A több mint egy évtizede tartó talajvízkivonás eltolta bolygónk forgástengelyét, amely így évente körülbelül 4,3 centiméterrel billen ki kelet felé. A kutatók szerint ez az eltolódás már a Föld felszínén is megfigyelhető, mivel hozzájárul a globális tengerszint emelkedéséhez - írta meg az Infostart a CNN értesülései alapján. Egy, a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmány alapján a Föld forgástengelye valójában sokat változik. A kutatás eredményei azt mutatják ugyanis, hogy az éghajlattal kapcsolatos okok közül a talajvíz újraelosztása gyakorolja a legnagyobb hatást annak elmozdulására. Erről a tanulmány vezető szerzője, Ki-Weon Seo, a dél-koreai Szöuli Nemzeti Egyetem földtudományi oktatási tanszékének professzora beszélt.

Bár az emberiség számára ez nem érzékelhető, a Föld észak-déli tengelye mentén körülbelül 1609 kilométer/óra sebességgel forog. Az évszakok váltakozása a bolygó forgástengelyének szögéhez igazodik, az idő során vándorló tengely pedig globális szinten befolyásolhatja az éghajlatot - nyilatkozta a kutatási eredmény kapcsán közleményben Surendra Adhikari, a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója.

Jelentős mennyiségű víz található a Föld belsejében

A Föld belseje kőzetből és magmából áll, mely sűrű, forró magot vesz körül. A külső, sziklás rétegben hatalmas mennyiségű víz is található: a bolygó felszíne alatti víztartó rétegek néven ismert sziklatározók a becslések szerint több mint ezerszer annyi vizet tartalmaznak, mint a világ összes felszíni folyója és tava. A tanulmányban vizsgált időszakban, 1993 és 2010 között az ember több mint 2150 gigatonnányi talajvizet termelt ki a Föld belsejéből, főként Észak-Amerika nyugati részén és India északnyugati részén. Ha ezt a mennyiséget az óceánba öntenénk, az körülbelül 6 milliméterrel emelné a globális tengerszintet.

2016-ban egy másik kutatócsoport megállapította, hogy a Föld forgástengelyének 2003 és 2015 közötti elmozdulása összefüggésbe hozható a gleccserek és jégtakarók tömegének, valamint a bolygó szárazföldi folyékony vízkészleteinek változásával. Sőt, valójában bármilyen jelentősebb tömegváltozás is történik a Földön, beleértve a légköri nyomást is, az hatással lehet a forgástengelyre.

A légköri nyomásváltozások okozta tengelyváltozások periodikusak, ami azt jelenti, hogy a forgási pólus vándorol, majd visszatér a korábbi helyzetébe

- mondta Ki-Weon Seo, aki a csapatával azt vizsgálta, a talajvíz milyen hatást fejt ki erre.

A Föld tengelyének elmozdulását az űrben lévő mozdulatlan kvazárok rádióteleszkópos megfigyelései révén mérik, fix referenciapontként használva őket. Az új tanulmányhoz a tudósok a felszín alatti vizek kitermelésére vonatkozó 2010-es adatokat vették alapul, és azokat számítógépes modellekbe építették be, a felszíni jégveszteségre és a tengerszint emelkedésére vonatkozó megfigyelési adatokkal, valamint a forgási pólusváltozásokra vonatkozó becslésekkel együtt.

A talajvíz kivonása is komolyan hozzájárul a Föld forgástengelyének elmozdulásához

A talajvíz újraelosztása a modellek szerint alig két évtized alatt több mint 78,7 centiméterrel billentette kelet felé a Föld forgástengelyét. A forgástengely hosszú távú változásainak legjelentősebb mozgatórugója már korábban is ismert volt: ez a köpenyáramlás, azaz olvadt kőzet mozgása a földkéreg és a külső mag közötti rétegben.

Az új modellezésből kiderül, hogy a talajvízkivonás a második legjelentősebb tényező. A talajvíz felhasználása fontos szereppel rendelkezik az ivóvízellátásban, de ez a készlet véges: ha egyszer kinyerték, nehezen pótlódik vissza. A talajvíz kitermelése pedig pusztán kimeríti az értékes erőforrást; az új eredmények azt mutatják, hogy ez a tevékenység nem szándékolt globális következményekkel jár.

Az emberek különböző módokon befolyásolják a földi rendszereket, és tisztában kell lenniük ezzel

- jelentette ki Ki-Weon Seo.