A magyar mezőgazdaságot nem csak az aszály, nem csak az orosz-ukrán háború negatív következményei, hanem a túlbürokratizált támogatási rendszer is sújtja - írta meg közleményében a MOSZ. Pedig szerintük a gazdálkodók elég kihívással szemebsülnek a bürokrácia nélkül is:

• a Covid és az energiaválság miatt 2021-re a költségek exponenciálisan nőttek,
• a 2022-ban az évszázados aszály után elmaradt az érdemi kárenyhítés,
• a 2023-ra csaknem megduplázódó termelési költségek, amelyek az EU-ban az egyik legmagasabb ráfordítási szintet okozták, az EU-n belül az egyik legalacsonyabb felvásárlási árakkal párosult az ukrán gabonadömping miatt.

Mint írták, 2024-ben ugyan az egy év alatt 3-4-szeres áremelkedést elszenvedő műtrágyák ára valamelyest csökkent, de számos költségelem a masszív és tartós infláció miatt olyan mértékben nőtt és még nőni is fog (leginkább a szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek), hogy az összköltség nem tudott mérséklődni.

Miközben az EU-n belül itthon az egyik legmagasabbak a költségek, addig Magyarországon tudnak a kereskedők, felvásárlók legolcsóbban gabonához jutni, akár ötödével is. A MOSZ reméli, hogy a tavalyi, hektáronként 100 ezer forintnál az ez évi veszteségek alacsonyabbak lesznek. Ebben nem kis szerepet játszik az a nem túl előremutató, de kényszerű lépés, hogy visszafogták a termeléshez felhasznált anyagokat (műtrágya, növényvédőszer), ugyanakkor a jelenlegi makrogazdasági környezetben a gazdák ennek ellenére sem számolhatnak azzal, hogy jövedelmet realizálnak - jelezték a közleményükben.

A MOSZ nyílt levélben is jelezte, hogy azonnali intézkedésre van szükség, ahhoz hasonlóan, ahogy azt már megtették Lengyelországban és Romániában. Az azonnali segítség nélkül nagy az esélye a tömeges csődnek.

Az ágazatnak a következő időszakban választ kell találnia arra a kérdésre, hogy hogyan javulhat a költségszerkezet, hogyan lehet ismét hatékonyabban működni, hogyan lehet a felesleges és egyre drágább bürokráciát leépíteni, valamint hogyan lehet a szerzett versenyhátrányt csökkenteni és ledolgozni? Ehhez azonban a gazdaságpolitika magyarázatára is szükség van: miközben a legalacsonyabb felvásárlási árak mellett a gazdálkodók veszteséget termelnek, az élelmiszerinfláció hogyan szabadulhatott el és ezáltal miért kell a fogyasztóknak kiugróan magas árakat fizetni?

- olvasható a közleményben.