Újból terjed Magyarországon a védett őshonos sisakos sáska (Acrida ungarica, azaz magyar sáska), akit laikus szemmel még akkor sem vennénk észre a réten, ha leülnénk mellé. Köszönhető ez annak, hogy egész megjelenése a gyephez alkalmazkodott. Míg a legtöbb sáska feje tömör, robosztus, addig a sisakosé keskeny, megnyúlt és két hosszú, elkeskenyedő, fűszál alakú csáp ringatózik a tetején - mondta a 24.hu-nak Erdős László, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa. Ugyanezt imitálják a lábai és testének formája, aminek körvonalait még sávos, foltos tagolás segít felbontani. Emellett élőhelye függvényében hol zöldre, hol barnára változtatja a színét, de azért nem olyan könnyedséggel, mint a kaméleon vagy a polip. Bizonyos határok között - közölte a szakember. A friss fűben a sáska zöld, míg száraz környezetben barna.

Előnyös számára a klímaváltozás

Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, és az emberi tevékenység nem kíméli. Az őshonos gyepek, a természetes növénytársulások alkotta rétek visszaszorulóban vannak, helyüket faültetvények és szántóföldek veszik át, ez a sáska pedig, mint említettük, messziről elkerüli a mezőgazdasági területeket. Mégis úgy tűnik, hogy nem kell őt féltenünk.

A legfrissebb kutatás megállapította, hogy a sisakos sáska terjedni kezdett Magyarországon. Melegkedvelő fajról lévén szó a klímaváltozás egyre nagyobb területen teremt számára optimális feltételeket

- emeli ki az ökológus. A gyakorlatban ez a Kárpát-medence északnyugati részét jelenti, ahol eddig ritkán fordult elő. Az is lehet, hogy az öröm korai, mert bár a felmelegedés kedvez a sisakos sáskának, de élőhelyének már említett pusztítása felülírhatja e pozitív hatást.