A konyhai hulladékoknak az állattartásban történő felhasználásának korlátozása alapvetően humán- és állategészségügyi célokat szolgált. A szarvasmarhák szivacsos agyvelőgyulladását, más néven a kergemarhakórt először Angliában ismerték fel 1986-ban. A kórokozó állatról állatra élelmiszerrel terjed, ismert például az a legendás eset, hogy a vizsgálatok szerint az afrikai sertéspestis (ASP) első, vaddisznókon észlelt magyarországi megjelenését is egy eldobott szendvicsdarab okozta. Az EU-ban tilos a gazdasági haszonállatok élelmiszer-hulladékkal történő etetése, amit a (Nébih) szigorúan ellenőriz. Magyarország 2004 óta tagja a közösségnek, de még 2019-ben is előfordult, hogy egy Pest megyei állattartó telepen illegálisan tartott sertésekre bukkantak, az állatokat pedig a súlyos járványügyi kockázat ellenére tiltott módon, moslékkal etették - írja a Világgazdaság.
Változások jöhetnek az európai halágazatban: mutatjuk, mire készül az EU
A konyhai hulladékok állattartásban történő használatát tehát főleg az állatokra és az emberekre veszélyt jelentő egészségügyi kockázatok miatt tiltják. Használatuk ugyanakkor gazdaságosabbá tehetné az állattartást és a húselőállítás ökológiai lábnyoma is csökkenhetne a takarmányok egy részének kiváltásával. Éppen ezért komoly kutatásokat is elkezdtek ez ügyben folytatni: az ausztrál New England Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta meg, hogy lehet-e a csirkéket biztonságosan konyhai hulladékkal etetni. Számításaik alapján Ausztráliában például a gazdák mintegy évi 500 millió dollárt takaríthatnának meg, és 5 százalékkal csökkenne az országban a szén-dioxid-kibocsátás akkor, ha ezt bevezetnék.
Itt az unió nagy terve: ez vár a mezőgazdaságra Európában 2030-ig
Első hallásra furcsa, sőt, talán aggasztónak is tűnhet mindez, de a biztonságos felhasználás érdekében az élelmiszer-hulladékot a takarmányként történő hasznosítása előtt egy speciális eljárással feldolgozzák, és kis szemcsékké alakítják át, és ezt etetik meg az állatokkal. Az eljárás során a maradékokat alakítják át és sterilizálják, a táp teljesen fertőzésmentessé válik, és így már sertéseknek is adható. A kutatók szerint az így kapott szemcsékkel a baromfik, a sertések, valamint a halak etetése is megoldható úgy, hogy a céltermék gyártása során még dúsítják is a tápot az ehhez szükséges mikrotápanyagokkal és vitaminokkal. A kísérletekben a kutatók egyébként ellenőrizték azt is, hogy az állatok egészségére és a tojás minőségére hogyan hat a speciális takarmány - ezek a vizsgálatok szintén jó eredményt adtak.
