt egyszerű a tavalyi év

2020-21-ben a magyar baromfiágazatot több csapás érte, többek között az elmúlt időszakban a takarmányárak globális emelkedése. A termelőknek az állataik felnevelése jelenleg 30-40%-kal drágább az egy évvel korábbihoz képest. Az elmúlt közel másfél évben a koronavírus-járvány alaposan átrendezte az értékesítés lehetőségeket is, ami jelentős visszaesést is okozott a baromfiágazatban.

Szabó Ákos, a hazai baromfiágazat egyik legnagyobb szereplője, a Tranzit Csoport vezérigazgatója korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) azt nyilatkozta, hogy a vendéglők forgalma visszaesett, a teljes zárás idején gyakorlatilag a nullára csökkent, a kerthelyiségekben engedélyezett vendégfogadás pedig csak mérsékelte a károkat. A kiskereskedelmi láncoknak viszont 20-30%-kal nőtt a forgalmuk a korlátozások idején. A vendéglátóhelyek zárva tartása miatt megnőtt az igény a bolti forgalomban a feldolgozott és konyhakész termékek iránt, például az elősütött csirkére és kacsára - ismertette Szabó Ákos.

Harmadrészt a gazdáknak nagy kihívást jelentett a madárinfluenza és a pandémia is. A sok probléma ellenére azonban a csirkeállomány például idén is növekedett - ez részben a hazai fogyasztás emelkedésének köszönhető.

Sok baromfit eszik a magyar

A statisztikák szerint a magyarországi felnőtt lakosság 93%-a szívesen fogyaszt baromfit. A felnőttek 15%-a hetente háromszor is fogyaszt szárnyast, sertéshúst viszont az átlagnál jóval ritkábban, hetente mindössze egy alkalommal. Idén ehhez képest is nőtt a belföldi csirkefeldolgozás, de közben a csirkehús termelői ára is emelkedett - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) nyári piaci jelentéséből is. Adataik szerint 2021 első 5 hónapjában élősúlyban mérve csaknem 290 ezer tonnányi baromfit vágtak le belföldön, 4%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A csirke ebből 194 tonnával részesedett, ami 2%-os emelkedés éves összevetésben.

Közben elszálltak az árak

Magyarországon az egész csirke 3%-kal drágult az első fél évben, az EU-átlag ennél kétszer nagyobb. A csirkemell feldolgozói ára 5%-kal, a csirkecombé 4%-kal nőtt Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az uniós baromfihús-kivitel 2021 első négy hónapjában 9,8%-kal 487,7 ezer tonnára csökkent, miközben Magyarországé 17%-kal 82,9 ezer tonnára nőtt.

A folyamatos áremelkedés ellenére Agrárközgazdasági Intézet becslése szerint 2030-ig uniós szinten lassan, de egyenletesen nőhet a baromfihús-fogyasztás. A piac bővülésével együtt mind a kivitel, mind a behozatal emelkedhet.

Miért fogyasszunk szárnyast: tényleg egészségesebb, mint a vörös húsok?

A szárnyas húsok nagy előnye, a Baromfi Termék Tanács összesítése szerint, a vöröshúsokkal szemben: hogy alacsonyabb zsírtartalmuknak köszönhetően könnyebben emészthetőek, valamint segítik a testtömeg gyarapodás elkerülését. Emellett a húsokra jellemző egyéb értékes tápanyagok is megtalálhatóak bennük, mint például az esszenciális aminosavak, a B6 és B12 vitamin, a cink, valamint a vas.

Egészséges baromfi, fajták szerint:

Csirkehús

• A csirkehús gyári és otthoni feldolgozása egyaránt könnyű,
• húsa táplálkozási szempontból értékes és könnyen emészthető,
• izomrostjai puhák, kötőszövetei zsírban szegények,
• fehérjetartalma magas és teljes értékű,
• zsírtartalmának eloszlása kedvező, (a nagy vágóállatok zsírja átszövi az izomzatot, a baromfié a bőr alatt helyezkedik el és így könnyen eltávolítható)
• energiatartalma 100 grammonként mindössze 113 kcal, (összehasonlítva: pl. a közepesen kövér sertéshúsban 306 kcal van).
• a vitaminok közül a csirkének főleg a B-vitamin tartalma jelentős, emellett ásványi anyagokban is gazdag.

Pulykahús

A pulykahús fogyasztása egész Európában látványos fejlődésnek indult. A pulykahús fogyasztása szintén része az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásnak, mert:

• A csirkehúshoz hasonlóan zsírszegény, értékes fehérjében és vitaminokban gazdag,
• bőr nélkül a bármilyen okból energiaszegény diétán élők is bátran fogyaszthatják,
• az összes húsfélét tekintve a pulykahúsnak jelentős a szív- és érvédő hatású többszörösen telítetlen zsírsavtartalma.

Libahús

A liba húsa ízletes, mája kiváló csemege és értékes exportcikk. A libahús magas zsírtartalmánál fogva energiában a baromfitermékek között a legmagasabb.

Gyöngyöshús

Tisztított állapotban húsa sötét színű, fehérjében gazdag, zsírban szegény, különleges, enyhén vadas ízű ínyencség.

Kacsahús

Kacsahúst nagyobb mennyiségben csak néhány országban fogyasztanak. Az élenjárók főleg az ázsiai országok, kiemelkedően Kína, ahol a világ kacsaállományának 60-65 %-át tartják. Itt a hústermelésen kívül tojástermelésre is hasznosítják a kacsát. Európában ez nem szokás, itt szinte kizárólag húsra hasznosítják. Franciaországban a hús mellett a kacsamáj fogyasztás ölt nagyobb méreteket. Jelentős kacsahús-fogyasztóként még néhány észak-európai állam említhető, továbbá Németország, Anglia és Olaszország.