A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 4 százalékkal, 72 ezer tonnára nőtt 2024 első négy hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 4 százalékkal 49 ezer tonnára, a pulykahúsé jelentős mértékben, 28 százalékkal csaknem 9 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak - áll az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) baromfipiaci jelentésében.

Magyarország baromfihúsimportja 12 százalékkal 26 ezer tonnára csökkent ugyanebben az időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 17 ezer tonnára esett vissza, ám a pulykahúsé 44 százalékkal 1,6 ezer tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból érkezett.

Nőtt a vágás, csökkentek az árak

Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 244,3 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2024 első négy hónapjában, 18,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a vágócsirke 130,4 ezer tonnát (+13,1 százalék), a vágópulyka 17,7 ezer tonnát (+4,7 százalék) tett ki.

Az Európai Bizottság adatai szerint 100 kilogramm egész csirke uniós átlagára 267 euró volt 2024 első huszonöt hetében, ami 2 százalékos csökkenést jelent az előző évihez viszonyítva.

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára jelentősen, 19,1 százalékkal esett.

Így a csirke termelői ára 412,8 forint/kilogrammra, a vágópulykáé hasonlóan nagymértékben, 15,8 százalékkal 594,3 forint/kilogrammra csökkent 2024 első huszonöt hetében az előző év azonos időszakához képest. A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 1725,4 forint/kilogramm (–13,7 százalék), a csontos csirkemellé 1115,6 forint/kilogramm (–20,1 százalék), a csirkemell (összesen) ára 1696,7 forint/kilogramm (–14,1 százalék) volt a megfigyelt periódusban.

Mindez vélhetően annak tudható be, hogy a baromfitermelés legnagyobb arányú költségtényezői, így a takarmány és az energia lényegesen olcsóbb lett a tavalyihoz képest. Emellett azonban az uniós piacra beáramló ukrán baromfi is lenyomta az árakat.

Ami rossz hír a termelőknek, az valamelyest kedvez a feldolgozóknak, ám a teljes integrációt megtestesítő cégeknek inkább csak átsúlyozást jelent. Ahogy azt az Agrárszektor korábban megírta, nem ment jól a 2023-as év a két nagy magyar baromfis cégnek, tavaly ugyanis a Master Good és a Gallicoop adózott eredménye is csökkent 2022-höz képest úgy, hogy közben a belföldi értékesítésből származó nettó árbevételük nőtt.

Összességében tehát nincsenek könnyű helyzetben a baromfiágazat szereplői Magyarországon. Ugyan az előző évben az energia- és takarmányköltségek jelentős mértékben lecsökkentek, a madárinfluenza komoly károkat okozott a termelőknek, a nagy mennyiségben az uniós és a hazai piacokra beérkező ukrán áru rendkívüli nyomást gyakorol az árakra.

Tizedével nőtt az uniós export

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 11 százalékkal 516 ezer tonnára emelkedett 2024. január–március között az előző év azonos időszakához képest. Az unió legnagyobb célországa továbbra is az Egyesült Királyság volt, amely mintegy 35 százaléknyi részesedést hasított ki az exportból. Emellett drámaian nőtt a Kongóba (+72 százalék) szállított baromfihús mennyisége, míg Ghánába (–16 százalék) visszaesett az uniós áru kivitele. A közösség baromfihúsimportja 225 ezer tonna volt ugyanekkor, nem változott számottevően a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott, a két országból összesen 124 ezer tonna baromfihús érkezett, ami 11,5 százalékkal kevesebb a tavalyi év első három hónapjában beszállított mennyiségnél.

Ezzel egy időben nőtt a Kínából (+9 százalék) és jelentősen emelkedett az Egyesült Királyságból (+51 százalék) származó baromfihús mennyisége.

Nem változott a globális elitklub

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) júniusban megjelent rövid távú előrevetítése szerint a világ baromfihús-termelése 146 millió tonna lehet 2024-ben, ami az előző évihez képest csaknem 1 százalékos emelkedést jelentene. A baromfihús a világ hústermelésének 39 százalékát teheti ki az idén.

A legnagyobb baromfihús-előállító országok továbbra is Kína (26 millió tonna), az Egyesült Államok (24 millió tonna), Brazília (15 millió tonna) és az EU (14 millió tonna) maradhatnak.

Meghatározó országok továbbá: Oroszország (5 millió tonna), India (5 millió tonna), Indonézia (4 millió tonna), valamint Mexikó (4 millió tonna). A globális baromfihúsexport várhatóan 16 millió tonna körül alakul majd az idén, ami előreláthatóan 1,5 százalékkal lesz magasabb a tavalyi évinél. Tovább emelheti a baromfihúsok kivitelét Thaiföld és Brazília. A világ baromfihúsimportja szintén 1,5 százalékkal 15 millió tonnára nőhet az idén. A legnagyobb baromfihús-importőr továbbra is Kína és Japán maradhat.

Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) 2024. júniusban megjelent előrevetítése szerint az USA csirkehústermelése 2 százalékkal emelkedhet 2024 harmadik negyedévében a 2023. év azonos időszakához képest, míg a pulykahústermelése 3 százalékkal csökkenhet. Éves szinten a csirkehúsok termelése 1 százalékkal növekedhet, míg a pulykahústermelés 4 százalékkal mérséklődhet az idén a tavalyi évihez viszonyítva. Az USA csirkehúsexportja 5 százalékkal, a pulykahúsexportja 7 százalékkal visszaeshet 2024 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egy főre jutó csirkehúsfogyasztás 2 százalékkal emelkedhet, ugyanakkor a pulykahúsfogyasztás 3 százalékkal csökkenhet 2024 harmadik negyedévében.

Vannak plusz kockázatok

Globálisan a legnagyobb kockázatot a madárinfluenza és a Kínával folytatott, esetleges kereskedelmi háború kialakulása jelentheti.

Egyre nagyobb aggodalommal figyelik a madárinfluenza terjedését a tudósok, az állattartó telepeken már világszerte több gócpontban jelen van a kór. A szakértők úgy érzik, hogy a megfigyelés hiányosságai miatt több lépéssel le vannak maradva a betegségekhez képest, ami egy új, humán világjárvány kitörése esetén óriási probléma lenne.

A kínai kereskedelmi minisztérium ráadásul a közelmúltban közölte, hogy dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból importált sertéshús és annak melléktermékei ellen, ami tovább fokozta a feszültséget, miután az EU szubvencióellenes vámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra. A vizsgálat egyelőre a sertéshúsra vonatkozik, de a nyilatkozatok szintjén szóba kerültek már a tejtermékek és a baromfihús is.

Amennyiben a kereskedelmi nézeteltérések miatt Kína az uniós baromfihúsra is korlátozást rendelne el, az nagyon komolyan érintené a hazai piacot is – ahogy globálisan is jelentős hatásai lennének.