Az ízeltlábúak közé számos hasznos és érdekes állat tartozik, de legalább ennyi veszélyes vagy ártalmas élőlényt találhatunk közöttük. A mezőgazdaságban már az őshonos rovarkártevők is hatalmas nagy fenyegetést jelentenenek, de a külföldről behurcolt, természetes ellenségek nélkül invazívvá váló ízeltlábúak igazi sorscsapássá tudnak válni - olvasható a Gizmodo oldalán. Az alábbi összeállításban azokat a rovarkártevőket gyűjtöttük össze, amelyek eredetileg nem voltak őshonosak Európában, mostanra azonban komoly károkat okoznak a gazdáknak.
A koprabogár(Trogoderma granarium), lehet, hogy egy kis, szőrös kis babnak tűnik, de a bohókás külső igazi veszélyeket rejt. Ez az ízeltlábú eredetileg Dél-Ázsiában őshonos, mostanra azonban már szinte az egész világon elterjedt. Az ismert rovarfajok közül a koprabogár az egyik leginvazívabb. Leginkább a lárvái veszélyesek, amelyek a rosszul tárolt terményeket károsítják, így például a gabonát. A teherhajózási ágazat szereplői ezért folyamatos küzdelmet folytatnak ezekkel a rovarokkal, nehogy a nem megfelelően szállítmányokkal még jobban elterjedjenek.
A smaragd kőris kéregrontót(Agrilus planipennis) 2007-ben észlelték először Moszkva környékén, 2013-ra pedig már délre és nyugatra több mint kétszáz kilométert tett meg. Eredetileg Ázsiában és Kelet-Oroszországban volt őshonos, és ahogy a neve is jelzi, ez a rovar nagy veszélybe sodorja a kőrisfákat. Egyes jóslatok szerint a rovar felbukkanása veszélyezteti egész Európa kőrisállományát, és félő, ahogy a hollandiai szilfavész után a szilfáké, néhány évtizeden belül drasztikusan csökken a kőrisek száma is - olvasható a faallománygazdalkodas.hu oldalán. A szakemberek szerint Moszkva környékén már olyan stabil populációja alakult ki a rovarnak, hogy jó esély van arra, hogy akadálytalanul elterjedjen egész Európában.
Az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) szintén Kelet-Ázsiából származik, és emberi közvetítéssel jutott el Európába. A rovarok némelyikéhez hasonlóan ez a büdös poloska is károsítja a gyümölcsöt, zöldséget és szántóföldi növényeket, jelentős gazdasági károkat okozva Észak-Amerikában és Európában is. A rovaroktól nem csak a szántóföldi növények és a gyümölcsösök vannak veszélyben, de a hajtatott növények a fóliasátrakban és az üvegházakban termesztett növényekben is komoly károkat tehetnek kárt a rovarok, mert a legapróbb nyílásokon is képesek bejutni. Ősszel pedig a hidegek elől a lakások bemenekülni/beköltözni szándékozó rovarok tudnak rengeteg bosszúságot okozni.
Sajnos az invazív gyapjaslepke (Lymantria dispar) - amely eredetileg Eurázsiában és Észak-Afrikában őshonos - rendkívül aranyos, és úgy néz ki, mint egy félős denevér, de az utóbbi időkben a Dél-Európából észak felé terjedő alfajai egyre komolyabb károkat tudnak okozni. A gyapjaslepke hernyója polifág, és gyakorlatilag bármelyik fás szárú növény lombját fogyaszthatja, beleértve a tűlevelűeket is. Kártétele azért jelentős, mert a tömeges megjelenése esetén képes a tápnövényét tarrá rágni, és bár ez nem vezet a növény pusztulásához, a fejlődését jelentősen hátráltatja.
A véletlen behurcolással és az életfeltételeik kedvezőbbé válásával egyre több nem őshonos rovarfaj jelenik meg és terjed el Magyarországon is. Az invazív címeres poloskák közül a legnagyobb számban a barnás színű ázsiai márványpoloskával, valamint a zöld színű, Kelet-Afrikából származó, hozzánk Dél-Európából érkező zöld vándorpoloskával(Nezara viridula) lehet találkozni Magyarországon. Tetemes kárt tud okozni a zöldségnövényekben, a megtámadott növény a szívogatása után megbarnul, majd megrohad, végül elszárad. Különösen nagy kárt tesz a paradicsomban, uborkában, zöldbabban, de megtámadja a szőlőt, az epret, szedret is. Nemcsak szúrásaival okoz kárt, de bűzmirigyeinek és emésztőnedvének váladékával, valamint ürülékével beszennyezi, így élvezhetetlenné teszi a zöldségeket.
Magyarországon 2012-ben észlelték először a foltosszárnyú (pettyesszárnyú) muslica(Drosophila suzukii) néhány példányát, elsősorban az autópályák pihenői mentén, tehát nagy valószínűséggel a turistaforgalomnak, illetve a behozott gyümölcsöknek, azoknak eldobált maradványainak köszönhetően terjedt el a faj. A gyümölcsmuslica elsősorban abban különbözik a korábban ismert fajoktól, hogy nemcsak a beteg, sérült, esetleg rothadó gyümölcsbe, hanem az egészséges, érőfélben lévő, vagy már érett gyümölcsben is lerakja a petéit. A rovar minden bogyósgyümölcsöt, köztük is leginkább a málnát és a szamócát támadja meg, legkevésbé az alma és a körte van kitéve a veszélynek, bár már ezek esetében is jeleztek kártételt.
Magyarországon az elmúlt időszakban két invazív csigafaj, a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a nagy barna csupaszcsiga (Arion rufus) is megjelent és elterjedt, egyre nagyobb károkat okozva a szántóföldi és a kertészeti kultúrákban. Természetesen lehet védekezni ellenük, de a mechanikai védekezés (a csigák tényleges összeszedése) lassú, idő- és energiaigényes, a kémiai védekezés pedig egyre nehezebb, mivel a hatóanyagok uniós betiltása egyre kevesebb alternatívát hagy a gazdáknak. A metaldehid hatóanyagú csigaölő szerek egészen mostanáig rendelkezésre álltak, de az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) rendelete nyomán megváltozott a hatóanyag európai uniós toxikológiai besorolása. Ennek következtében 2021. július 31-től szigorodnak az e hatóanyagot tartalmazó csigaölő készítmények megvásárlásának feltételei, azaz szabadforgalmú felhasználásuk lényegében megszűnt.
