A gyomok sokszor okozhatnak fejtörést a kerttulajdonosoknak, akik persze azonnal szabadulni szeretnénk tőlük. Viszont ilyenkor is fontos, hogy ne rögtön a vegyszerekhez nyúljunk, hiszen az sem a növényeink, sem a környezetünknek nem tesz jót - és persze nekünk sem. Mutatjuk, mit érdemes tenni ebben az esetben:

Készítsünk „csodaszert” almaecetből

Ehhez nem lesz másra szükségünk, egy kis vödörre, kb. 300 ml almaecetre és vízre. Az almaecetet öntsük a vödörbe, majd adjunk hozzá vizet és keverjük össze. Ezután tegyük egy kannába vagy egy spray palackba és alaposan keverjük össze. Fontos, hogy ne a növények lombjára juttassuk ki az oldatot, hiszen égési sérüléseket okozhat, ezért a tövükhöz adjuk hozzá - írja a balconygardenweb.

Rengeteg növényvédő szerrel szennyezett csomagolót gyűjtöttek be itthon

Magyarország túlteljesítette a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok begyűjtésére vonatkozó célszámot.

Ecet és tojás: nyerő kombó

A tojáshéj sok kalcium-karbonátot tartalmaz, és az ecet hozzáadásával elérhetjük, hogy a kalcium „leváljon” a tojáshéjról, így a növények könnyebben szívják magukba a tápanyagokat, és fokozzák a növekedésüket is. Nincs is másra szükségünk, csak az alábbiakra:

• tojáshéj,
• fehér ecet vagy barna rizsecet,
• egy befőttesüveg.

Szárítsuk ki a tojáshéjat és zúzzuk össze egy tálkába. Ha ez megvan, tegyük egy aprítóba, hogy por állagú legyen, majd tegyünk egy evőkanállal a befőttesüvegbe belőle és töltsük fel ecettel. Öntsük ezt az oldatot egy 15 literes vödörbe, és töltsük fel klórmentes vízzel. Az előzőhöz hasonlóan ne a levelekre permetezzük az oldatot, hanem a növények tövéhez.

Veszélyes a munka a hőségben - így lehet kibírni

Ha mindenképp dolgoznunk kell a szabadban, akkor érdemes betartani néhány egyszerű szabályt.

Csíráztassunk magokat vele

A csíráztatást biztonságosabbá tehetjük ecet segítségével, ehhez szükségünk lesz:

• ecetre,
• vízre,
• citromra
• és üvegre.

Először is vegyük ki a törött vagy repedt szemeket, a többit pedig folyóvízben alaposan mossuk át ecetes-citromleves vízben, hogy az esetleges baktériumoktól megtisztítsuk őket. Így ugyan csökken a csírázóképesség, de óvjuk magunkat attól, hogy a csírákkal együtt kellemetlen fertőzéshez vezető kórokozókat is megegyünk.

Ha a növényünk a savanyú talajt kedveli

Szobanövények közül afrikai ibolya, alokázia, ananász, azáleák, banán, begóniák, billbergiák, díszbors, erikafélék, flamingóvirág, gardénia, gloxínia, guzmánia, jázmin, pikkelyvirág, mügefű, páfrányfélék, szobafenyő, tarkalevél és a zebralevél is savanyú talajt kedvelik. Ebben az esetben megint csak érdemes lehet ecethez nyúlnunk. Szokásosan vízre, üvegre és ecetre lesz szükségünk az oldat elkészítéséhez. Egy evőkanál fehér ecet egy gallon vízben keverjünk el, és a készült ecetes oldattal öntözzük meg őket, ügyelve arra, hogy a levelekre ne öntsük rá.