Az Európai Unió állatállománya a 2022. november-decemberi időszakban mintegy 134 millió sertésből, 75 millió szarvasmarhából, 59 millió juhból és 11 millió kecskéből állt. Ez a sertés tekintetében 5%-os, a szarvasmarhánál 1%-os, a juhnál 2%-os, a kecskénél pedig 3%-os visszaesést jelentett 2021 azonos időszakához képest - derült ki az Eurostat friss adatközléséből. Magyarország állatállományánál a visszaesés a sertések tekintetében 6% körül alakult, a szarvasmarhánál közel 2%-os volt, míg a juh- és a kecskeállományt illetően 1,7%-os, illetve több mint 10%-os volt a csökkenés.

Jelentősen csökkent a sertésállomány az EU-ban

A 2022. november-decemberi időszakban Németország és Dánia is a sertésállományának csökkenéséről számolt be, ami az EU-ban regisztrált teljes csökkenésnek több mint felét tette ki. Németország csökkenése az uniós csökkenés 33%-ának felelt meg, összesen 2,4 millióval kevesebb sertést regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában, ami az ország sertésállományában 10%-os visszaesést jelentett. Dániában 1,6 millió sertéssel, vagyis 12%-kal lett kevesebb az állomány az előző évhez képest. Ez az uniós állománycsökkenés 22%-át tette ki. A relatív csökkenés Bulgáriában és Máltán volt a legnagyobb, ezekben az országokban egyaránt 26%-kal esett vissza a sertésállomány. Az Eurostat adatai alapján a csökkenés egy általános tendencia része volt, és két kivétellel minden, 3 milliónál több sertéssel rendelkező uniós tagállam csökkenést jelentett. Olaszország sertésállománya a vizsgált időszakban 330 ezer állattal, mintegy 4%-kal gyarapodott 2021-hez képest, Svédországban pedig 50 ezer állattal nőtt az állomány, ami 3%-os növekedésnek felel meg.

Magyarországot illetően az Eurostat adatai alapján egy 6-6,5%-os csökkenés volt megfigyelhető a sertésállomány tekintetében. Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke szerint ezek a számok a valóságot tükrözik, de a sertés tekintetében elmondható, hogy jó ideje zajlik már az állomány csökkenése. A szakember rámutatott, hogy a tavalyi csökkenés nagyobb volt, mivel a 2022 első negyedévét megelőző 1-1,5 év során rendkívül kedvezőtlen körülmények voltak tapasztalhatóak az ágazatban. A sertésárak nemcsak Magyarországon, egész Európában nagyon alacsonyak voltak, ráadásul az elmúlt 4-5 év során az árakban olyan hullámzás volt megfigyelhető, ami végső soron sokakat elkedvetlenített. Magyarország ilyen téren nem lóg ki az európai átlagból.

Ezek miatt a kedvezőtlen árak és körülmények miatt sokan úgy döntöttek, hogy nem állítanak be hízót, vagy nem telepítenek kocákat. Nagyon zavaros idők voltak, és sajnos nem lehet csodálkozni ezeken a számokon

- mondta Éder Tamás.

A Hússzövetség elnöke rámutatott, hogy jelenleg az élősertés árak (és költségek) is történelmi magasságokban vannak, de az ágazat szereplői nem tudják, mi lesz a következő időszakban. Az önköltség növekedés miatt ugyanis a történelmileg magas élősertés árak nem jelentenek komolyabb plusz jövedelmet a termelőknek, és még az elmúlt évek veszteségeit sem kompenzálták.

A szarvasmarha-, juh- és kecsketenyésztők sem lehetnek elégedettek

A vizsgált időszakban Franciaország és Olaszország is a szarvasmarha-állományának csökkenéséről számolt be, ami az unióban regisztrált teljes csökkenés több mint kétharmadával volt egyenértékű. Franciaország esetében ez az unió teljes állománycsökkenésének 40%-át tette ki, számszerűsítve pedig 340 ezer állattal lett kevesebb, ami a 2021-es szinthez képest 2%-os csökkenést jelent. Olaszország szarvasmarha-állománycsökkenése az uniós visszesés 27%-át tette ki, 2021-hez képest 230 ezer állattal lett kevesebb, ami mintegy 4%-os csökkenést jelent. A legnagyobb, 5%-os relatív csökkenést Bulgáriában regisztrálták. A juhok tekintetében az unió állománycsökkenésének több mint felét, 57%-át Spanyolországban regisztrálták. A spanyol juhállomány 630 ezer egyeddel lett kevesebb, ami 4%-os csökkenés a 2021-es szinthez képest. A másik legnagyobb állománycsökkenés pedig Franciaországban volt megfigyelhető, ahol az unió teljes csökkenésének 36%-át regisztrálták. Számszerűsítve ez annyit tesz, hogy a francia juhágazatban 400 ezer egyeddel volt kevesebb 2022. november-decemberi időszakában, mint egy évvel korábban ugyanekkor, ami 6%-os csökkenést jelent. A kecskeállomány tekintetében Spanyolország csökkenése az EU teljes csökkenésének 33%-át tette ki 130 ezer egyeddel, ami az egy évvel korábbi szinthez képest 5%-os visszaesés. Görögország tekintetében az állománycsökkenés az unió teljes visszaesésének 23%-át tette ki, a 2021-es évhez képest 80 ezerrel lett kevesebb az állomány, ami 3%-os visszaesést jelent.

A magyar szarvasmarha-állomány a 2021-ben 909,9 ezer egyedből állt, 2022 azonos időszakára azonban már csak 894 ezer példányt tett ki, ami összességében 1,75%-os csökkenést jelentett. A hazai juhállomány ezzel szemben 871,7 ezer állatra csökkent az egy évvel korábbi 887 ezres példányszámról. Ezen a téren tehát egy 1,7%-os állománycsökkenést regisztráltak a szakemberek. Ennél jóval látványosabb visszaesés volt megfigyelhető a kecsketartás terén. Míg 2021-ben még 45 ezres kecskeállományról beszélhettünk Magyarországon, ez 2022-re már csak 41 ezer példányt tett ki, vagyis itt az állománycsökkenés mintegy 10,1%-os volt.

Valamennyi állatállomány csökkent az elmúlt évtizedben

Az Eurostat felmérése alapján az is elmondható, hogy az elmúlt évtizedben az állatállomány minden állatfaj esetében csökkent. Ebben az időszakban a kecskeállományban volt a legnagyobb a csökkenés (-9 indexpont 2022-ben 2012-höz képest). A sertésállomány 2020-ig kivételt képezett e tendencia alól, azóta azonban felzárkózott a többi állatfajhoz, és az elmúlt két év mindegyikében jelentős csökkenést mutatott.